Az olimpiai fáklyafutás rajtjára a jövő évi tokiói nyári játékok előtt március 25-én kerül sor Fukusima prefektúrában – tudatta honlapján a japán szervezőbizottság hétfőn. A menetrend és az útvonal is követi az eredeti tervet, amelyet a koronavírus-járvány és az olimpia elhalasztása miatt nem sikerült megvalósítani. A váltófutás 121 napig tart, és az ország mind a 47 prefektúráján keresztülviszik. Ugyanakkor a szervezők számos intézkedéssel akarnak gátat vetni a koronavírus terjedésének. A 2012. évi nyári paralimpiai játékok 2018. évi téli paralimpiai játékai, 2010-es téli paralimpiai játékok, Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, Brazília, 2010-es téli paralimpiai játékok, 2012. nyári paralimpiai játékok png | PNGEgg. E terv részeként csökkentik a lángot kísérő járművek és személyek számát, s az egyes állomásokon szűkebbre szabják a kapcsolódó ünnepségek mértékét is. A láng március 12-én lobbant fel a hagyományos keretek között, de a szokásosnál kevesebb, mindössze száz meghívott és akkreditált vendég részvételével az ókori játékok helyszínén, Olümpiában. A hétnapos görögországi váltófutás után a házigazda japánok március 19-én vették át a fáklyát az athéni Panathinaiko Stadionban a koronavírus-járvány miatt nézők és delegációk részvétele nélkül megrendezett ünnepség keretében.
A láng március 20-án érkezett meg Japánba, ahol rögtön az első napon tömegjelenetek játszódtak le annak ellenére, hogy a kormány kérte, ne legyenek nagyobb csoportosulások a helyszíneken. Az olimpia 2020-ról 2021-re halasztásáról szóló döntés után a szervezők bejelentették, hogy a váltót törlik, de az olimpia jelképe marad Japánban a remény szimbólumaként. A lángot azóta Fukusimában őrizték, majd szeptember 1-jén kiállították a tokiói Japán Olimpiai Múzeumban, ahová különleges ünnepség keretein belül szállították át. Japán 2020. évi nyári olimpiai játékok. Jelenlegi helyén november 1-ig marad. Az elnevezését – Tokió 2020 – megőrző olimpiát 2021. július 23. és augusztus 8. között tartják. Forrás: MTI Fotó: Tokyo 2020
Szerkesztői megjegyzés: a fenti nehézségeket még nagy mértékben tetézte a COVID-19 pandémia, ennek érdekében egyedülálló módon nézők nélkül rendezték és rendezik meg a sporteseményeket, csökkentették a résztvevő nem sportolók létszámát és több, mint 600 000 vírus tesztet végeztek el eddig.
Ezek újszerű és érvényes módon építették tovább az életművet, a Melodráma és a Paszport, pláne az Amerikai szépség kínos remake-jeként készített Magyar szépség viszont mintha máris kihullott volna a filmes emlékezet rostáján. A Gothár-filmek közös pontja a hősök elvágyódása, ami rendszerint sikertelen menekülési kísérletekben ölt formát. Ebből a szempontból a Hét kis véletlen is illik a sorba. Gertrúd, a szeretetlen házasságban élő, középkorú hősnő az újrakezdés esélyét látja meg Albánban. Kapcsolatuk ábrázolása meglehetősen ízléstelen, vagyis pont olyan, ahogy egy hetven fölötti magyar férfi elképzelheti két nő szerelmes együttlétét, meztelen locsolkodással a teraszon és ételek elrendezgetésével az intim testtájakon – Mészáros Blanka különösen rosszul jár ezzel a szereppel, Rezes Judit jobban meg tudja őrizni a méltóságát. Filmpartners Ám a romantikus viszony, illetve a kamaszfiú Albán iránti vonzalma kevésbé érdekli a rendezőt, mint a kapaszkodók nélküli, értékvesztett mindennapjaink bemutatása.
Igaz, hogy végig eklektikus mind a nyelvezete (a természetes beszédmód néha az Esterházy-féle, más Gothár-filmekből is ismerős rontott nyelv be csap át), mind a vizualitása (időnként szokatlan beállítások fűszerezik a filmet), mind a stílusa (a végig jelenlévő színháziasság olykor egészen elharapódzik), mind történetmesélése (az epizodikusság kicsúcsosodása a holokauszt idejére visszavezető fekete-fehér betét), ez azonban nem zavaró addig, amíg van rá remény, hogy mindez kifut majd valahová. Ez azonban nem történik meg, a film szétesik és teljesen elveszíti a nézőjét. Elvarratlan történetszálak és össze nem álló mondanivaló a Hét kis véletlen mérlege, ami visszamenőleg is bosszantó élménnyé teszi a filmet. Sem az nem derül ki, Gothár végereményben mit akart mondani a hőseiről, a társasház kisközösségéről vagy a családról mint olyanról, sem a Teoréma -vonalat nem viszi végig, roncsoltságából és sokféleségéből következően pedig azt sem lehet mondani, hogy valamiféle hangulatfestő, tablókészítő feladatot látna el az élesszemű megfigyelő tekintélyével felruházva.
Gothár Péter legújabb filmjét május 13-ától már előjátsszák a filmszínházak. Május 20-án kerül a magyar mozikba Gothár Péter új alkotása, a Hét kis véletlen (16) a gyártó Filmpartners forgalmazásában. A film egy pesti család életét követi többnyire a mai Magyarországon, néha visszatérve a közelmúlt emlékeihez. Filmes kalandozás térben, időben, lélekben. A Megáll az idő rendezőjének új munkája rendhagyó vizuális és zenei világ teremtésére vállalkozó érzékeny alkotás, egyfajta "zenés képeskönyv", finom humorral átszőve. A főszereplők, Rezes Judit, Mészáros Blanka, Mészáros Máté és Börcsök Olivér mellett a filmben olyan nagyszerű színészek játszanak, mint Básti Juli, Bezerédy Zoltán, Börcsök Enikő és Znamenák István. A Hét kis véletlent május 13-ától a budapesti Művész és Toldi, valamint több vidéki mozi is előjátssza. A Megáll az idő rendezőjének új munkája, a Hét kis véletlen, melynek központi alakja Gertrúd (Rezes Judit), a középkorú énektanárnő és feleség egy kihűlt kapcsolatban. Férjével (Mészáros Máté) és nagyfiával (Börcsök Olivér) él valahol a nagyváros belsejében.
A Hét kis véletlen munkálatai közben zajlott vagy derült fény (a kronológia nem teljesen világos) arra a Katona József Színházbéli zaklatási botrányra, amit a rendező közleményében maga is elismert, és aminek folyományaként végül nem csak a színháztól, hanem a Színház- és Filmművészeti Egyetemről is távoznia kellett. Továbbá ettől nem függetlenül hangzott el Szirtes Ági Klubrádiós beszélgetése, amelyben Gothár színészeket mélyen megalázó rendezői módszereiről beszélt mint olyanokról, amelyeknek akár közvetetten közük lehet a rendező által "erkölcsileg elfogadhatatlan módon" való közeledésnek nevezett viselkedéshez. Már csak azért sem hagyhatjuk ezt szó nélkül, mert a Hét kis véletlen középpontjában is – "véletlenül" – egy a színész-rendezőéhez hasonlóan hierarchikus (tanár-diák) viszonyban szárba szökött szerelem áll. Nyilvánvaló erényei elismerése mellett ott motoszkál a kétely, hogy ebben a helyzetben valóban itt volt-e az ideje, 17 évvel az utolsó, ugyancsak problémák közt bemutatott mozifilm után, ennek a filmnek.
tipikusan. nincs igazán mondani való semmiről, még idézőjelben sem, de egymásra van pakolva minden, de aztán tényleg minden. fura (és értelmetlen) reakciók, párbeszédek (amik nem is párbeszédek), fények, sötétek, zenék, zajok, vágások, infantilis húzáasok, mindezt Esterházy Péternek ajánlva. nem tudom, mit szólna hozzá Esterházy, ha látná ezt. és közben nem lehet elvonatkoztatni attól a botránytól, ami övezte a film megjelenését. sajnos azt kell, hogy mondjam elkészültét is. húszezerrel érződik, hogy a rendező rá van gerjedve Mészáros Blankára, aki a kirobbantója volt a botránynak, amit aztán sajnos ürügynek is használtak a 2018 óta zajló kultúrkampfban. szóval tényleg csak sajnálni tudom Gothárt, hogy hetvenakárhány éves korára idáig ért el. mint ember, mint művész. persze ettől még az Ajádnék ez a nap és a Megáll az idő ott van a minden idők legjobb magyar filmjei között. Kellemetlenül érzem magam e film után, és csinálhatnék úgy, mintha nem tudnék a rendező körül lezajlott botrányról, hogy az alkotást önmagában értékeljem, de nem tudom.