A montán bükkösök jellegzetes növénye a kárpáti sisakvirág és a pávafarkú salamonpecsét. A szubmontán bükkösök növényei pedig a szagos müge és a bükksás. A sziklai bükkösök képviselője az enyves aszat és a boldogasszony papucsa. A szurdokerdőkre jellemző a havasi turbolya, az erdei holdviola és a gímpáfrány. A mészkősziklagyep-társulás kárpát-pannóniai bennszülött faja a korai szegfű, tátrai hölgymál, a sziklai borkóró és a szártalan bábakalács. (utóbbi rajza látható a Bükki Nemzeti Park logójában is) A Bükki Nemzeti Park állatvilága A Bükkben élő endemikus faj például a Gebhardt-vakfutrinka, szubendemikus alfaj pedig a bükki szerecsenboglárka. A petényi márna a patakok ritka lakója és Kárpát-medencei endemikus hal. A montán régióban szórványosan előfordul az alpesi gőte. A békák közül legjellemzőbb itt a gyepi béka. Csupán a hegység néhány pontján előforduló pannon gyík a legértékesebb hüllő. A madarakat körülbelül 100 fészkelő faj képviseli, melyek közül lassan telepszik vissza a 70-es években eltűnt uhu.
A Bükki Nemzeti Park, illetve a hegységet övező Bükk-vidék gerinces-faunája a hazai átlagnál gazdagabb, sok veszélyeztetett természetvédelmi státuszú faj jelentős populációja él itt. Egyes fajoknak itt él a legnagyobb hazai állománya és van olyan faj is, melynek eddigi kizárólagos lelőhelye a Bükk hegység. Hideg-nedves élőhelytípusain a boreális, boreo-alpin, montán, kárpáti elemek, míg a fennsík déli letöréseinél, vagy a Dél-Bükkben található száraz-meleg élőhelyeken a szubmediterrán, balkáni, kontinentális elemek dominálnak. Értékes színezőelemek a csak a Bükkben élő endemikus fajok, (pl. Gebhardt-vakfutrinka), ill. szubendemikus alfajok, mint pl. a bükki szerecsenboglárka lepkefajok. A különböző faunahatások, a változatos felszíni formák és a rajtuk kialakult vegetáció lehetővé tette, hogy fajgazdag állatvilág találja meg életfeltételeit a hegységben. A halak (Pisces) köréből a Kárpát-medencei endemikus petényi márna (Barbus meridionalis) a patakok ritka lakója. A hegység montán régiójában szórványosan előforduló alpesi gőte (Triturus alpestris) a legkarakteresebb, veszélyeztetett Urodela-faj, aktív védelmére program indult.
Itt van hazánk legnagyobb erdős ártere, a Gemenc, amely a gímszarvas- valamint vaddisznóállományáról nevezetes, ám fontos a madárrezervátuma is. Itt él védett madaraink egy része, mint például a rétisas, a kerecsensólyom és a fekete gólya. A meredek folyópartokat pedig mindenhol partifecske-családok népesítik be. Duna-Ipoly Nemzeti Park A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedi arculatát a változatos felszíni formáknak köszönheti, hiszen a folyóvölgyek mellett a hegyek és a síkság is bejárhatók. A Pilis és a Börzsöny hegység mentén, a Duna és az Ipoly folyó között elhelyezkedő park rendkívül népszerű kirándulóhely. A mészkőből és dolomitból felépülő hegység remek terep a barlangképződésre. Így érthető, hogy a nemzeti park majdnem 200 barlangjának többsége a Pilis-hegységben található. A nemzeti parkra jellemző növényzet értékei közt számos olyan faj található, amely csak a Kárpát-medencében honos, sőt egyes példányok csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén élnek. Ilyen például a magyarföldi husáng.
az erdei pacsirta (Lullula arborea), a karvalyposzáta (Sylvia nisoria), a közép fakopáncs (Dendrocopos medius), a darázsölyv (Pernis apivorus) (5). Rejtett életmódú rágcsálóink, a nagy pele (Glis glis) és a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) furcsa hangjait éjszaka hallhatjuk az erdőszéli fákról.
Fajspecifikus védelmi projektek segítik e fajok megőrzését. A számos veszélyeztetett fajt őrző baglyok (Strigiformes) kárpáti-montán képviselői az uráli bagoly (Strix uralensis) és a gatyáskuvik (Aegolius funereus). A hegységből a '70-es években kipusztult uhu (Bubo bubo) jelen időszakban foglalja vissza egykori költőhelyeit. A harkályok (Piciformes) közül a legnagyobb hazai állománnyal és természetvédelmi státussal rendelkező fehérhátú harkály (Dendrocopos leucotos) emelendő ki. Az erdei énekesek egyik legritkább, az erdő természetességét jelző madara a kis légykapó (Ficedula parva). Egyik legveszélyeztetettebb faj a nemzeti parkban a császármadár (Tetrastes bonasia) rendkívül lecsökkent állománnyal. A telepített fenyvesekben számos olyan faj megtelepedett, melyeknek a környező magashegységek fenyő régiójában van az elterjedési centrumuk. Az emlősök köréből a szinte összes hazai fajt magában foglaló denevérek (Chiroptera) emelendők ki. A fajgazdagság és a másutt ritka fajok jelentős állománya a nagy, idős erdőtömböknek és sok száz barlangnak köszönhető.
A lejtők a megkapó szépségű leánykökörcsin és feketekökörcsin termőhelyei. Fertő-Hanság Nemzeti Park Az Ausztriával közös határon fekvő Fertő tó nemcsak üdülőhely és sportközpont, hanem madarak, nádasok és szikes tavak szépséges otthona. A tó területének felét, a magyar területek közel 90%-át nádas borítja, egyharmadát pedig mocsári növényzet uralja. A tó, a nádasok, a szikesek, a szikes tavak élővilága külön világot képez. A tó vízében elő halfajok közül a réti csík, süllő, lápi póc, a csuka és a fertői nyurga ponty a legértékesebbek. A nádasokban lakik a kecses nagy kócsag, a kanalas gém, a vörös gém, a bölömbika, de költ itt a barna rétihéja is. A tájegység lakója egy jégkorszakból itt maradt elevenszülő gyík is. A szikes tavak több fajnak, így a csörgő récének, a gulipánnak, az aranylilének és a rétisasnak is otthont adnak. Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-Hanság Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park A National Geographic Travel szerkesztői 2020-ban öt kategória mentén – kaland, kultúra és történelem, természet, család, fenntarthatóság – választották ki a világ 25 legjobb úticélját.
Meszesi Általános Iskola adatai Cím: 7629 Pécs, Komlói út 58. Meszesi Általános Iskola értékelése 3. 56 pont Technikai felszereltség: 3. 50 Tantárgyválaszték, szakkörök: 4. 00 Megközelíthetőség: 3. 00 Iskola épületének állaga: Tanítás színvonala: Tanulók egymáshoz való viszonya: Iskolai hangulat: Iskolavezetés: Meszesi Általános Iskola versenyeredményei Ez az intézmény még nem tett közzé versenyereményt! Városi toplista (versenyek alapján) 1. Vehir.hu - Általános iskolai beiratkozás. helyezett Kecskemét 2. helyezett Nyíregyháza 3. helyezett Hajdúszoboszló Teljes városi toplista
Akadt ugyanakkor olyan is, aki pozitív változást lát ezen a téren. – Észrevehetően sokat javult a helyzet. Évek óta Meszesen élek, és jó látni, hogy a sűrűbben járőröző rendőrök és közteresek miatt néhány úgymond problémás egyén és család elvonult máshova. De azért még van baj, évente párszor ki kell azért hívnom a rendőröket. Sokan például ezen a környéken jogosítvány nélkül vezetnek, rendszeresen száguldoznak át a piroson, amire még büszkék is – mondta egy nevét elhallgató fiatal férfi, aki amúgy lakásügyeiben kért tanácsot a fogadónapon. Meszesi általános isola 2000. Szalontai István a magyarürögi járdahelyzet miatt jött, pontosabban a járda hiányának helyzete miatt. Meg kell jegyezni, hogy a problémát kifejezetten szórakoztatóan tálalta. – Én nem azért jöttem, mert a szomszéd lova lelegelte a füvem. Én egy közösséget képviselek, a magyarürögieket. Amikor odaköltöztem, már akkor szó volt arról, hogy a magyarürögieknek kell egy járda. Mindig volt valaki, aki megígérte, hogy kapunk. Na, jelenleg lassan 50 éve kapjuk.
A sokalakos kompozíció a bányászok életét szimbolizálja. A család, az öreg bányász tapasztalatait, tanácsait hallgató, támaszkodó fiatalok és a munkába indulók csoportjai ritmikus tagolásban váltják egymást. Az alakok életteljes motiválása, a logikus szerkesztés, egységes színhatás — közös erényei a freskónak. " [1] A freskó mellett bal oldalt a mű eredeti, színes, bekeretezett vázlata látható, jobb alsó sarkában Gádor Emil és Soltra Elemér neve, valamint 1956. Meszesi általános iskola. nov dátum olvasható. Novák Zsoltné igazgatóhelyettes elmondása alapján a 80-as évek végén Soltra Elemér náluk járt az iskolában és akkor adományozta nekik a vázlatot, melyhez képest a megvalósult falkép egyetlen csoport ábrázolásában eltér. A művész ekkor Bányászok névvel említette a freskót. Ahogy már az 1961-es újságcikk is említi, a freskó sajnos már több helyen sérült volt, továbbá az azóta eltelt 60 év is nyomot hagyott rajta. Az iskola jelenleg is keresi a mecénást a mű felújításához. Köszönöm szépen a fotózási lehetőséget az iskola vezetőségének!