A gingivitist többnyire parodontitis (fogínysorvadás) kíséri. Parodontózis teszt Tesztünk segít Önnek felbecsülni fogínye állapotát. Ám nem helyettesíti a fogorvosi vizsgálatot, akkor sem, ha jó eredményt ért el. Teszt kitöltése A fogínygyulladás kezelése A kezelés első lépéseként, a fogorvos alaposan megtisztítja a fogakat és a fogínyt. A kezelés kiegészítéseként, a páciens maga is alkalmazhat antibakteriális öblögető szájvizeket. 4 szuper hatásos házi praktika fogínygyulladás ellen. Néhány esetben a fogorvos, speciális gél alkalmazását is szükségesnek látja, amit a fogínyre kell felvinni. A gingivitis kezeléssel 10 napon belül általában teljesen elmúlik, a páciens meggyógyul. Megelőzés Ahogy sok fogat és fogínyt érintő betegségnél, úgy a fogínygyulladás elkerülése érdekében is, az alapos és rendszeres fogápolás a megelőzés legjobb módja. Évente kétszer ajánlott a fogkövet eltávolíttatni. A mindennapos alapos fogmosás fluoridos fogkrémmel, és a fogselyem használata szintén a megelőzés része. A megfelelő szájhigiénia, nem csak a fogínygyulladás elkerülését biztosítja, hanem más fogat és fogínyt érintő betegség kialakulását is megelőzi.
Attól függően, hogy az ínygyulladás mennyire előrehaladott állapotú, gyógyszeres kezelést, illetve parodontólógiai eljárást, úgynevezett kürettálást alkalmazunk a gyulladás gyorsabb kezelése érdekében. Ha bármilyen ínygyulladásra utaló tünetet tapasztal, keresse fel szakértő kollégáinkat és segítünk megszüntetni fogágybetegségét! Kérjen időpontot rendelőnkbe a lenti űrlap kitöltésével!
Várjuk szíves érdeklődését!
Garda Dezső • 2016. november 01., 21:08 • utolsó módosítás: 2016. november 01., 21:11 István egyedüli urává vált országának, hatalmát nem lehetett korlátozni, uralmának jogosságát többé senki sem merte kétségbe vonni. A veszprémi és a nagyőszi csaták a monarchikus elv győzelmét jelképezték a törzsi alapon szerveződött önkormányzatok felett. A hadnagyok függetlenségi törekvéseivel együtt a törzsszövetségi rendszer is végleg elbukott. (folytatás előző lapszámunkból) István fejedelem még a tiszántúli részek behódoltatása előtt, az ezredik év őszén Rómába küldte Ascherik apátot. A magyarországi főpap Szilveszter pápától királyi címének és méltóságának koronával való elismerését és a magyar katolikus egyház megszervezésére történő felhatalmazását kérte. Mikor koronázták meg Szent Istvánt?. Szilveszter pápa örömmel vette tudomásul István egyházszervező tervének hírét. Királyi koronát s vele együtt hosszú nyélre tűzött apostoli keresztet küldött Istvánnak, jelképéül az idegen országok egyházi szervezetétől független, közvetlenül a római Szentszék alá rendelt magyar katolikus egyház megszervezésében reá háruló térítőmissziónak.
Székesfehérvár, Esztergom - Azt hisszük, hogy már mindent ismerünk múltunkból, és nincsenek feltáratlan rejtélyek? Még az annyira természetesnek vett kérdések is élénk vitát kavarnak, mint szent királyunk koronázásának helyszíne. Utazó mellékletünkben írtunk Esztergomról minap, és ajánlottuk olvasóink figyelmébe. A város honlapján azt közlik (s ezt cikkünkben is így idéztük): "1000-ben Istvánt itt koronázták királlyá". Olvasónk, a fehérvári Kaszala Attila levelet küldött lapunknak, s azt írta szerzőnknek: "Remélem, nem én vagyok az első, aki felhívja a figyelmét egy teljesen elterjedt tévhitre! Miszerint, hogy Magyarország középkori fővárosa, koronázó helye Esztergom volt. Ezt valószínűleg a pestiek meg a Fehérvárt a Pilis-hegységbe képzelők terjesztik. (... Mikor koronázták meg istván királyt. ) Az Árpád-házi és vegyesházi királyaink koronázó és temetkező helye Székes-Fehérvár volt és marad! Esztergom azért se lehetett főváros, mert a magyar királyok tudatosan tartották magukat távol az érseki központtól! Az érsek koronázott a magyar Szent Koronával, de szigorúan Fehérváron a Szent Elődök maradványai fölött. )
(Fehérváron összesen 36 királyunk fejére került fel az uralkodói szimbólum, az utolsó koronázási szertartást a mohácsi csata után 1526 novemberében tartották meg itt, a középkori koronázó városban. ) Az Árpád-házi királyok koronázó temploma, a fehérvári Nagyboldogasszony-bazilika romjai Forrás: Wikimedia Commons A szükség törvényt bont elve azonban néhányszor már a középkorban is érvényesült. Így például az utolsó Árpád-házi király, III. András 1301-ben bekövetkezett halála után kialakult belharcokból győztesen kikerült (Anjou) Károly Róbertet háromszor is megkoronázták, egy alkalommal a budavári Nagyboldogasszony-, vagy ismertebb nevén a Mátyás-templomban. A budavári Mátyás-templom négy koronázás helyszíne volt Fotó: Kálló Péter Az 1457-ben uralkodónak választott Hunyadi Mátyást ugyancsak itt nyilvánították királlyá, igaz, hogy az államjogi aktust később meg kellett ismételni, mivel Mátyás megválasztásakor a Szent Korona még legfőbb riválisa, III. I. Szent István koronázása - Match up. Frigyes német-római császár birtokában volt.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!