A szőlőt kiirtották és élő sövénnyel körbekerítették. Az 1803. évi újabb Duna áradást követően az elöljáróság számára is nyilvánvalóvá vált, hogy ők temetésre használhatatlan helyet választottak. Így a község által megvásárolt területet Genszky Gellért 1804 áprilisában felszentelte és ettől fogva ide temetkeztek a promontor-budafoki polgárok. Időközben a település felnőtt a hegyre, utolérte a temetőt, melynek bővítése újra szükségesség vált. Éppen ezért a községi vezetés újabb tartalék területet vásárolt. Ez már a mai temető része, az un. Budafoki temető térkép műholdas. Öregtemető. A község lélekszámának gyors gyarapodása következtében az 1870-es évek végére megtelt az Árpád utcai temető. Közben az új temetőben kripták épültek és díszes obeliszkek zárták le az építményeket. Az első hivatalos temetés 1887-ben történt meg, a Falkner család kriptájába. A kripta helye ma is meg van, de időközben átalakították. A mai budafoki temető un. Öregtemetői része csupa kriptából állt. A szegényebbek számára, kik nem tudták megfizetni a sírboltépítési költségeket, a mai ravatalozó vonalától északra biztosítottak területet.
Budafoki temető története A több mint 250 éves múltra visszatekintő település Budafok (Promontor) első temetője valamikor az 1720-as évek elején létesült. Helye a mai Péter-Pál kápolna melletti keskeny kis terület volt. (Stáció utca-Kálváriahegy utca közötti terület) ahol kezdetben évente 3-4 temetés lehetett. Első lakói a helyi kővájók, és az új hont foglaló német telepesek közül kerültek ki. Promontor település lassú lélekszám-gyarapodásának köszönhetően ez a viszonylag kis terület 1789-re telt be. (E temető végleges felszámolása századunk elején történt meg. Budafoki temető térkép budapest. ) Megteltét követően az uradalmi tiszttartóság a Duna partján jelölte ki a következő sírkertet, melyet az akkori promontori plébános, Genszky Gellért, 1798 márciusában szentelt fel. Ez sem bizonyult hosszú életűnek, hiszen a Duna gyakori áradásai sokszor lehetetlenné tették a temető látogatását és magát a temetést is. Miután az elöljáróság nem akart intézkedni, ezért a község lakói a település határán túl 300. - Ft-ért megvásároltak egy használaton kívüli szőlőt, a mai Árpád utcai iskola és bölcsőde helyén.
Ugyancsak e temető adott nyughelyet Dáni Gézának a Nagytétényi Kastélymúzeum első igazgatójának. (A sírt az elmúlt években miután nem voltak örökösök felszámolták. ) Az igazi titok vajon hol rejtőznek Törley József a híres budafoki pezsgőgyáros hamvai? A műemlék Törley mauzóleum, mely egykor porait rejtette, az 1950-es évek második felében vandál pusztítást szenvedett. Az altemplomban lévő szarkofágból a csontokat kiszórták és a rokonok értesítése nélkül, a budafoki temetőbe szállították, majd elhantolták. Hogy hová? Nem tudja senki. Temető a közeledben! Térkép és tudakozó! - 1. oldal - Rendezés: Cím szerint. Itt lelt végső nyughelyre Térey Pál (1831-1883) honvéd huszárőrnagy, tudományos szakíró, lovag Czermann József (1853-1935) Budafok község bírája, aki sokat tett a magyar nyelv ügyéért, Mihalik Sándor (1869-1940) Budafok első helytörténésze, Záborszky Nándor (1883-1952) aki Budafok várossá válásakor 1926-ban a település első polgármesterévé választottak, Francois Lajos (1859-1921) és Francois Cézár (1869-1950), akik a Törley pezsgőgyárból kiválva 1886-ban megalapították a Francois pezsgőgyárat.
Ezzel a temető tovább bővült. Még az 1930-as években Budafok városa újabb területrészt vásárolt az akkori Kinizsi utcán túl. Ez az 1950-es majd hatvanas évek első felében még különálló területrész mára egybeépült a temetővel és a közte lévő útszakasz is annak területévé vált. Ez volt az utolsó bővítés és ezzel a kör lezárult, hiszen a temetőt körülölelte a terjeszkedő nagyváros. A mai ravatalozót az 1920-as évek végén építették Bathó Lajos tervei szerint. Budafoki temető térkép útvonaltervező. (Ő volt a budafoki Városháza tervezője is. ) Kezdetben a felekezetek külön-külön temetkeztek, ez a szokás az 1950-es évektől megszűnt, kivéve az élőfasorral elkerített izraelita temetőrészt. Miután a környéken található kisebb temetőket az 1970-es években lezárták, ez maradt Dél-Buda egyetlen temetkezőhelye. A budafoki sírkert, különösen a 20-as parcella környéke értékes, szép kriptáival és öreg fáival napjainkra védendő területté vált. Kuriózumokat és titkokat is rejt. Ebből néhány érdekesség: a budafoki öregtemető egyik kriptájában nyugszik jeltelenül Simon Lajos, a Gárdonyi Géza Csillaga Irodalmi Társaság elnök alapítója, Gárdonyi Géza barátja.
A kis temető méreteihez jól alkalmazkodó, emberi léptékű urnaudvarok, meditációra alkalmas pihenőhelyek, a sok fa és örökzöld növény miatt méltán nevezhetjük ezt az urnatemetőt temetőkertnek. Középpontjában egy modern urnaravatalozó áll, melyet Papp Péter építészmérnök tervezett. Az épület jellegzetes pontja a mészkő tumba, mely fölé gúla alakú tetőfedés borul. Megyeri temető - térképem.hu - Magyarország térkép. A sokszögletű tér természetes megvilágítását ferde üvegfelületek biztosítják. Temető nyitvatartása január, február 7:30 - 17:00 március 7:00 - 17:30 április 7:00 - 19:00 május, június, július 7:00 - 20:00 augusztus 7:00 - 19:00 szeptember 7:00 - 18:00 október 7:00 - 17:00 november, december 7:30 - 17:00 Ügyintézés időtartama: A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (urnás temetés, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás) ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján. Hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken: 7:30-tól 15:30 óráig, Szerdán: 7:30-tól 17:00-óráig Temetés megrendelés: hétfőtől péntekig: 8:00-14:00-ig, Felvilágosítás: hétfőtől péntekig: 8:00-15:30-ig Újraváltás, sírgondozás a temető irodán: H, K, Cs, P: 8:00-14:00-ig Információ, főkönyvi kivonat: H, K, Cs, P: 8:00-15:00-ig, szerdán:8:00-16:30-ig Pénztár, információ: H, K, Cs, P: 7:30-tól 15:30 óráig, szerdán: 7:30-tól 17:00-óráig
Ady Endre a mai modern magyar líra megteremtője. Életformája és értékrendje is eltér az átlagostól. Versei gazdag, összefüggő jelképrendszert alkotnak, lehet szó látomásszerű tájversekről, magyarság-versekről, háborúellenes-költészetről, létharc-versekről és szerelmes költeményekről. A szimbolizmus célja, melyben Ady is alkotott, a mű témájától, tárgyi világától függetlenül, ill. ezeken keresztül a szépség, a magasrendű értékvilág megközelítése és kifejezése. A XX. századi irodalmi megújulásnak a határkövét a Nyugat című folyóirat jelentette, melynek első számát 1908. január 1-jén publikálták. Főszerkesztője Ignotus volt. Ady is az új folyóirat egyik vezéregyéniségévé vált. Ady Endre szerelmi költészete – a Léda-versek – IRODALOMÓRA. A Nyugat szellemében több író és költőtársával együtt új látásmódot képviseltek. Ady is a Nyugat első nemzedékébe tartozott, ahogy Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit és Karinthy Frigyes is. Az új stílus és új szellemiség adták Ady újszerűségét verseiben. 1877. november 22-én született Érmindszenten.
Ezek után már Lédának sem tud már olyan verset írni, mint régen. Az utolsó versszakban leírja, hogy mindig valami emlékezteti Lédára és nélküle üres az élete. Az Elbocsátó szépüzenet a Magunk szerelme című kötetben jelent meg 1913-ban. Ebben az időben már megromlott a kapcsolata Lédával, ez a műve a vele való szakítás verse. Ady már korábban is akart szakítani első nagy szerelmével, de a lány nem engedte. A költő leírja, hogy amikor Lédát csókolta, ölelgette valójában másra gondolt: "Csókoknak, kik mással csattantanak S szerelmeket, kiket mással szerettem:" A harmadik versszakban leírja, hogy Léda inkább a pénzt, a hírnevet, vagyis a férjét választotta az igazi szerelem helyett. Az utolsó előtti versszakban már leírja, hogy soha nem is szerette Lédát, csak egy futó kaland volt, pedig a szíve mást gondolt: "Ki előttem kis kérdőjel vala S csak a jötömmel lett beteljesedve. Ady Endre: Héja-nász az avaron (elemzés) – Jegyzetek. " Kéri a sorsot az utolsó versszakban, hogy ne találkozzon többet Lédával, mert csak addig létezett számára. A kapcsolatuk elején írta a Lédával a bálban című szerelmes művét, ami a Vér és arany című kötetben jelent meg 1907-ben.
Szerelmük egyszerre volt öröm és kín, áldás és átok. Ezért a Léda-versek meghatározó motívuma a folyamatos harc férfi és nő között: mintha a szerelem háború lenne, amiben le akarják győzni egymást. A Léda-versekben soha nem az idilli, boldog, békés, megnyugvást és érzelmi biztonságot adó szerelem jelenik meg, és a szerelem jelképei nem galambok, fecskék, hattyúk vagy énekesmadarak, mint hagyományosan a szerelmi költeményekben. A Léda-versek mindig a diszharmonikus, felkavaró, "se vele, se nélküle"-típusú, szenvedéssel és küzdelemmel teli szerelmet tematizálják. Ennek megfelelően a szerelem jelképei egymás húsába tépő héják vagy dögkeselyűk. Ady szerelmi költészetében a szimbólumok és a hanghatások is idegenek bármiféle szerelmi hangulattól. Jelképei nyugtalanságot, vergődést, örökös mozgást, fájdalmat és céltalanságot sugallnak. A versekben ambivalens, szélsőséges érzelmek kapnak hangot. Ady Endre Új versek kötete (ismertető írás) – Oldal 6 a 9-ből – Jegyzetek. Nem a boldogság és az intimitás szólal meg, hanem az állandó hiányérzet és halálhangulat. Őrjítő nyugtalanság és szomjazás kísérte ezt a szerelmet, valamint a hiábavalóság és a céltalanság érzése.
Az átlagos levélírók között feltűnt egy fiatal kislány, aki egészen más hangon szólt a költőhöz: Boncza Berta. Ő voltaképpen Ady távoli rokona volt, Erdély nyugati részében élt, a festői környezetű Csucsán. 1914-ben látogatta meg Ady először az akkorra már fiatal úrnőt. Aggályai is támadtak, hogy okos dolog-e egy majdnem 20 évvel fiatalabb lányba beleszeretni. 1915-ben mégis megtartották az esküvőt és utána a csucsai kastélyban éltek. Csinszka Ady egyetlen támasza volt, biztosította számára a menedéket: élet szépségei → szimbólum.
Sejtelmes vízió fejezi ki a boldogtalanságot, az ifjúság és a szerelem elmúlásának tragikumát. Kétféle szerelem ellentétre épült a költemény. Az egyik oldalon ott áll a "víg terem" a maga harmóniájával, tavaszi nyári színeivel és hangulatával, a szerelemnek még örülni tudó, gyanútlan mátka párjával. A gyorsuló rohanás vége a megállás "valahol az Őszben", a lehullás "őszi avaron", vagyis a halál, a pusztulás. Céltalanná, hiábavalóvá lett tehát a korábbi mozgás: a héjanász az őszi élettelen avaron ér véget. Profilkép Archívum Naptár << Március / 2022 >> Statisztika Online: 5 Összes: 1161624 Hónap: 6119 Nap: 180
A Csinszka versekben már nyoma sincs a Léda versekre jellemző vívódásnak. Ezeket a verseket már hétköznapibb stílusban írta. A leghíresebb Csinszka vers az Őrizem a szemed, ami a Halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Ez a vers az öregedő férfi szerelmi vallomása. A versből kitűnik, hogy elsősorban egy társban szeretné megtalálni a vigaszt, Csinszka háttérben marad. Az első szakaszban a nyugalomról beszélnek. Az egymást fogó kéz és az egymásba néző szem képe biztonságérzetett áraszt. A megismételt "vénülő" melléknévben az öregség és a szerelem ellentétének feszültsége húzódik meg. A második szakaszban a kozmikussá váló kép ("világok pusztulása"), a sor elején lévő metafora ("ősi vad"), a rímek eltűnése a háborús rettenet, a riadalmat közvetíti. A harmadik versszakban megismétli az első strófát, amiért az érzelmi hangulati háttér megváltozott. Ezek a sorok már nemcsak a biztonságérzetet sugall, hanem a kozmikus pusztulás hatására a riadt egymásba kapaszkodást is. Az utolsó szakaszban lévő kérdésekre (miért, meddig) nincs és nem is lehetséges a válasz, a világ és az egyén sorsa egyaránt kiszámíthatatlan.