Mindezek következtében hatékonyan csökken az elhízás veszélye. Miért fontos a megfelelő rostbevitel? A rostok rendkívül fontos elemei táplálkozásunknak, a legtöbb ember sajnos mégsem fogyaszt belőlük eleget. Az átlagos magyar alig 10-15 gramm rostot eszik meg naponta, ami jóval kevesebb az ajánlott 25-40 grammnál. Rostok hatása az emberi szervezetre Élelmi, más néven diétás rostnak nevezik a növényi eredetű táplálkozási ballasztanyagokat, nem emészthető szénhidrátokat és egyéb, az emésztőnedveknek ellenálló élelmiszer-összetevőket. Az étkezési rostok nem emésztődnek meg, ezért nem szívódnak fel, érintetlen formában jutnak le az alsó bélszakaszba. Egy részüket a vastagbélben található baktériumok enzimjei kisebb, főként szerves savas molekulákra bontják, ezáltal a széklet vegyhatását savas irányba tolják el, elnyomva a rothasztó baktériumok szaporodását. Nagy vízkötő képességük révén és saját tömegük segítségével megnövelik a béltartalom mennyiségét, serkentik a bélmozgást, rövidítik a salakanyagok áthaladási idejét, a tranzitidőt, lágyabbá, könnyen üríthetővé teszik a székletet.
Mindenkinek vannak olyan testrészei, amelyeken szívesen változtatna, míg valaki a fenekével és a combjaival elégedetlen, addig másnak a kiálló pocak jelent problémát. Ugyan helyi zsírégetés sajnos nem létezik, mégis érdemes specifikusan a hasi területeket, valamint a környéki izomcsoportokat és a törzs izomzatát, a core izmokat is megerősíteni a tónusos, kontúros alak elérése végett. A megfelelő izomzattal rendelkező hasfal kevésbé domborodik ki, és még ha az izmokat fedő zsírréteg vastag is, általában látványosabb lesz a diéta hatása, mintha semmit sem edzettél volna közben. 8 gyakorlat és 15 perc Az alábbi kemény, ám hatásos gyakorlatok eredményesen alakítják át a problémás területeket. A 15 perces tornát tévé előtt is végezheted, ehhez csupán egy székre lesz szükséged. Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. Az ezzel kapcsolatos hiányokról és a lehetséges megoldásokról is beszélgetnek: hogyan birkózhatunk meg ezekkel a sokakat érintő problémával?
Ezen a héten A Mirabeau-híd című versével az elmúlásra és az eljövendőre gondolva Guillaume Apollinaire-re, a 20. század egyik legnagyobb költőjére emlékezünk. Guillaume Apollinaire: A Mirabeau-híd A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna S szerelmeink Mért kell gondolnom arra Hogy az öröm nem jöhet csak a jajra Óra verj az éjszakában Megy az idő én megálltam Maradjunk szemközt kéz a kézbe zárva Míg fut örök Szemektől elcsigázva Karunk hídja alatt a Szajna árja Fut a szerelem akár ez a gyors hab A szerelem Az élet vánszorog csak És a Reményben mily sok az erőszak Tűnnek a napok a hetek suhanva Vissza se tér Múlt és szerelem habja (Eörsi István fordítása)
Kányádi Sándor elmondása szerint erre a megoldásra akkor ébredt rá, amikor a Mirabeau-hídon állván, lenézvén, felidézte a költeményt, és megállapította, hogy a Szajna nem fut, nem rohan, hanem lassan hömpölyög a híd lábánál... [2] Jegyzetek [ szerkesztés]
§ A Mirabeau híd a Mirabeau utcáról kapta a nevét, a neve "csodálatos szép" jelentésű. A híd pedig két partot köt össze, tehát egy kapcsolat. Nem véletlen, hogy a két különbözőséget, két embert összekötő "csodálatos szép" kapcsolat, vagyis a szerelem jelképe. Az egyik utolsó híd, a város széle, mégpedig épp Nyugat felé, ahol a Szajna elhagyja Párizst, és ahol a Nap lebukik a horizont alá, így a messzeség, de az elmúlás is hozzá kapcsolódhat. A híd szerkezete maga is, kicsit oldalra felemelt karokra hasonlít, amelyek a szobroknál fonódnak össze, az egyik szobor maga a "Bőség". A szobrok fölött pedig Párizs címere ("armoiries... " vagy "armes ville de Paris") található. (Érdekesség, hogy az angol arms kar jelentésű. )... "Karunk hídja alatt a Szajna árja"...