Napsütötte Toszkána (2003) Napsütötte Toszkána (f:) Biztos vagyok abban, hogy nők millióinak életét változtatta meg a Napsütötte Toszkána című film, amelyben a főhős, Frances (Diane Lane) az amerikai élete kudarcai elől Olaszországba menekül és találja meg a boldogságát. A film nem csak a toszkán tájat mutatja be, hanem segítségével Róma és Positano utcáin is barangolhatunk. Dolce vita a javából! Nektek milyen pozitív dolgot adott hozzá az életetekhez, hogy Magyarországon laktok? : hungary. Vicky Cristina Barcelona (2008) Vicky, Cristina, Barcelona Woody Allen filmje is a nyarat idézi, Barcelona-rajongóknak kihagyhatatlan mozi! 2 fiatal amerikai lány utazik a mediterrán Spanyolországba, míg egyikük a katalán kultúrát tanulmányozná és nem akar kalandokba bonyolódni, a másik lány viszont a boldogságot és az élet értelmét szeretné megtalálni. A szereposztás parádés, Javier Bardem mellett Rebecca Hall, Scarlett Johansson és Penélope Cruz játssza a főszerepet. A part (2000) Phi Phi Leh, Thaiföld Thaiföld egyik legnépszerűbb turista látványosságává vált a Phi Phi Leh sziget, ahol 2000-ben Leonardo Di Caprio A part című filmet forgatta.
Az elmúlt hetekben folyamatosan követtük a közösségi média oldalakat és szomorúan demonstráltuk a megosztottságot az emberek körében. Az ALF csapata az elmúlt években, amióta rohamosan romlani kezdett a Föld állapota, azon dolgozott, hogy megmentse a Földet, azonban, be kellett látnunk, hogy az emberek hibája végett ez ellen mi egyedül kevesek vagyunk. Mivel a globális felmelegedést megakadályozni nem tudtuk, ezért indultunk el egy másik irányba. Mivel a tudomány is kimondja, hogy az első emlősök leszármazottjai is az óceánból származnak, ezért úgy gondoltunk a legjobb, ha visszatérünk ősi gyökereinkhez. Több évnyi kutatómunka előzte meg azt, hogy kifejlesztettünk egy olyan eljárást, amivel az emberek képesek visszatérni az óceánba és ott élni mindennapjaikat. Másik élet szereposztás. Mivel mi emberek az évszázadok alatt folyamatosan fejlődtünk míg eljutottunk a jelenlegi állapotra, ezért úgy gondoljuk, hogy a fejlődés és a változás ezután is be fog következni. Mi megadjuk mindenki számára az egyéni döntés lehetőségét a jövője felől.
Phi Phi Leh nemzeti park és a szigeten nincsenek lakóépületek, hajóval lehet megközelíteni. Párizs, szeretlek! (2006) Jelenet a Párizs, szeretlek! c. filmből Párizs-rajongóknak kötelező megnézni a svájci-francia filmet, amiben 22 rendező tizennyolc rövid története elevenedik meg. Valamennyi történet a francia fővárosban játszódik, ahol a világ minden részéből érkezett rendezők és sztárok mesélnek a szeretetről és a szerelemről, amely hol elvarázsolja és ámulatba ejti az embert, vagy épp ellenkezőleg, szenvedést okoz neki. Ízek, imák, szerelmek (2010) Ízek, imák, szerelmek (f: Elite Daily) Julia Roberts imét egy kitűnő mozifilmhez adta a nevét! Az Ízek, imák, szerelmek úgy hódította meg a világot, hogy közben 3 kultúrát mutat be: Olaszországban felfedezi az élet örömeit, Indiában a szellemét és a lelkét ápolja, mígnem Bali szigetén megtalálja a belső egyensúlyát. Ráadásul találkozik Felipével (Javier Bardem), a bohém brazillal is, de a végét nem árulom el 🙂 *** És nektek melyik a kedvenc "utazós" filmetek?
"Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat" – vallotta a 85 éve született Kondor Béla Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, költő, posztumusz Kossuth-díjas. KONDOR BÉLA: HIMNUSZ NŐI HANGRA Te vagy a világ legszentebb szentje, te vagy az én apró boldogságom, te vagy az én egyetlenségem, te, mert te vagy egyedül enyém, és én vagyok neked a te, és te vagy nekem az én, szörnyűséges boldog sírásom, és te vagy, te vagy az én múló fájdalmam is, te vagy, aki messze is rajtam van, te vagy a rémült lehetetlenség, a rajtakapott szégyen-boldogság, ágyban a takaró, a földön lepedő, a zárban kulcs; mind te vagy. Aki bennem lész és bennem voltál. 1931. február 17-én Pestszentlőrincen született, villanyszerelőként dolgozott a Ganz Hajógyárban, részt vett a gyár képzőművészeti körében, innen került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol festészetet és grafikát tanult. Festett vászonra, fára, üvegre, falra, írt verset, ritkábban prózát. Kitűnően orgonált, ezért is nevezték uomo universalenak.
Ő inkább a reneszánszban gyökerező, mélyebb realizmusból merített, az avantgárddal szemben pedig ragaszkodott a figurális festészethez, valamint a technikai profizmushoz, amit az Erdélyi Miklós körül kibontakozó neoavantgárd mozgalom elvetett; szerintük nem volt szükség kézügyességre és tanultságra a művészethez, csak intuícióra és ötletre. A hangulatfestészet sem állt hozzá közel, mert fontosabb volt számára a kompozíció és a figurák konstrukcióként való felfogása. Úgy lázadt, hogy szándékában sem állt – Kondor Béla kiállítása a Várkert Bazárban Fotó: Kovács Tamás / MTI A Képzőművészeti Főiskolán ebből konfliktusa is támadt, a festő szakról a harmadik évben eltanácsolták. Pedig nem volt könnyű bekerülnie: elsőre nem vették fel, így egy darabig villanyszerelőként dolgozott. Kirúgása után a grafika tanszék fogadta be, ahol Barcsay Jenő, Kmetty János és Koffán Károly voltak a mesterei; 1956-ban diplomázott a Dózsa György-féle parasztfelkelésről készített rézkarcsorozatával, ami ellentmondásos véleményeket keltett a szakmában.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Kogart Alapítvány Angyalok, repülők, királyok, Dante pokla, a klasszikus kultúrkincs motívumai újraértelmezve kis rajzokon és falakat betöltő festményeken. A magyar képzőművészet második világháború utáni nemzedékének egyik legfontosabb alkotóját se témaválasztásaiban, se stílusában nem lehet besorolni egy kategóriába: mindössze másfél évtizedes munkássága során komplett magánmitológiát hozott létre, megközelítőleg 2000 festményt és grafikát alkotott, verset és prózát is írt. Kondor Béla gyűjteményes kiállítását a Várkert Bazár két emeletén tekintettük meg. Az '50-es, '60-as évek képzőművészeti közegére jellemző, a politikai nézeteknek ideológiai teret biztosító szocialista realizmus, a hivatalos kultúrpolitikával szembeforduló neoavantgárd, valamint az impresszionista alapokon nyugvó poszt-nagybányai hangulatfestészet mind olyan művészetfelfogások voltak, amelyekből az 1931-ben született Kondor Béla nem kért.
Kondor Dózsa-sorozata Kondor, a festő Kondor Béla eredetileg festőnek készült, és természetes, hogy ehhez később, miután elismertséget szerzett magának, visszatért. Ezen a területen nehezebb helyzetben volt, mint a grafikában. Nem véletlenül tanácsolták el, mert akkoriban a Képzőművészeti Főiskolán olyan mesterek tanítottak, mint Bernáth Aurél és Szőnyi István, akik a posztnagybányai festészetet magas művészi szinten és nagyon gazdag festőiséggel képviselték. A művész beláthatta, hogy vagy epigon lesz, vagy külön utat kell keresnie a maga számára, megkockáztatva az ezzel járó konfliktust. Ezért az új út keresése a diploma megszerzése utáni időszakban kezdődött. Minden művésznek szüksége van előképekre, Kondor is keresett magának. Az ikonok másfél ezer éves tradíciójában vélte megtalálni azt, ami a gyorsan változó európai művészet színpadi képei mögött változatlannak és öröknek tűnt. Ebben is voltak elődei, többek között Vajda Lajos. Az első festményei döntően kontúrozott színes felületekből állnak, mint az 1959-es Emberpár, amely nem igazi festői munka.
Összességében megállapítható, hogy Kondor Béla az egyik legerősebben motivált művészünk a szimbolika és a spirituális tartalom aspektusaiból, és mindegyik általam meghirdetett festményén is megfigyelhető ez a kettősség. A "hivatalos" "kánonnal" szemben elmondható, hogy Kondor Béla munkássága még egyáltalán nem feldolgozott! Még – ha "csak" a fentebb általam felsorolt alkotásait vesszük is – sok olyan műve van, amely egyáltalán nem kapta meg az azt megillető figyelmet! (Például a volt Garancsi gyűjteménybe tartozott és jelenleg a Báthori István Múzeumban található négy fentebbi alkotása is a messze nem elegendő figyelmet kapott remekművei közé tartozik! ) S ha a mai állapotokat tekintem, akkor nem lehet nem gondolni arra, hogy a magukat éppen Kondor – s sok más művészünk – munkásságának "teljes" feldolgozása alaptalan mítoszával "polírozó" önjelölt "megmondó-emberek" meglehetősen alulmotiváltnak tűnnek eddig még nem közismert remekműveknek a "hivatalos" "kánonba" emelésében! Főként, ha nem az ő tulajdonukat képezik ezek a remekművek!
Kondor vonzódott a technikai eszközökhöz, szerkezetekhez, gépekhez. Ezt a szenvedélyét olyan festményei jelzik, mint: Az órás álma, Mechanikus álom, Az orvoslás művészete, Ágyúhúzók, Rakétakilövő állvány, Hajódaru, A repülés tudománya, A király és az aranyóra, A pilóta álma, Daru építő, Modellkészítő-konstrukcióval, Newton, Gépész álma. Ezenkívül a küzdelem, a harc művészi kifejezése sem volt idegen tőle, amelyet olyan művei mutatnak, mint a: Don Quijote, Matador, Artisták, Viadal, Huszár, Három, Bombázás, Harc, Dózsa halála. Kondornál van egy specifikus szimbólum. Ez pedig a kéz. Sőt a kezek. A legtöbb festményén megfigyelhető – az általam meghirdetetteken is – hogy a kéz kiemelt figyelmet kap tőle. Időnként "extra" – senkihez sem tartozó – "önálló" kezek is megjelennek a festményein! Ennek a szimbólumnak a megfejtése nem könnyű feladat. Lehet az emberi cselekvés szimbóluma, lehet a SORS keze, mint mindent befolyásoló tényező, de lehet a szabad akaratából cselekvő embert figyelmeztető spirituális jel is.
Ez egy rendkívül ritka módszer. Ezeknek az aranyfüstlemezeknek a kezelése és művészi alkalmazása – karcolása – rendkívül sajátos ismereteket, speciális rutint és nagy szakmai – grafikusi, rézmetszői – gyakorlatot követel. Kondor művészi szimbolika által vezérelve dolgozott aranyfüstlemezekkel. Képei a görögkeleti ikonok világát idézik meg, ahol nagy szerepe van a dicsfénynek, a központi alak szimbolikus kiemelésének, a spirituális apoteózisnak. Még olyan profán környezetben is, mint a hajógyár – ahol maga is dolgozott – vagy a vasút! (Az ezen témájú egyik általam most meghirdetett festményét az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után szervezett nagy vasutassztrájk ihlette. ) Kondor festményei elválaszthatatlanul magukon viselik Kondor grafikusi zsenijét. Amikor Szőnyi István – aki akkor a Képzőművészeti Főiskola tanára volt – ki akarta rúgatni Kondort a főiskoláról, azzal a "felkiáltással, " hogy "aki ilyen csúnyán fest, annak semmi helye itt" akkor Barcsay Jenő, Koffán Károly és más kollégái, tanárai álltak ki mellette, s "átmentették" a grafikai szakra.