Ám ez csupán a jéghegy csúcsa. Vegyünk nagy levegőt, és kezdjünk zölden gondolkodni, hogy tényleg csak rémálom legyen az egyszer használatos műanyag, és egy zöldebb reggelre ébredhessünk! Választásaink során döntéseket hozunk, ez pedig hatással van saját magunkra és a környezetünkre. A választás szabadság, ugyanakkor felelősség is. A környezettudatos élet részei a minőségi ételek és a közlekedés is, de lehet fenntarthatóbban kávézni, ruházkodni, takarítani és még sorolhatnám. Debrecen legjobb részei magyarországon. Szükség van rá, hogy tájékozottak legyünk a létező alternatívákról. Hiszem, hogy az apró egyéni döntések komplex, világszintű változásokhoz vezetnek! Fontos, hogy ez nem lemondást jelent, hanem a helyzet átértékelését, egy zöldebb élet kezdetét.
Személyautóval közlekedni nagyon kényelmes, ez kétségtelen, viszont se nem pénztárca- vagy környezetbarát, se nem stresszmentes, hiszen parkolóhelyet kutatni a reggeli csúcsban idegőrlő tud lenni. És miért ne indítsuk a napot helyette kerékpározással és kellemes gondolatokkal? A munkában már nem kell az ebéden töprengnünk, hisz csomagoltunk magunknak. És itt kell kiemelni az öko-szemléletet. A munkahelyi ötletládák birodalmában fel van dobva a labda, hogyan lehet motiválni a kollégákat, vagy épp a gyártást, a munkahelyi légkört fejleszteni. Vallom, hogy minden munkát lehet zöldebbé tenni. Legyen az irodai vagy gyári munka, az újrapapír vagy akár az újra-wc-papír sok munkahely mindennapjait tudja megváltoztatni. És ez csak a kezdet! Érdemes elgondolkodni, vajon a dohányzó mellett elfér-e egy kocsánytalan tölgy-csemete? A főváros ékszerdoboza - A Várkert Bazár, ahogy még sosem látta. Hazaérünk a munkából, s érdemes kimenni a természetbe a már korábban ismertetett módokon. Itt az alkalom az erdőfürdőre! A "Mentás lány" cikke megér egy olvasást, de millió az alternatíva.
A Móri borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták: Királyleányka, Rajnai rizling, Chardonnay, Kékfrankos, Irsai Olivér, Ezerjó, Zenit, Sauvignon blanc, Zöld veltelini, Tramini
"A fiatal móri néha összetévesztésig hasonlít a fél-hegyi, lankás vidéki borhoz. Csak öt-hat éves korában kezd derengeni benne az erő. De akkor aztán erő, anélkül, hogy durva lenne. Teljesen egyedi és utánozhatatlan ásványi zamata van. " Forrás: Hamvas Béla: A bor filozófiája (142. o. ) Editio M Kft., 2000 A Móri borvidék pincészetei: Csetvei Pincészet, Maurus Borászat, Hegedűs Családi Borászat, Geszler Családi Pincészet - Mór Kis borvidék nagy borai Mór vidéke, mint a csókakői váruradalom része, már a XII. században feltűnik az oklevelekben. 1138-ban a Mórral szomszédos Bodajk falu szőlőjét és szőlős jobbágyait említi egy oklevél. 1231-ben Vajal (ez ma Mór egyik falurésze) és Csákberény szőlőjéről készült okirat. Magával, Mór község nevével csak a XV. században találkozunk először. Az írott dokumentáció tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig egyenletesen fejlődött, de a török hódoltság megakasztotta a fejlődést. A török háborúk viharai a Csókakőhőz tartozó 32 községből 28-at elpusztítottak.
Pusztavámtól Móron át egészen Csókakőig és Csákberényig húzódnak az első osztályú bortermő dűlők. A Móri borvidék közigazgatásilag Fejér-megyében található. A borvidékhez Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd és Zámoly településeknek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei tartoznak. A móri borvidék területe napjainkban 554 ha, holott a lehetséges szőlőterületek – be nem telepített részek – nagysága ezt jóval meghaladja. Talajadottságai A bortermő dűlők talaja elsősorban a laza negyedidőszaki fedő-üledékeken képződött. Lejtőtörmelék, lejtővályog főként oligocén homokon alakult ki. Mészkőtörmelékkel kevert löszön elterülő agyag-bemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, valamint magasabb helyzetű hegyoldalakon, dolomiton és mészkövön képződött rendzinatalajok és vörös föld váltakoznak egymással. Éghajlata Éghajlata általában a Dunántúl északi részére jellemző, közepesen hűvös és viszonylag csapadékos. Mindazonáltal, a hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma jó termőhelyi viszonyokat alakíthat ki.
Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás kicsi és a napsütéses órák száma is elég nagy. Legjobb termőterületei a tengerszint felett 150-300 méterrel helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin. A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II.