08:51 Az, hogy elvileg lehetséges, az rendben. De nem véletlen hogy azt mondta az ügyintéző, hogy nem lehet. Ott kell megkérdezni, hogy milyen okra hivatkozik. Valamiért nem engedi így rögzíteni a EV tevékenységet, és annak oka lehet. Az is lehet, hogy egy tevékenységnél van átfedés, ill. kizáró ok. Van, amikor egy nyilatkozattal lehet ezt orvosolni, hogy pl. egy adott tevékenységen belül egy bizonyos tevékenységet nem végez. De így csak találgatok. Egy biztos, ezt csak az okmányirodában lehet elrendezni. Azért azt hozzá teszem, hogy éppen a vállalkozói igazolványoknál okt. 1-tól teljesen új rendszerbe történik az ügyintézés. Nem földműves magánszemély | Dr. Szász ügyvédi iroda. Az ügyfélkapus rendszer is teljesen más, még az megközelítési oldal is, és természetesen sok időt nem adtak az új betanulására (konkrétan semennyit, egyből éles a rendszer) így lehetnek az ügyintézők részéről bizonytalanságok. 2015. 08:55 Vagy tovább találgatok, nem a KATA-val nem fér össze? 2015. 09:03 Szerintem nem találgass. Hol mondja ki a jogszabály, hogy nem fér össze?
4. 500 ha terület után bátyám s én kaptunk kárpótlási jegyeket, amin 30-30 ha földet vásároltunk sok évvel ezelőtt. Bátyám meghalt, s én öröklöm az ö földjét, s most van kb 60 ha földem, amit kiadok gondozásba, mivel én külföldön élek. Most nyugdíjason költözöm Magyarországra, s szeretném folytatni a gazdálkodást, s venni egy gyümölcsöst közel ahol lakom. Kérdésem a következő: mivel nincs mezőgazdasági végzettségem, vehetek-e még földet a lakóhelyemhez közel? Vagy mivel már több mint 1 ha-am van, ez nem lehetséges a földtörvény szerint? Vagy vehetek még mivel már van 60 ha, 300 ha-ig? A földet csak privát gazdálkodásra használnám, nem eladásra termelnék. A földön különleges/védett növényekkel kísérleteznék, amiket szaporítanánk s tovább adnánk más területekre is – anyagi javak nélkül. Mivel Ön nem regisztrált földműves, ezért Önnek a már meglévő földjei mellé vásárolnia további földet nem lehet. Nem vagyok sem őstermelő, sem regisztrált földműves, mert nincs ilyen jellegű végzettségem.
A megtermelt dinnyét kizárólag maguk értékesítik, különböző értékesítési helyeken. Mindketten rendelkeznek külön őstermelői igazolvánnyal, így az értékesítési helyen ezt be is tudják mutatni. Mivel az őstermelői tevékenységhez kapcsolódóan az őstermelői tevékenységek között külön nem szerepel a 47-tel kezdődő kereskedelmi tevékenység, így a családi gazdaság nem kötelezett pénztárgép használatára. Az értékesítés helye – alkalmi bérleti szerződésekkel – útszéli bódé, piaci árusítóhely, fedett helyiségként kialakított épületrész. Ezeken a helyeken az áramforrás nem biztosított, így nem is lehetne a pénztárgépet megoldani. Úgy gondolom, hogy ez az értékesítés nyugtával a helyszínen minden esetben megoldható. Ha nem, akkor mi a helyes megoldás? Köszönettel. 2016. 04. 20. Nyugdíjas őstermelő Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy annak az őstermelőnek is, aki nyugdíj mellett tevékenykedik, negyedévente kell járulékokat fizetnie? Ha igen, akkor közös őstermelői igazolványnál ez mindkét nyugdíjasra külön fizetendő tételnek számít?
Titkos esküvõ forrás: Story, 1999. 10. 28 Az atlantai olimpia óta kerüli az uszodák világát Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok. Nem felejti persze, mi mindent köszönhet az úszásnak, ám az igazi boldogságot nem a medencék körül találta meg. Férjével, Vigassy Ádámmal egy rendezvényen találkozott, s májusban - nagy titokban - már meg is tartották az esküvõt. Mindketten úgy tartják: a legnagyobb siker és eredmény az életben a boldog család. Egerszegi Krisztina úgy véli, korábbi kapcsolatának nem tett jót a sajtó talán túlzott kíváncsisága. Ma már óvatosabb. "Ha népszerû valaki, mindig újat akarnak hallani róla. Ha a külvilág számára már nem olyan érdekes az élete, akkor esetenként elkezdenek izgalmas dolgokat kitalálni vele kapcsolatban. " Ádám hozzáteszi: "ha valaki fél attól, hogy kikerül az érdeklõdés középpontjából, akkor egy idõ után már nem önmagát adja. Kialakít egy mûvi világot maga körül. Mi viszont azt az energiát, amit esetleg a népszerûség megõrzésére kellene fordítanunk, inkább egymásra és a családra fordítjuk".
Hetvenkettedik születésnapján, egyben életrajzi könyvének bemutatóján az ötszörös olimpiai bajnok, Egerszegi Krisztina is köszöntette korábbi edzőjét, Kiss Lászlót. Kiss a rá jellemző humorral jegyezte meg, belebetegedett a sikerbe, hiszen a három aranyérmet nyerő válogatott kapitánya volt a rövid pályás világbajnokságon Isztambulban, ahol megfázott. Egerszegi az első találkozásukra nem emlékezett – Kiss Miklósnál tanult úszni, de Turi György is foglalkozott vele -, az első edzőtáborozásukat felelevenítette az Indexnek. "Tizenegy és fél éves voltam, jó esetben harmincnyolc kiló, amikor 1986-ban Kubába mentünk. Nem kivételezett velem, nem vigyázott rám, engem is keményen terhelt. Kint meleg volt, de a víz csak tizenhét fokos, én pedig fáztam, szinte biztosan lilult a szám. Erre kiemelt a vízből, és felmelegített. Na nem adott rám egy köpenyt, hanem guggolást parancsolt a medence szélén, amíg a többiek úsztak. Valahogy így kezdődött" – mondta Egerszegi. Az 1988-as olimpián, amikor tizennégy évesen nyert, a feszültséget oldandó, bújócskáztak.
Az úszóedzéseken mindenki végtelenül kedvesen bánt velem, egyik babámat még a medencébe is bevihettem magammal" – idézte fel másfél évtizeddel később a róla írt könyvben. ( A legfrissebb hírek itt) Míg Krisztina a babáját tanította úszni, addig őt legendás edzők: elsőként Kiss Miklós, aztán Thury György, végül Kiss László. Ez is érdekelheti: Egerszegi Krisztina óta nem volt ekkora zsenije a magyar úszósportnak: elképesztő, amit ez a fiatal csillag művel Az 1974-es Egerszegi élete első versenyén, 1980-ban a béka kategóriában 50 mellen, háton és gyorson is győzni tudott. Az első komolyabb sikerre, a korosztályos Budapest-bajnoki győzelemre 1985 januárjáig kellett várni. A következő évben viszont már a felnőttválogatottal edzőtáborozott Kubában. A szélesebb közvélemény pedig 1987-ben ismerte meg, amikor a kora miatt az ifi-Eb-n még nem indulhatott el, de mivel közben betöltötte a 13-at, a felnőtt-Európa-bajnokságon már igen, egy 4. és egy 5. helyet szerzett. Rá egy évre jött az olimpia Szöulban, 100 háton ezüst-, 200 háton meg aranyéremmel... Amikor még csak egy babája volt, azóta három nagy gyerek anyukája /Fotó: RAS-archívum Hogy utóbbinak milyen hatása volt idehaza, arra idézzük fel, mit írt az akkor már nagypapakorú Bodor Pál a Magyar Nemzetben.
Úgy gondolja, négyéves kortól már el lehet kezdeni az oktatást. "Ez a kezdeményes lehetőséget ad azoknak a gyerekeknek, akik soha nem jutnának el ilyen oktatásra vagy uszodába, hogy megszeressék a vizet. Ugyanakkor azt látom, hogy sok szülőben munkálkodik aggodalom az úszással, vízzel kapcsolatban. Fontos, hogy szülőként ne saját félelmeinket vetítsük a gyerekekre. E probléma megoldásához is segítséget adhat ez a program" – véli Egerszegi Krisztina, aki nagyköveti, szakmai részvételét fontos feltételhez szabta: a színvonalas, megfelelő oktatói bázishoz, hogy olyan képzett szakemberek vegyenek benne részt, akik valóban megszerettetik az úszást a gyerekkel, ez a tudás ugyanis életmentő is lehet. A teljes beszélgetés alább újranézhető: Család-barát – új műsorvezetőkkel, a megszokott időpontban, minden hétköznap 10:25-től élőben a Dunán.
"Egyedül vagyok az egész lakásban, Egerszegi hajrázik, és én, vén bolond ordítok és fél lábon ugrálok, és amikor győz, valami gurgulázó boldog vinnyogás tör ki belőlem, diadalmas sírás. (... ) Talán azért is voltam olyan boldog, mert ő olyan kicsi és törékeny a megtermett versenytársak között, mint Magyarország a világ térképén. " A román sport legendája, Nadia Comaneci 13 éves volt, amikor a felnőtt tornász-Eb-n három arany- és egy ezüstérmet szerzet. A következő évben, az 1976-os montreali olimpián pedig hétszer kapta meg a maximális tíz pontot a gyakorlataira, s végül három arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel tért haza. Négy évvel később, Moszkvában még két aranyat és ezüstöt gyűjtött. Nadia már a hetvenes évek közepén, 13-14 esztendősen forradalmasította a női tornát /Fotó: Getty Images – A többiek tehetségesebbek voltak, de engem nem lehetett megtörni. Ha az edzőm huszonöt fekvőtámaszt kért tőlem, ötvenet csináltam. Jobb akartam lenni mindenkinél – fogalmazta meg a sikere titkát Comaneci, akinek elképesztően eredményes pályafutását beárnyékolják a magánéletében történtek.
A józan eszükre hallgató ingatlantulajdonosok spontán fizikai jelenséggel igyekeztek magyarázni a vadiúj épületek természetes mozgását. A kétkedők viszont arra hivatkoztak, hogy ezek a recsegések inkább régi házakra jellemzőek. A mendemonda szerint egyszer egy teljes család menekült el pizsamában az éjszaka közepén az ijesztő jelenségek elől. A láncreakció eredményeképpen többen elkezdték árulni a nemrég birtokba vett otthonukat, de az akkori lakáshiány ellenére sem kapkodtak a Pozsonyi úti ingatlanok után. Addigra ugyanis már mindenki megtudta egy kis kutatást követően, hogy megbolygatott sírokra húzták fel az épületeket, és ehhez kötötték a paranormális jelenségeket. A lakótömbökre ráragadt a Szellemtelep elnevezés, amely annyira meghonosodott, hogy a mai napig használatos. Az erről a legendáról szóló cikkek alatt folyamatosak a kommentviták: az egyik tábor szerint ez mind butaság, csak az élénk fantázia szüleménye, és jó pár ott lakó is arról győzködi a többieket, hogy soha nem tapasztalt hasonlókat.