Válasszon az érvényes akciós csomagok közül! Húsvéti akció Zalakaroson (min. 3 éj) 2022. 04. 14 - 2022. 18 Húsvét a Park Inn Zalakarosban (min. 3 éj) 26. 350 Ft / fő / éj ártól / félpanzió / belépő a gyógyfürdőbe / élményfürdő / fürdőköpeny használat / ingyenes wifi / Tavaszi akció Zalakaroson (min. 2 éj) 2022. 03. 01 - 2022. 06. 14 Tavaszi zsongás a Park Inn Zalakarosban (min. 2 éj) 26. 250 Ft / fő / éj ártól / félpanzió / belépő a gyógyfürdőbe / élményfürdő / fürdőköpeny használat / ingyenes wifi / Augusztus 20. ünnepi akció Zalakaroson (min. Zalakaros park inn szilveszter w. 08. 18 - 2022. 21 Augusztus 20. 3 éj) 30. 400 Ft / fő / éj ártól / félpanzió / belépő a gyógyfürdőbe / élményfürdő / fürdőköpeny használat / ingyenes wifi /
3 nap/2 éj 2 fő részére félpanziós ellátással, soft all inclusive italcsomaggal, KORLÁTLAN wellness használattal, további extrákkal, csodás balatoni... Port Étterem & Panzió****, Balatonmáriafürdő Felhasználható: 2022. 13 - 10. 16. között Tavaszi borkóstoló Badacsonyban! 3 nap/2 éj 2 fő részére reggelis ellátással, 4 tételes BORKÓSTOLÓVAL Borbarátok Panzió, Badacsonytomaj Felhasználható: 2022. Szilveszteri akció félpanzióval fürdőbelépővel Zalakaroson (min. 3 noche). 11 - 06. között Tavaszi boros élmények Badacsonyban! FATA Birtok, Nemesgulács Nyugalom és harmónia a Balaton-felvidéken! 3 nap/2 éj 2 fő + egy 6 éven aluli gyermek részére reggelis ellátással, wellness használattal, a Balaton-felvidéki hegyek ölelésében, több száz éves... Lesence Major, Lesencetomaj Felhasználható: 2021. 08 - 2022. között
¡Elija entre paquetes promocionales válidos! Húsvéti akció Zalakaroson (min. 3 noche) 2022. 04. 14 - 2022. 18 Húsvét a Park Inn Zalakarosban (min. 3 éj) 26. 350 Ft / fő / éj ártól / félpanzió / belépő a gyógyfürdőbe / élményfürdő / fürdőköpeny használat / ingyenes wifi / Tavaszi akció Zalakaroson (min. Szilveszteri akció félpanzióval fürdőbelépővel Zalakaroson (min. 3 Nacht). 2 noche) 2022. 03. 01 - 2022. 06. 14 Tavaszi zsongás a Park Inn Zalakarosban (min. 2 éj) 26. 250 Ft / fő / éj ártól / félpanzió / belépő a gyógyfürdőbe / élményfürdő / fürdőköpeny használat / ingyenes wifi /
A híres magyar tudós fontos találmányának másolata ezentúl a BME I épületében hirdeti a magyarországi fonetikai, valamint beszédtechnológiai kutatások múltját és jelentőségét. "Kempelen Farkas a világ első beszédkeltő gépét, mai szóval beszédszintetizátorát alkotta meg, 200 évvel megelőzve a számítástechnika korát: ma már ugyanis szinte minden digitális készülékben van ilyen eszköz. Ezért döntöttünk úgy, hogy itt, a Műegyetem informatikai tudományoknak helyet adó épületében fogjuk kiállítani az általunk rekonstruált berendezést" – hangsúlyozta Olaszy Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék professzor emeritusa, majd a vitrint, amelyben a sokoldalú feltaláló újítása látható, az INSIDE ITB 2020 – Hóvirág rendezvény keretében leleplezték. Charaf Hassan (j) és Magyar Gábor (b), a VIK dékánja és a Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének vezetője leleplezik az I épület aulájának legújabb kiállítási tárgyát, Kempelen Farkas 1791-es beszédkeltő gépének hű és működőképes másolatát Kempelen Farkas önarcképe, aláírásával (Forrás: Wikipedia) Kempelen Farkas feltaláló, építész, polihisztor (1734-1804) tanulmányait szülővárosában Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte.
Kempelen Farkas önarcképe, aláírásával Forrás: Wikipedia Miközben selyemgyárakat létesített és faluközösségeket szervezett, folyton törte az agyát valamint. Kempelen újító gondolatai egészen napjainkig hatnak, találmányai megelőzték korukat. Kora polihisztoraként a világon elsőként szerkesztett beszélőgépeket (ez a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakította át), gőzkondenzátorral tervezett gőzgépet, a gőzturbina ősét, de igazán híressé a sakkozógép vagy más néven sakkautomata feltalálása tette. A "Török" néven megismert szerkezet feltalálójaként mutatta be híres sakkozó bábuját 1770-ben, amelynek építésébe Mária Terézia utasítására fogott bele. A sakkozógép már a saját korában is világhírnévre tett szert. Kempelen és a szerkezet későbbi tulajdonosai egész Európát és Észak-Amerikát is bejárták ezzel az akkoriban csak "bűvészmutatványnak" titulált találmánnyal. Ámulatba ejtette a korabeli közönséget, ahogy a sakktábla másik oldalán ülő török bábu úgy játszott, akár egy igazi ember.
"Ma, az informatika korában is él Kempelen Farkas szellemisége, még ha más módszerekkel is állítjuk elő a gépi beszédet. Az ő találmánya volt az első nyelvfüggetlen artikulációs beszédkeltő gép, mivel maga a kezelő döntötte el, milyen nyelven hoz létre beszédet: lényegében ma sincs ilyen típusú berendezés. Úgy gondolom, méltó helyre került a szerkezet: 45 évvel ezelőtt a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék elődjeként ismert Híradástechnikai Elektronika Intézetben Gordos Géza professzor alapította meg Magyarország első, mérnökökből álló beszédkutató csoportját 1968-ban, ami ma is piacvezető hazánkban, de a világon is számos jelentős megbízásat kapott a beszédszintézis és a gépi beszédfelismerés tekintetében. Ez a kutatóműhely a jeles elődök munkájához méltó módon működik ma is Németh Géza docens vezetésével" – összegezte Olaszy Gábor. HA-GI Bélyegkép forrása:
Ekkor kezdték keresni azokat, akik a területtel foglalkoztak, és így jutottak el a Fonetikai laborhoz. Kaptunk támogatást és egy év alatt Nikléczy Péter kollégámmal megépítettük a szerkezetet" – emlékezett Olaszy Gábor. Ez egy valódi "garázstermék", mivel jobbára otthon, a családi házban végezték munkájukat. "Mindkettőnknek van műszaki affinitása, Péter elektrotechnikus alapvégzettségű, én villamosmérnök vagyok; a téma és a feladat jellege nem volt idegen tőlünk. Hasonló utat jártunk be, mint Kempelen Farkas: több próbálkozásunk volt nekünk is, mire a végső változat megszületett" – ecsetelte a szakember, elárulva azt is: akkoriban szinte mindig a pillanatnyi kihívásoknak kellett megfelelniük. Nem tudták, hogy mi lesz a végeredmény, működik-e majd, ad-e ki hangot, ahogyan azt Kempelen Farkas állította. A munka megkezdése számos előkészületet igényelt. Nagy segítséget nyújtott, hogy a sokoldalú tudós előrelátó módon minden részletet közölt a csaknem húsz évig tartó kísérletezéseiről az 1791-ben publikált eredeti, német nyelvű könyvében, amelyet Mollay Károly professzor 1989-ben fordított le magyar nyelvre.
Ekkor ötlött fel benne, hogy egy átalakított dudával talán modellezni lehetne a beszédképzést. Egy pozsonyi mestertől vásárolt egy fújtatós orgonát, darabokra szedte, hogy sípjaival és billentyűivel próbálja életre kelteni az emberi hangokat. A beszélőgép prototípusa végül 1773-ban készült el, és Kempelen később – kisebb módosításokkal – még több változatot épített belőle. Az 1782-ben bemutatott példányt billentyűkkel és nyílások (csövek) ujjal való befogásával, illetve egyéb mechanikus módokon kézileg lehetett vezérelni, a gép szótagokat és rövid szavakat tudott "kimondani" (bár a kezeléséhez így is sok gyakorlás kellett). Több mint egy évszázadon át senki sem tudott Kempelenénél jobb hangszintetizátort építeni. A megmaradt példány másolatán a müncheni szakemberek be is szokták mutatni a beszélőgép tudományát: Az apparátust egy kis faláda rejtette, benne egy fújtató, a "tüdő" kapott helyet; a gépezet másik felében pedig egy gumitölcsért, a "szájat" helyezte el. Ha a fújtatót az ember a könyökével megmozgatta, a "szélládába" (a kifejezést az orgonaépítők használják) levegő került; ezt a légtömeget aztán különböző szelepek és billentyűk irányították.