A Himnusz pattogósabb, verbunkos hangszerelése régi gramofonfelvételeken fennmaradt, a mai fülnek azonban furcsán hat, hiszen amit megszoktunk, az Dohnányi Ernő 1930-as években készült szomorúbb, lassúbb, monumentálisabb, Trianon szellemében készült hangszerelése. Bár az új kötet főszereplője a magyar Himnusz, több más himnusz magyar vonatkozásai is szerepelnek benne. Például Németország mai himnuszának az a dallama, amit Joseph Haydn eredetileg az osztrák császárnak írt, egy olyan muraközi horvát népdal feldolgozásával, aminek magyar változatai is ismertek. Ez lett a Gott erhalte, ami az Osztrák-Magyar Monarchia himnusza is volt 1918-ig, és amely éppen ezért nem volt túl népszerű Magyarországon. Van magyar előzménye az Európai Unió himnuszának, azaz Beethoven Örömódájának is: Kisfaludy Sándor sümegi költő és zeneszerző Magyar Szüretelő Éneke című szerzeménye, melynek kottáját 1816-ban Lipcsében is kiadták és ezt dolgozta alaposan fel Beethoven a 9. Szimfóniájában, Schiller szövegére. Kiderül Nyáry Krisztián könyvéből az is, hogy Uruguay himnuszát egy magyar zeneszerző, Debály Ferenc József zenésítette meg, aki 1838-ban Brazíliában szeretett volna letelepedni feleségével, de a sárgalázjárvány miatt nem engedték be az országba, így került Uruguayba.
Nyáry Krisztián: A Himnusz és a himnuszok kalandjai Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész hamarosan újra Szegeden - természetesen újra a Mentor(h)áló vendégeként:-) Krisztián nem is akármilyen témával tér vissza a Magyar Kultúra Napjának előestéjén: a Himnusz (talán kevésbé ismert) történetével! "Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és egyáltalán mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz dallamát és van-e egyáltalán hiteles kottája? Hogyan hoztak róla törvényt, hogy nem ez a hivatalos himnusz? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni és miért tiltotta meg Hóman Bálint, hogy sporteseményeken is felcsendüljön? Miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula? És ha már himnuszok: mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európai Unió himnuszához? Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket?
Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? Mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai? Mitől magyar az uruguayi és a papraguayi himnusz? És egyáltalán: hogyan születik egy himnusz, ha magyar, azaz válhat-e alternatív himnusz a Nélküledből? Nyáry Krisztián legújabb könyvében ezúttal nem emberek életét, hanem a Himnusz és a himnuszok kalandos történetétét meséli el. Ha lenne olyan műszer, ami kimutatná agyunkban egy dal éneklése és az összetartozás érzése közötti kapcsolatot, az bizonyára jelezne, mikor ünnepélyes alkalmakkor rázendítünk: Isten áldd meg a magyart! Persze kisebb közösségek, népcsoportok, vagy bármiben szövetséget alkotó emberek is megtalálhatják a maguk himnusz-dalát. Öröm, hogy a különböző himnuszok kialakulásáról, változásáról, "fejlődéséről" olvashatunk ebben a könyvben és rácsodálkozhatunk, mennyi minden van még a dalok hátterében, amiről nem tudtunk. " - Gryllus Dániel "Engem máig elfog a meghatottság a Himnusztól, még szilveszteri pezsgődurrogáskor is.
– Mit énekeltek a Himnusz előtt? Mióta hallgatjuk állva? Mikor hangzott el először a mostani szövegével és dallamával először? – erről is beszélt a minden bizonnyal legismertebb magyar műalkotás születésnapján Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész az ötéves szegedi Mentorháló Pedagógiai esték sorozatában kedden este. A Szegedi Tükör összefoglalója. – Mi is a himnusz és miért van az országoknak himnusza? Eredetileg vallásos jellegű, az istenhez segítségért fohászkodó, dicsőítő műfaj az ókor óta. A XVIII. században születtek meg az első himnuszok, amelyek már nem egy istenséget, hanem a királyt és az általa megszemélyesített nemzetet, államot dicsőítik – mondta az első himnuszokról Nyáry Krisztián. Mit énekeltek a Himnusz előtt? Ez felekezeti alapon dőlt el. Minden felekezetnek megvolt a saját himnusza; ezek nemcsak egyházi funkciójú dalok voltak, hanem például Thököly serege a református Te benned bíztunk eleitől fogva című himnusszal az ajkán ment csatába. Ha katolikusokkal álltak szemben, azok meg a Boldogasszony anyánkat énekelték.
Mivel szerzeményét sikeresnek ítélték, később felkérték a paraguayi himnusz zenéjének megírására is. Nyáry Krisztián azt is elárulta, hogy mi az összefüggés a Kárpátia együttes Felvidéki táj című dala és az izraeli himnusz között: mindkettő visszavezethető egy Itáliában közismertté vált reneszánsz motívumra, amely Kelet-Európában is elterjedt és a népdalkincs része lett. Az izraeli himnusz egy moldvai népdal feldolgozása, ami eredetileg a cionista mozgalom himnusza volt, de Bedřich Smetana Moldvája is erre alapszik. A szerző személyes történetet is megoszt a kötetben: New Yorkban a helyi haszid zsidó közösség idős rabbija kereste fel a magyar társaságot, amelynek történetesen Nyáry Krisztián is tagja volt, és elénekelte nekik a Szól a kakas már című magyar virágéneket, ami a haszid közösség egyfajta himnusza. A legenda szerint a nagykállói (a mai Magyarország területén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található település) csodarabbi egy krajcárért vette meg egy pásztortól a népdalt – aki nyomban elfelejtette –, és héber szöveggel kiegészítve terjesztette el, ugyanis a kakas a zsidó néphit szerint a messiás hírnöke.
Ezek tekinthetők a legősibb magyar himnuszoknak, egyik sem régebbi XVI-XVII. századinál. Amikor megtalálták az ősi katolikus István-himnuszt, az Ah, hol vagy magyaroknak tündöklő csillaga teljes szövegét, kiderült, hogy a versszakok kezdőbetűi az Árvakert szót adják ki, ebből következtetnek rá, hogy ez nem népdal, hanem egy műdal. Az evangélikusokénak (Erős vár a mi Istenünk) a szerzője is ismert, az evangélikus egyház alapítója, Luther Márton. Érdekesség, hogy a legtöbbet idézett magyar fordítást a görögkatolikus születésű, de amúgy ateista József Attila készítette. Francia elit alakulat magyarul énekel A kuruckori hadi indulókat énekelték elsőként közösségformáló céllal, hasonlóan a modern értelemben vett himnuszokhoz. A legelterjettebb ezek közül a Rákóczi-induló volt; abban különbözik a himnuszszerű daloktól, hogy sok-sok szövegváltozata létezik, mégis leginkább szöveg nélküli változat, Berlioz Rákóczi-indulója a legismertebb. Himnuszkeringő Magyar vonatkozása van az 1844-ben született későbbi szlovák himnusznak is: közös a gyökere az Azt mondják, nem adnak engem galambomnak kezdetű magyar népdallal.
Már a zeneszerző életében elkezdődött a Himnusz gyászosabb előadásainak sora, ma pedig Dohnányi Ernő '30-as években készült, méltóságteljes, lassú hangszerelésében játsszák. " 1918-ban hivatalos himnusz nélkül maradt Magyarország. Akkoriban nem volt rendelkezés arról, hogy ez legyen a himnusz, de ezt énekelték. A reformátusok és evangélikusok is énekelhették Erdélyben, mert benne volt az énekeskönyvükben, így nem lehetett betiltani. Nyári Krisztián beszélt arról is, hogy van egy Erkel-féle Szózat unk is, a zeneszerző versenyen kívül zenésítette meg. A szerző felelevenítette a történetet, hogy Magyarországon a szovjet időkben miért nem cserélték le a himnuszt szovjet típusú himnuszra. "Révai József akkori kultuszminiszter Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt kérte fel egy új himnusz megírására, akik leültek, állításuk szerint negyed órát beszéltek, majd visszamentek, s elmondták, hogy nem kell ennél jobb himnusz. Attól fogva szöveg nélkül, instrumentális változatban játszották. Ezért is volt '56-ban olyan erős közösségteremtő ereje, amikor szöveggel lehetett énekelni. "
A Cinema City izraeli tulajdonú mozihálózat, amely Izraelben és Európában üzemeltet multiplex és IMAX mozikat. Izraelben Rav-Hen néven működik a cég. Jelenleg 367 mozitermük létezik, több mint kétharmada Európában. Az első mozijuk 1929-ben Haifában nyílt, az első európai mozijuk 1997-ben Budapesten. Lengyelországban 1999-ben nyílt meg első mozijuk, 2005-re már 12 volt belőle. Szintén 1999-ben megvásárolta az egyetlen prágai multiplex mozit. 2005-ben Magyarországon a legnagyobb multiplex-működtető volt. Végre: nyitnak a Cinema Cityk is hazánkban! – MUSICDAILY. 2005-ben Budapesten megnyílt filmterjesztőjük, a Forum Hungary, ami a Disney, a Spyglass és a Revolutionary Releasing filmjeit jelenteti meg Magyarországon. A cég 2006 első felében a második legnagyobb hasonló cég lett az országban. A 2008-ban a budapesti Arena Plazában nyílt multiplex Magyarország legnagyobb mozikomplexuma, mely évente több, mint egymillió vendéget kiszolgálva az ország leglátogatottabb filmszínházává nőtte ki magát. 2011-ben a Cinema City felvásárolta a Palace Cinemas Magyarország Kft.
A biztonságos, higiénikus körülményeket — az előírt óvintézkedéseken túl — újragondolt műsorszerkesztéssel egészítik ki: szeparált idősávokban vetített napi négy előadással és egyórás takarító-szellőztető szünetekkel. Az e célból felújított levegőztető rendszernek köszönhetően zajtalan a folyamatos levegőcsere. A szintén új szolgáltatásként kínált online jegyelővétel, illetve a professzionális takarítószemélyzet is a nézők kényelmét és biztonságát szolgálják. " Az Uránia mozi szintén Facebook-oldalán jelentette be, hogy június 26-tól újrakezdik a vetítéseket. Cinema city nyitás shopping. Bejegyzésükben a következőket írták: "Az Uránia Mozi az elmúlt években a pécsi moziközönség elkötelezettségének köszönheti létezését. Sokan ragaszkodnak szeretett régi mozijukhoz, és ez a kötődés segített minket túl számos nehézségen. Most arra kérünk benneteket, hogy az újranyitás kapcsán tiszteljetek meg minket, és legyetek újra vendégeink. A kialakult nehéz helyzetben minden eddiginél nagyobb szükségünk van az urániások támogatására. "
Az Art+ Cinema őszre tervezi a korábban már megrendezett Mozizz éjszaka! nevű programját, melyen éjszakai mozimaratonon karszalaggal vehetnek részt az érdeklődők, és nézhetnek új artfilmeket kifulladásig. Az artmozi-üzemeltető Budapest Film Zrt. a kéthavi kényszerpihenőt hat mozija felújításával töltötte, és elindította a Budapesti Távmozit, melynek kínálatában március-áprilisban elmaradt premierekből és filmfesztiválok kínálatából válogathatunk online. Emellett újraindítottuk a Filmhíradó intézményét, amely ezúttal tényleg filmekről ad hírt, valamint készülünk egy nagyon izgalmas kötettel a budapesti mozik titkos történeteiről, ez jövőre kerül a könyvesboltokba. Bár már most is napi tíz–tizenkét vetítésünk van a távmozikban, de amint szabad és biztonságos lesz, ezen felül sok kertmozit nyitunk meg a budapestieknek, ahogy eredetileg is terveztük – mondja Liszka Tamás, a Budapest Film Zrt. vezetője. Cinema city nyitás 2020. A Budapest Filmnek március óta mostanáig százmillió forintjába került a koronavírus, és Liszka Tamás szerint hosszú ideig el fog tartani, amíg ezt a kiesést pótolni tudják.