A 15/2006 (IV. 3) OM rendelet változása miatt hallgatóinknak diplomájuk megszerzéséhez szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük. A 2011-ben és utána felvettek az alapképzésben kötelesek 240 óra, a 2014. szeptember után felvett hallgatók 320 óra, valamint a mesterképzésben további 160 óra, illetve a 2014. szeptember után felvett hallgatók 240 munkaóra szakmai gyakorlaton részt venni. Az Informatikai Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Informatikai Kari kiegészítése tartalmazza a szakmai gyakorlatra való jelentkezés feltételeit, illetve rögzíti a teljesítés adminisztrációjára vonatkozó eljárást. Az ország több felsőoktatási intézményéhez hasonlóan alapvetően mi is a hallgatókra számítunk abban, hogy találják meg a számukra megfelelő céget, vállalkozást, ahol fogadják őket szakmai gyakorlatra, hajlandóak egy munkahelyi gyakorlat vezetőt kijelölni és feladatot adni számukra. A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 44. § (1) bekezdésének alapján a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát.
A Kötelező Szakmai Gyakorlatok online rendszere a SZAKMAI GYAKORLATI ÜGYINTÉZÉS menüpontban a GYAKORLAT RÖGZÍTÉSE fülre kattintva érhető el, bejelentkezést követően az Apáczai Csere János Kar, az Audi Hungária Járműmérnöki Kar, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, a Gépészmérnöki Informatikai és Villamosmérnöki Kar, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar valamint a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar hallgatói számára. A rendszer a hallgató neptunann rögzített adatai alapján a beiratkozás és a szakirány figyelembe vételével automatikusan hozzárendeli a szükséges feltételeket (a gyakorlat megkezdésének feltételei, a szakmai gyakorlat hossza, munkaórák száma) a hallgató által kitöltendő felülethez. A jelentkezés pontos mentetét és a kötelező szakmai gyakorlat megkezdéséhez szükséges Szándéknyilatkozat és munkaköri leírás, valamint az Együttműködési megállapodás minta dokumentumát tartalmazó segédletet az alábbi gombra kattintva érheti el. A kötelező szakmai gyakorlat megkezdéséhez az együttműködési megállapodáson felül hallgatói munkaszerződésnek kell létrejönnie a fogadó intézmény és a hallgató között.
Szakmai Gyakorlati Beszámoló by Csaba Karacs
A hat hetes szakmai gyakorlat során a hallgatók a tanszéki és vállalati konzulens által meghatározott feladatot oldanak meg. Feladatuk kapcsolódhat szakdolgozatukhoz, TDK dolgozatukhoz, önálló labor feladatukhoz, de azoktól jól elkülöníthetőnek kell lennie. 8. A tantárgy részletes tematikája A gyakorlat során a gazdálkodó szervezet, illetve a vállalati konzulens által meghatározott, részletesen specifikált feladatot kell megoldani. A konkrét teendőkről a szakmai gyakorlat lebonyolításra vonatkozó szabályzat rendelkezik. 9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Hat hét (harminc munkanap) kiméretű, az oktatási intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlati munka. A lehetséges helyszínekről és időpontokról a szakmai gyakorlat lebonyolításra vonatkozó szabályzat rendelkezik A tantárgy felvételének módja a következő: a szorgalmi időszakban végzett gyakorlat esetében a tantárgyat az adott félévben kell felvenni; nyári időszakban végzett szakmai gyakorlat esetében a tantárgyat az azt követő őszi félévben kell felvenni.
Kérdéseivel forduljon bizalommal munkatársainkhoz a Kapcsolat menüpontban található elérhetőségeken.
Az alapvető jogok biztosa jogalkotást javasol annak érdekében, hogy a járvány időszakában továbbra is hatályban maradjon az ingatlanok végrehajtását felfüggesztő kilakoltatási moratórium. Pandémiás helyzetben számos magánszemély és család fokozottan nehéz helyzetbe kerül, amely munkájukat, megélhetésüket, így lakhatásuk biztonságát is veszélyeztetheti. A járványhelyzet káros gazdasági hatásainak mérséklése a társadalom széles rétegeit érintő gyors és határozott szociális intézkedéseket igényel. E körben kiemelt figyelmet szükséges fordítani azoknak – köztük gyermekes családoknak – a helyzetére, akik – jogalkotói intézkedés hiányában – az elkövetkező hetekben a folyamatban lévő végrehajtás miatt elveszítenék a lakhatásukat. A végrehajtás általános szabályai szerint a téli kilakoltatási moratórium 2021. április 30-ig tart, ennek időtartamát a jogalkotó a járvány miatt elrendelt szigorított védekezéshez kapcsolódóan 2021. május 4-ig meghosszabbította. A kilakoltatási moratórium fenntartása a járványveszély időszakában nemcsak a végrehajtás alá vont adósok és közvetlen lakókörnyezetük védelmét szolgálja, hanem össztársadalmi érdek is.
2017-ben született meg az a törvénymódosítás, amely meghosszabbította a téli tilalmat azzal az indoklással, hogy a lakóingatlanukat elveszítő adósoknak, illetve az önkormányzat jegyzőjének több időt biztosítsanak a lakhatási helyzet megoldására, illetve a hidegebb őszi és tavaszi időszakban se legyenek fedél nélkül az érintettek. Kiket véd a kilakoltatási moratórium? Csak azokat a magánszemélyeket védi a kilakoltatási moratórium, akik a végrehajtási törvény értelmében vett lakóingatlanban élnek, nem számítanak önkényes lakásfoglalóknak és nem szabtak ki rájuk korábban rendbírságot. Koronavírus veszélyhelyzet alatti eltérő intézkedések Magyarországon a kormány 2020. március 11-én országos veszélyhelyzetet léptetett életbe a koronavírus megjelenése miatt, melynek értelmében felfüggesztették a végrehajtásokat és a kilakoltatásokat a veszélyhelyzet idejére. Az intézkedés kiterjedt a lakásfoglalókra is. 2020. június 18-án megszűnt ugyan a veszélyhelyzet, de a járványügyi készültség érvényben maradt.
Az új tulajdonos rögtön bontani kezdte a házat. Csak május óta több mint kétezer. Az előző év adataihoz képest ez kevesebb eljárást jelent. Ellenzéki lépés erre az, hogy otthontalanokat küldök a parlamentbe. Szerinte csak hangulatkeltés folyik. És ezt egy részleges végrehajtási moratóriummal egészítenék ki. A kormánypártok ugyanis hétfőig döntenek az előterjesztés támogatásáról. Hiába van kilakoltatási moratórium, mégis utcára tehették a pedagógust és családját. 2018. április végéig nem lehet kilakoltatni senkit. A párt azt szeretné, hogy addig ne lehessen senkit kilakoltatni, amíg nincs valódi megoldást nyújtó törvény. A jog lényege az, hogy ha a devizahiteles mindenét elárverezték és így sem tudta teljesíteni banki tartozását, elengedik neki. Április végéig tart jövőre a kilakoltatási moratórium. Az november 15-től április 30-ig tart.
Azt gondolnánk, hogy bár a szabály eleve sok sebből vérzik, viszonylag egyértelműen értelmezhető. Sajnos ez sincs így. A szabályban említett "szigorított védekezés" ugyanis 2021. április 19-ig tart. Az Utcajogász álláspontja szerint ez tehát azt jelenti, hogy a kilakoltatásra vonatkozó határidők május 4. után kezdődnek újra, így a törvényes kilakoltatási moratórium csak néhány nappal hosszabbodik meg. Az Utcajogász tudomására jutott ugyanakkor az is, hogy a végrehajtók szerint április 30-ig tart a moratórium, tehát többen eltérően értelmezik a jogszabályokat. Ez azért lehetséges, mert a kormányrendeletek pontatlan fogalmazása és az állandó változtatások bizonytalanságban tartanak mindenkit. Azzal, hogy kinek mit jelent a valóság, annak melyik részével tud, akar, képes szembenézni manapság, talán még lehetne is vitatkozni. Ám ha csak a közelmúlt szociálisan legsérülékenyebb embercsoportokat sújtó nehézségeinek tényanyagára szorítkozunk – a kilakoltatási moratórium határidejének fenyegető közelsége mellett többek között a Szabolcs utcai kórház lehetséges bezárására, ahonnan a legfrissebb hírek szerint legalábbis a választásokig biztosan nem kell kiköltözni, és arra, hogy majdnem minden második dolgozó hajléktalan ember veszítette el a munkáját a járvány alatt –, akkor nem kérdés, hogy melyik szociális rétegből kerülnek ki legnagyobb számban a világjárvány vesztesei.
Egy a valóság, s ezer a ruhája A valósággal való szembenézést kérte számon idén március 23-án Szél Bernadett a Fidesz-KDNP képviselőitől, akik a kilakoltatások általános felfüggesztésére tett javaslatot az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának tárgyalásán egyöntetűen leszavazták. Eszerint a téli kilakoltatási moratórium végső határideje továbbra is 2021. május 4. marad, tehát a végrehajtónak az ezt követő időszakban joga van foganatosítani a lakás kiürítését, azaz a kilakoltatást. "Én nem ilyennek képzeltem a rendet" – állt az AVM molinóján március 28-án a Lendvay utcai Fidesz-székház előtti akció során, amikor a lakhatáshoz való alapvető jogokért küzdő szervezet a szavazás után néhány nappal azt követelte, hogy idén is hosszabbítsák meg a moratóriumot, és további elhelyezés nélkül senkinek a kilakoltatása ne történhessen meg. Az AVM nemcsak a magyar kormány embertelen intézkedése ellen tiltakozott, hanem az európai városokat sújtó lakhatási válság ellen is. Követeléseik természetesen süket fülekre találtak.
A lakhatási szervezetek viszont úgy vélik, célszerűbb volna megvizsgálni az ilyen lakások lakhatási célú hasznosítását szolgáló összes lehetőséget, egyúttal arra kérték a kerület vezetését, hogy ismertessék úttörő lakhatási elképzeléseiket is. Szöveg: Pálinkás János; Fotók: Huszár Boglárka