(P. Matteo) "A szeretet az egyetlen ésszerű és kielégítő válasz az emberi létezés problémájára. " (Erich Fromm) "Aki nem tud szeretettel feloldódni, másban és másért: boldogtalan marad. " (Szentkuthy Miklós) "Az igazi szeretet tettekben, és nem a szavakban nyilvánul meg. " (Filippinó közmondás) "Szerelemmel múlik az idő, idővel múlik a szerelem. " (Madame Pompadur) "A szerelemnek még bolondsága is nagyobb bölcsesség, mint a filozófusok minden tudománya. " (Jókai Mór) "Valakit szeretni azt jelenti: egy mások számára láthatatlan csodát látni. Gabriel garcia marquez idézetek a szeretetről. " (Francois Mauriac) ". szeret, azt viszont is szeretik. " (Fontane) Kattints ide és töltsd le most INGYEN egyben a hármat! "Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével. " "Az igazi szeretet próbája egyedül az, hogy nem fél a másik ember szeretetétől, hogy elegendő benne a szelídség, a türelem és az alázat ahhoz, hogy elfogadja azt. " (Pilinszky János) "Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív. "
"Mintha körben járna az idő, és visszatértünk volna a legelejéhez" Égből záporozó sárga virágok, négyéves esőzés, álmatlansági kór, felejtés és körbe-körbe járó idő – számomra ez a Száz év magány, ami kamaszkorom egyik első olyan olvasmányélménye volt, amitől nem bírtam elszakadni. Általában akkor tartok egy regényt jónak, ha a benne felépített világ hiányzik, miután befejezem a könyvet. Macondo számomra ilyen hely, szabályos honvágyam van, ahányszor távoznom kell a márquezi szövegtérből. A Száz év magány nem fogható semmihez, egy külön univerzum a világirodalomban, még akkor is, ha a mágikus realizmusnak voltak és vannak követői. Buendíáék családtörténetében benne van minden, amit az emberi létezésről tudni lehet, de a legtöbbet talán az időről mesél a regény, és arról, ahogyan a történelem (kicsiben és nagyban is) örökké ismétli magát. Macondóban az a legjobb, ahogyan el lehet veszni benne. Legjobb Gabriel García Márquez idézetek - 2. oldal. A nevekben, a történetekben, a szeretkezésekben, a kollektív magányban. Ahogy a hihetetlen, varázslatos, meseszerű motívumokban is, amelyek a valóság magától értetődő részeiként tűnnek fel.
A rózsákat könnyeimmel öntözném, hogy érezzem töviseik fájdalmát, szirmaik szenvedélyes csókját. Nincs az az orvosság, amely meggyógyítaná azt, amit a boldogság nem tud meggyógyítani. Gabriel garcia marquez idézetek a barátságról. Próbálj jobb emberré válni, és ismerd meg önmagad, mielőtt megismernél valaki mást, és tőle várnád, hogy megmondja, ki vagy! Megérezte, hogy elfeledték s ez a feledés nem a szívé, hiszen akkor jóvá lehetne tenni, hanem sokkal kegyetlenebb és véglegesebb annál, egy másik feledés, amelyet jól ismert, mert ismerte a halált. A valódi emlékek gyakran hihetetlenek, a csalfa emlékek viszont néha annyira meggyőzőek, hogy képesek helyettesíteni a valóságot.
A nők nem annyira a kérdésekre figyelnek, mint inkább a kérdések rejtett indítékaira. A szív memóriája a rossz emlékeket kiveti magából, a jókat pedig felnagyítja, s ezzel a csalafintasággal érjük el, hogy el tudjuk viselni a múltat. Ha a költészet nem arra való, hogy felpezsdüljön a vérem, hogy hirtelen ablakot nyisson arra, ami csupa titok, hogy segítsen felfedezni a világot, hogy árva szívemnek társa legyen a magányban és a szerelemben, az ünnepen és az elhagyatottságban, akkor mire való? A Biblia semmitől sem fél. ) A Biblia mindenre képes. Az Ótestamentumban minden lehetséges. Ott semmitől sem félnek. Tegyük föl, hogy egyetlenegy ember írta a Bibliát: gondold el, hogy mekkora "szerénység" szorult belé! Az a fickó egy jobb világot akart felépíteni annál, amelyet hite szerint Isten épített fel. Írni, az valami olyan titokzatos dolog, mint főzni. Az írói mesterség talán az egyetlen, amely annál nehezebb, minél régebben gyakorolja az ember. Gabriel garcia marquez idézetek az. Nincs olyan megalázás, amit egy céda meg ne érdemelne. "
Szia Vendg! (5782 Niszn 5) 20 ve nincs kzttnk Klmn Gyrgy Legendás Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Marat (Weiss: Marat halála) és Robespierre (Büchner: Danton) és verset mondó ember volt. Orgánuma adta karakterét, de több volt/más volt Humphrey Bogart magyar hangjánál. Érzékeny volt, akinek sok csend és nyugalom kellett a színészi újralétezéshez. Két évtizede csak a csend… Kálmán György (1925) színészöltnyi tapasztalat birtokában elfutott színházszerelmétl, mint az öreg Tolsztoj, amikor képtelen volt egyetérteni a színházzal magával. Gyász: elhunyt a híres magyar lelkipásztor, Cseri Kálmán - Blikk. Brén érzi: hol él. A belélegzett levegvel szívja magába elkedvetlenít ismereteit a társadalomról. A Lear király fenyérén, a bolond folt hátán folt rongyaiban is hasonlóképp pöckölte magáról a készül vihar szélrohamában a szabad erdn a láthatatlan pihéket. Ebben a szerepében rémlett legkeserbbnek. Shakespeare-t játszott, de saját szavaivá írta át a fordítást, reménytelen pátosszal, keser eljövendöléssel közölve: "És oly id jön, aki még megéri, Hogy f divat lesz lábbal mendegélni. "
– I. f. Hannibál tanár úr (1956); Bakaruhában (1957); Édes Anna (1958); Merénylet (1959); Nő a barakkban (tv, 1961); Az utolsó vacsora (1962); Rab Ráby (1964); A kőszívű ember fiai, 1-2 (1965); Sellő a pecsétgyűrűn 1-2 (1966); Kártyavár (1967); Imposztorok (1969); Történelmi magánügyek (1970); A gyáva (tv, 1971); Zrínyi (tv, 1973); Veszélyes forduló (tv, 1974); Teketória (1976); Naplemente délben (1979); Requiem (1981); Fogadó az Örök Világossághoz (1981); Kálmán György (dokumentum, 1982); A piac (tv, 1983); Gyertek el a névnapomra (1983); Csinszka (tv, 1987); Margarétás dal (I-II. tv, 1988). – Irod. K. Gy. -gyel beszélget Gách Marianne (Film, Színház, Muzsika, 1985. júl. ); Koltai Tamás: Beszélgetések K. -gyel (Képes Hét, 1989. 18. ); Barta András: Elhunyt K. (Magy. Nemzet, 1989. 20. ); M. G. NE SIESS, MERT HOLNAP MEGHALSZ!: A SZÍNÉSZ KÁLMÁN GYÖRGY ÉLETTÖRTÉNETE - Újságmúzeum. P. : A színész és a porszem (Népszabadság, 1989. 25); Sándor Iván: Búcsú K. -től (Film, Színház, Muzsika, 1989. 25); Barabás Tamás: Búcsú K. -től (Új Tükör, 1989. 9. ); Molnár Gál Péter: A nyugtalan hős (Színház, 1990.
Amikor 1943-ban segédként felszabadult, már nem volt kesztyűbőr, így cipőfelsőrész-készítő lett. Aztán elfogyott a felsőbőr is. Asztalossággal próbálkozott, később nyakkendő-készítéssel. Majd munkaszolgálatra elvitték a Délvidékre. 1945 februárjában érkezett haza. Édesanyját elvitték, többé nem látta. Apja 1950-ben ismét megnősült. Amikor a "magánszektor" megszűnt, nem akart gyárba menni. [5] Pályája [ szerkesztés] Makay Margit magániskolájában kezdte színészi képzését. Utána a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, amelynek 1949-es elvégzése után a Pécsi Nemzeti Színházban, Szendrő József igazgatása alatt kapott először szerződést. Ezután 1953–1980 között a Nemzeti Színház tagja volt. Kálmán györgy betegsége. 1981 után a Radnóti Színpadon lépett fel, illetve akkor szerződtette a Magyar Filmgyár is. 1957-ben aratta első nagy sikerét Félicien Marceau A tojás című darabjában. Azonnal feltűnt szikár játékstílusával, mélylélektani előadásmódjával. Alakításait eszköztelenség, intellektuális irónia, távolságtartás jellemezte.
2014-ben felkerült a Forbes legbefolyásosabb nők listájára, pár hónappal ezelőtt az Idea intézet közvélemény-kutatása szerint a balosok inkább választották volna őt miniszterelenöknek, mint a szocialista Kunhalmi Ágnest, sőt, állítólag a főpolgármesteri székben is szívesen látnák. Kálmán Olga azonban nem akar politikus lenne. Azt is elárulta a, hogy miért. "Kampányban nyilván el kell mondani, milyen pocsék itt a köztisztaság, az úthálózat, a tömegközlekedés, az egészségügyi ellátás és az oktatás. De ha netán megválasztanak, eltelik fél év, s megint ki kell állni. Akkor mit mondhatok? Hát továbbra is azt, hogy pocsék a köztisztaság, az úthálózat, a tömegközlekedés, az egészségügyi ellátás meg az oktatás. Komoly sansznak tartja, hogy az ellenzéki főpolgármestert még egy kátyú betömésében is meggátolnák. Igazi, belekérdezős, felvállalós műsort viszont szívesen vezetne, bár szerinte manapság "nem ez a műfaj az, amit a televíziók szívesen felvállalnak", mivel a létét veszélyezteti az a médium, amely felvállal egy értelmes és jogos kritikákat megfogalmazó műsort.