A társaság fogalmazta meg az Olimpiai Chartát, amelynek alapelvei ma is érvényesek. A mozgalom jelszava a latin "Citius, altius, fortius" – Gyorsabban, magasabbra, erősebben – lett. A NOB 1896-ra, Athénba tűzte ki az első újkori olimpiát, bár a legenda szerint a francia báró inkább 1900-at és Párizst szerette volna, mondván, hogy a századfordulón rendezendő világkiállítás részeként jóval szélesebb nyilvánosságot kapna az esemény. Az athéni játékok megrendezése a pénzhiány miatt sokáig bizonytalan volt, végül egy Egyiptomban élő gazdag görög kereskedő adománya segített. Ebből építették át a 70 ezer nézőt befogadó athéni stadiont, s a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 6-án I. György király megnyitotta az április 15-ig tartó játékokat. Ahogy mondani szokás, minden kezdet nehéz: az első olimpiára későn postázták a meghívókat, a szűk kanyarok miatt a 200 méteres futást nem tudták megrendezni, az 500 méteres úszás fagyos tengervízben kijelölt távját pedig a versenybírók egyszerűen megsaccolták.
John Pius Boland (1870-1958), turistaként járt Athénban, benevezett és két bajnoki címet szerzett teniszben (Kép innen) 9. A maratoni futás Georgiosz Averoff, az 1896-os olimpia támogatója, érdekes felajánlást tett. Megígérte, ha görög versenyző lesz az első a maratoni futáson, a győztes elveheti lányát és egymillió drachma hozományt is kap hozzá. A maratont végül valóban görög nyerte, de Luisz Szpiridon már házas volt, így a frigy nem valósult meg. Luisz Szpiridon (1873-1940), az 1896-os olimpia bajnoka maratoni futásban (Kép innen) 10. Görög álmok Az első olimpia után, a görögök azt szerették volna, hogy ezentúl a játékokat csak Görögországban rendezzék meg, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy mindig más ország adjon otthont ezeknek a sporteseményeknek. Athén 108 év múlva, 2004-ben kapott újra lehetőséget. Kép a 2004-es athéni olimpia nyitóünnepségéről ( Kép innen)
Az olimpiai játékok története A régi időkben, amikor még az ember még testi erejének köszönhette az életben maradását, teljesen más célokat szolgált az ügyesség, a gyorsaság, vagy a kitartás. Azonban már egészen korán felfedezték, hogy az életben maradáshoz szükséges képességek akár szórakoztatóak is lehetnek – például össze lehet mérni őket! Habár az ősidők játékai még jóval véresebbek voltak, az újkori olimpiák már egészen új, humánusabb szemlélettel debütáltak. Az első újkori Olimpia a régóta játékokat rendező görögök nevéhez köthető, ami kis híján meg is hiúsult a válságtól fuldokló görög gazdaság miatt. Egy hihetetlen gazdag görög üzletember azonban 1896-ban szinte a teljes költséget magára vállalva lehetővé tette, hogy megvalósulhasson az első újkori Olimpia. Ezt mi, magyarok egy picit sajnálhatjuk, ugyanis amikor kiderültek a pénzügyi nehézségek, akkor felmerült, hogy az első újkori olimpiát Athén helyett Budapesten rendezik, de végül a görögök megoldották a problémát. Pedig milyen szép lett volna így bevonulni a történelembe!
A játékokon 13 ország (a rendező görögökön kívül Nagy-Britannia, az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Svájc, Bulgária, Svédország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Chile) 295 férfi sportolója állt rajthoz 9 sportág (atlétika, torna, birkózás, vívás, kerékpározás, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés) 43 versenyszámában. Nők csak a következő olimpián, 1900-ban Párizsban nevezhettek, Törökország a görögökkel való ellenséges viszonya miatt maradt távol az első játékoktól. Az újkori olimpiák első bajnoka az amerikai James B. Connolly lett, aki a nyitónapon nyerte meg a hármasugrást. Az első magyar aranyérmet Hajós Alfréd szerezte, aki a 100 méteres és 1200 méteres gyorsúszásban is győzött. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpiridon Luisz győzelme volt a maratoni futásban, s a görög tornacsapatban indult az eddigi legfiatalabb olimpiai részvevő is: Demetriosz Lundrasz 10 éves és 218 napos korában lett bronzérmes.
Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát. Az előkészületek rendben haladtak, már a meghívókat is szétküldték, mikor az Egyesült Államok kormánya az afganisztáni események miatt kampányt indított a moszkvai olimpia ellen. Az amerikai sportolókon kívül Norvégia és az NSZK csapata sem utazott Moszkvába. Az 1984-es Los Angeles-i játékokon a szocialista országok "bosszút álltak" a moszkvai bojkott miatt: nem utaztak el a tengerentúlra. A két csonka olimpia után Szöulban végre ismét találkozhatott a két politikai tábor, és összemérhették erejüket egymással a nemzetek. Négy évvel később Barcelonában került sor a játékokra, ezt követte az atlantai legutóbb pedig a sydneyi olimpia. l Támogassa a vasárnapot Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot! Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!
Az adaptált könyvek az 1. évadban: Shroud for a Nightingale (itthon: Már megint egy csalogány), The Black Tower, A Taste for Death, és Minister of the Crown. Új sorozat: Il Re / The King – Sky Italia, 8 rész, olasz, készítő: Stefano Bises, Peppe Fiore, Bernardo Pellegrini, Davide Serino, rendező: Giuseppe Gagliardi, főszereplő: Luca Zingaretti, egy börtönről, melynek igazgatója saját elképzelései alapján szolgáltat igazságot abszolút "uralkodóként", miközben kinti, magánélete közel sem olyan rendezett. Amikor pedig "királyságát" váratlan fenyegetés éri, élete legnehezebb háborújában találja magát. A brit Michael McIntyre lesz a The Wheel című vetélkedő amerikai, NBC -s változatának (is) a műsorvezetője. Cobra 11 1 évad 2. rész (S01E02) - A végzet rózsái - indavideo.hu. A Peacock cukrászos Making It-spinoffjának, a Baking It -nek a műsorvezetője Andy Samberg és Maya Rudolph lesz. Meghalt Ed Asner.
Vélemény, hozzászólás? Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük Hozzászólás Név * E-mail cím * Honlap A nevem, email címem, és weboldalcímem mentése a böngészőben a következő hozzászólásomhoz.