Veiszer Alinda ötödik éve vezeti az m2-n késői időpontban sugárzott Záróra című műsort. Eddig hatszáz beszélgetést készített a magyar társadalom, kultúra, tudomány, sport meghatározó szereplőivel. Nevéhez fűződik a Miért? - műsor a történelemről című sorozat, valamint a Nyugat 100 vetélkedő és a Radnóti 100 ismeretterjesztő sorozat is. Veiszer Alinda – ObudaMost. Kulturális-közéleti újságírói pályáját a Kultúrházban kezdte hét évvel ezelőtt. Azóta számtalan kerekasztal-beszélgetés, közönségtalálkozó és rendezvény házigazdája. Munkáját több díjjal is elismerték, így a Nők a médiában, a Prima Junior, a Story Érték, a Bossányi Katalin-, valamint a Kovácsi-díj tulajdonosa. 2010-ben Magyar Sajtó kategóriában a Prima Primissima Díj kitüntetettje.
Ezt egyébként Benedek Tibor gyakran megcáfolta. Többször elmondta, nem érti, miért mondja ezt az édesapja, mert nem igaz. Kiemelt kép: MTI/Czimbal Gyula
A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007 -től kezdve évente két város osztozik a címen. 2006. 2023: Veszprém Európa Kulturális Fővárosa | kdnp.hu. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010 -re. Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják. A kulturális fővárosok Európa térképén [ szerkesztés] Az aktuális kulturális főváros neve vastagon szerepel a térképen. Európa kulturális fővárosai Kulturális főváros 2010 [ szerkesztés] A 2010 -es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A 2004. december 31-ei határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre ( Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március 7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront.
Porga Gyula és Ovádi Péter Ovádi Péter kijelentette: a Fidesz-KDNP a kezdetektől fogva támogatja a kezdeményezést. Veszprém nagy kihívás előtt áll, de ennek meg tudunk felelni, hiszen sok, Európa-szerte ismert értékkel rendelkezünk. A programalkotásban mindenki részt vehet, a fiatalaktól az idősekig mindenki elmondhatja a véleményét. Hozzátette: Veszprém nemcsak a kultúra, hanem a politikai kultúra fővárosa is. Amikor 2004-ben a 2010-es EKF-re pályáztunk, akkor is teljes politikai együttműködés és egyetértés volt – emlékezett vissza Hartmann Ferenc. A Demokraták Veszprémért frakcióvezetője szerint megnyugtató, hogy a város jövőjéről stratégiai szinten egyetértés alakult ki, még ha a részletekben vannak is eltérések. Örömét fejezte ki, hogy az ügy mellett parlamenti képviselők, EP-képviselők is felsorakoztak. Ugyanakkor úgy látja, hogy a pályázat nehézsége lesz a város közlekedési infrastruktúrájának javítása, ami nélkül a program nehezen elképzelhető. 2023-ig el kell készülnie a nyolcas főút várost elkerülő szakaszának, a 82-es kádártai-gyulafirátóti elkerülőjének, a vasúti fejlesztéseknek, a belső körgyűrű hiányzó szakaszának.
Az optimista várakozásokat is felülmúlóan sok kulturális-művészeti projekt-ötlet érkezett a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) által kiírt pályázat első fordulójában. Akik az ötletforduló után továbbjutottak, azok december 10-ig adhatják be részletes terveiket. A döntést január végén hozza meg a bíráló bizottság: a második fordulóban nyertes pályázatok a 2022-es felvezető EKF évben valósulhatnak meg. A 2023-as évben megvalósítható kulturális-művészeti programokkal a jövő tavaszi pályázaton lehet jelentkezni. 323 pályázati ötlet, összesen több mint 3, 6 milliárd forint támogatási igény: ezek a VEB2023 EKF program keretében, idén második alkalommal kiírt kulturális-művészeti pályázat első fordulójának legfontosabb számai. A szeptember végén megjelent pályázati felhívásban a korábbiakhoz képest fontos és érdekes változások vannak, amelyek egyaránt könnyítik és gyorsítják a pályázók és az értékelő zsűri munkáját is. A legjelentősebb újdonság: ez a pályázat már kétfordulós: először nagyon rövid, legfeljebb egy oldalas ötlettervet kellett elektronikus formátumban benyújtani.