A múzeumot az... Erdészeti, Faipari és Földméréstörténeti Gyűjtemény Az Erdészeti Múzeum Sopron belvárosában, a város Fő terétől néhány lépésnyire található. Állandó kiállításaink a Hidvégi Béla Vadászati Gyűjtemény, a Nemzeti kincsünk: az Erdő interaktív kiállítás, illetve a selmecbányai diákhagyományokat bemutató Alma Mater emlékszoba. Fabricius Ház Sopron A Fő téren álló impozáns épület, a Fabricius-ház tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak. A ház névadója, Fabricius Endre városbíró, polgármester 1806-ban vette meg az épületet. Baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, aki a laktanyából kiszökve itt öltözött át civil... Károly-kilátó A soproni parkerdő centruma és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron város második jelképe a Károly kilátó. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. Ottó Pince - Sopron | Magyar konyha a közelemben | Foglaljon most. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A kilátó... Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpont Az intenzív parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke.
Feliratkozás hírlevelünkre
Ha pedig mindez nem lenne elég, a láthatóan megzavarodott Moritz az első rész végén feltűnik, és kiderül, nagyon is él, olyannyira, hogy náci háborús bűnösökre vadászik. Netflix Taylor Kitsch A sorozat alkotója Måns Mårlind, aki az egyik legsikeresebb skandináv krimisorozat, A híd ( Bron/Broen) társalkotója is volt többek között, és ő is rendezte, együtt a szintén svéd Björn Steinnel, akivel már A híd ban és a Midnight Sun ban is együtt dolgoztak.
Éjszaka, egy autó suhan a sötétben, az arctalan sofőr az órájára né hirtelen 45 másodpercnyi áramszünet az Öresund-hídon. Közvetlenül ezután egy holttestet találnak a híd közepén, pontosan a dán-svéd határt jelképező vonalon. Így kezdődik a 2011-es dán-svéd koprodukcióban készült tíz részes tévésorozat első epizódja. A skandináv krimiknek általában jó hírük van, a Bron (dán címe: Broen) pedig kifejezetten izgalmas, fordulatos és kiszámíthatatlan. A sorozat egyik nagy erőssége a karakterekben rejlik, különösen ami a két főszereplőt illeti. A szoros együttműködésre kényszerülő Martin (Kim Bodnia; koppenhágai nyomozó) és Saga (Sofia Helin; malmöi nyomozónő) különbözősége nagyon jó jeleneteket eredményez és mindkettőjüknek elhisszük, hogy tényleg profi rendőrök. Ráadásul a magánéletükbe is betekintést nyerünk, ami itt gyakran összefonódik a munkával. A Bron készítői remekül kihasználták a hagyományos dán-svéd ellentéteket is. Aki kicsit is tud svédül vagy dánul, remekül mulat pl. azon a jeleneten, amikor a svéd nyomozócsoportból az eligazításon senki sem érti, mint mond nekik a dán kolléga:-) Apropó, a filmben természetesen végig mindenki a saját nyelvén beszél (azaz dánul vagy svédül), ami külön csemege a magamfajtáknak.
Egyes kritikusok szerint a Vikingek sok történelmi pontatlansággal rendelkeznek, és számos esemény fiktív, de általában érdemes megnézni. Ha a küzdelem, a vér, a fejbőr és a lekerekített kar nem igazán az, amit nézni szeretnél, hogy kikapcsolódjék a munka után, érdemes elkerülni ezt a sorozatot. Az eső OK, a Rain nem pontosan egy Dániát bemutató tévéműsor, hanem egy történet két dán testvérről, akik megpróbálják megtalálni az apjukat és néhány választ, miután Skandináviát vírus pusztította el. Ez az első eredeti dán sorozat a Netflix számára, és a trailer olyan lenyűgöző, hogy ezen a listán kellett lennie. Az első epizód az idén májusban kerül ellenőrzésre, így nyitva tartva a szemét. A nap eljön (Der Kommer en dag) A nap lesz jön egy dán történelmi dráma az ijesztő tapasztalatokról, több fiatal fiú ment keresztül a Godhavn árvaházában Dániában a 60-as években. A valós életre épülő film két fiatal testvér körül helyezkedik el, akik ellenállnak Frederik Heck (Lars Mikkelsen) brutális igazgatónak.
Nagyjából a második epizód végére már nyilvánvaló válik ugyanis, hogy A legyőzött cselekményében hiába játszanak fontos szerepet nácik, holokauszttúlélők, megszállók és hadifoglyok, a sorozatnak az égvilágon semmi mondanivalója nincs erről a korszakról. Ez a háború utáni Berlin semmi más, csak háttér egy futószalagon gyártott bűnügyi thrillerhez, melyhez hasonlókba már a skandi-noir rajongók is beleuntak. Itt is van übermensch sorozatgyilkos, aki az orránál fogva vezeti öt ország hatóságait, hadseregét és titkosszolgálatát, mellesleg elképesztően szadista kivégzési módok kifejlesztésére is van ideje, és persze nem fogja sem a golyó, sem a kés. Van aztán egy nőkből álló banda, amely például fényes nappal gépfegyverekkel ostromol meg egy rendőrőrsöt, különösebb indok nélkül. Vagy mit gondoljunk a szovjetekről, akiknek az ábrázolásával a legkisebb gond az, hogy következetesen oroszokként emlegetik őket, sőt ők magukra is így hivatkoznak, noha az országot akkoriban Szovjetuniónak hívták? Sokkal nagyobb probléma ugyanis, hogy értelmetlenül brutális képregénygonoszokként vannak csak jelen, élükön az egész berlini szovjet zóna parancsnokával, aki saját kezűleg végzi ki az ellenségeit, ha épp olyanja van (és általában olyanja van).
Ez az érzés aztán végig a nézővel marad, hiszen a sorozatban rendszeresen betekinthetünk a még normális ukrán hétköznapokba, mielőtt az országból romhalmazt nem csinált volna volna az orosz hadsereg. De ez csak egy réteg – még ha annál fontosabb is –, A nép szolgája viszont egy három évadot megért, népszerű tévésorozat, mely a háború előtt csak a posztszovjet országokban váltott ki komolyabb érdeklődést, az orosz invázió óta viszont világszerte kíváncsiak lettek rá a nézők. És ez teljesen érthető is: Zelenszkijből hős lett, aki nemcsak, hogy nem menekült el az ostromlott ukrán fővárosból, de tanítani való pr-kampánnyal tette érdekeltté Ukrajna sorsában a fél világot. Ő lett a háború arca a világban, aki egymaga tartja a lelket az ukránokban a szenvedélyes videóival, és akihez képest Vlagyimir Putyin egy rögeszmés öregembernek tűnik (nem véletlenül lett Zelenszkij az orosz propaganda célpontja, elég egy tetszőleges magyar kommentfolyamot megnézni egy vele kapcsolatos cikk alatt). Ezek után kit ne érdekelne egy sorozat, amelyben Zelenszkij egy outsiderből lett elnököt alakít?
Videa A híd (Bron/Broen) online sorozat 01. évad - SorozatBarát Online Előzetes 3. évad (további 19 kép) A HÍD (Bron/Broen, 2011) egy skandináv, drámai elemekkel tűzdelt krimisorozat a Dán Rádió és a Svéd Televízió közös gyártásában. A történetben egy rendőrségi nyomozást követhetünk végig, ami egy, a Svédországot Dániával összekötő hídon talált holttesttel kezdődik. Egy svéd politikusnő holttestére bukkannak az Øresund híd közepén, ami Koppenhágát köti össze Malmövel. Így mindkét ország rendőrei kénytelenek részt venni a nyomozásban, hiszen a holttest félbe van vágva és pontosan az országhatáron hagyták. A nyomozás után kiderül, hogy a holttest két része igazából két különböző ember maradványa. Az egyik rész egy dán prostituálthoz tartozott. Saga Norén, a svéd oldalról, és Martin Rohde a dán oldalról vezeti a nyomozást. Színész Anette Lindbäck Dag Malmberg Dietrich Hollinderbäumer Ellen Hillingsö Kim Bodnia Magnus Krepper Maria Sundbom Puk Scharbau Rafael Pettersson Said Legue Sarah Boberg Sofia Helin Rendező Charlotte Sieling Henrik Georgsson Lisa Siwe Író Björn Stein Camilla Ahlgren Hans Rosenfeldt Nikolaj Scherfig 60 perc 2011 Cimkék: Dán | Dráma | Krimi | Misztikus | Noir | Svéd | Thriller | A Híd című sorozat egy napjainkban játszódó krimisorozat, amely az amerikai-mexikói határra kalauzolja el a nézőket, hogy bemutassa a két ország közötti feszültségeket.
A legyőzött 1946 nyarán játszódik, amikor is a semmiből újjászervezett rendőrség segítésére egy amerikai detektív érkezik Berlinbe New Yorkból: ő Max McLaughlin ( Taylor Kitsch), akiről hamar kiderül, hogy több ponton is kapcsolódik a városhoz, hiszen az édesanyja onnan vándorolt ki, a bátyja, az amerikai hadseregben szolgáló Moritz pedig ott tűnt el a háború végén. Max rögtön a sűrűjébe kerül: az utcán az első nap leütik és kirabolják, majd az amerikai zónába áttévedő szovjet katonák is gondot okoznak neki, miközben megismerkedik a rendőrőrssel is, ahol csupa zöldfülűből tevődik össze az állomány: a többségük nő, aki pedig nem, az tinédzser vagy nyugdíjas, fegyverük nincs, ezért széklábakat visznek magukkal járőrözéshez. Ráadásul egy meggyilkolt lány esetében nyomoznak, melynek szálai a berlini maffiafőnökhöz, a megerőszakolt nőket magához láncoló Angyalcsinálóhoz vezetnek. McLaughlin és a rendőrőrs vezetője, a nyelvtudósból átképzett Elsie Garten ( Nina Hoss) tehát szövevényes ügyben nyomoznak, de Max felettese, az alkonzul Tom Franklin ( Michael C. Hall) révén már a hidegháborút megelőlegező titkosszolgálati mozgolódásoknak is részese lesz.