A filmsorozat kiválóan használható minden közösségben gyermektánc oktatására; alkalmazásával nem csupán a képzett táncpedagógusok, hanem a néptáncot alapszinten ismerő oktatók is kitűnő eredményt érhetnek el. A sorozat szerkesztője és forgatókönyvírója dr. Diószegi László történész, Harangozó-díjas koreográfus, rendezője Szécsényi Anikó, az OSZK munkatársa. A dél-alföldi férfiak hagyományos viselete a Kárpát-medencében általános fehér ing, gatya és a fekete mellény, a lajbi volt. A derékig érő, selymes fényű mellényen 19 ezüstgomb sorakozott, egészen a nyakba álló, lehajtott gallérig. Ezt a viseletet szorította háttérbe a 19. század második felében a polgári öltözködés. Az asszonyok 10-12 darab bő, középütt fodros rokolyát hordtak. Dél alföldi oláhos zone.com. A legfelső nehéz selyemből, fényes atlaszból készült, és a kötény szinte teljesen beborította. A nők olyan pazarul öltöztek, hogy gyakran egyetlen leányon vagy menyecskén vagyonokat érő kelme volt. Szeged környékén még ma is él egy régi táncba hívás emléke. A kocsma előtt várakozó leányokat egy-egy legény kendővel húzta be a tánchelyiségbe.
nyitólap kapcsolat rólunk úszt Az alábbi videófelvéten dél-alföldi párostáncok (lassú csárdás, fris csárdás, oláhos) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Hortobágyi Gyöngyvér és Végső Miklós néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 12-12 évesek. Zene: Gázsa zenekar
Az ugrós táncok a magyar tánckincs régi rétegének legfontosabb családját jelentik (Martin–Pesovár E. 1954, 1964; Martin 1964a, 1970–1972), melyeknek különböző nevű tagjai főként a nyelvterület nyugati és déli részén élnek. Területi névváltozatai a következők: Rábaköz: dus, mars; Bakony vidéke–Balaton-felföld: dusolás; Mezőföld: ugrós, bérestánc; Tolna-Baranya: verbung, ugrós, háromugrós, cinege, csillagtánc; Somogy–Zala: kanásztánc, verbung; Szlavónia: kanásztánc, ugrós, kétugrós, mulatós; Bácska: ugrós, háromugrós, dus, tus; Kalocsa vidéke: mars; Solt vidéke: tustoló, tust; Galga-vidék: pajtástánc, druzsbatánc, mars; Tiszántúl: ugrós, oláhos, kondástánc, mars. A paraszti táncrend szerves részeként már ritkán fordulnak elő, elsősorban lakodalmi bemutató, szertartásos vagy játékos funkcióban és menettáncként használatosak. Az ugrós táncokat közepes tempójú (Mm. Dél alföldi oláhos zen.com. = 120–138), esztam kíséretű, régi táncdalokra (főleg a Dél-Dunántúlon), néhol pedig (Rábaköz, Kalocsa vidéke, Solt vidéke) újabb indulózenékre járják.
A viszonylag egyszerű, 2-5 tagú motívumokból felépülő, szabályozatlan szerkezetű ugrós táncok műfaji-formai tekintetben sokfélék, s így kevert, többalakú kategóriát alkotnak. Férfi-, női és vegyes; szóló, páros, négyes, valamint csoportos lánctáncformákban is előfordulnak. Többnyire nyílt fogásmóddal (kézfogás) vagy összefogódzás nélkül táncolják. Az ugrós táncok zenei, formai és funkcionális szempontból szerteágazóak, és különböző fejlettségű típusokban, altípusokban élnek. Fejlettebb típusai (rábaközi dus, alföldi ugrós) az erdélyi legényes táncok egyszerűbb fajtáihoz közelítenek. Schaáf Gábor - Dél-Alföldi oláhos - YouTube. Az ugrós táncok szorosan kapcsolódnak az eszközös pásztortáncokhoz, tulajdonképpen ezek eszköz nélküli formájaként is értelmezhetők. Rokonságban vannak a magyarországi cigánytáncokkal és a szlovák ún. valah táncréteggel is. Ugrós táncaink egy régi közös kelet-európai tánccsalád (nyugati és déli) magyar tagjai, melyeknek balkáni kapcsolatait a bolgár racsenica rokon vonásai sejtetik (Kacarova 1975). A Somogy, Zala, Baranya megyékben, Tolna és Fejér nyugati részén, valamint Szlavóniában kanásztánc, verbung és ugrós néven él a tánccsalád legrégiesebb típusa.
Zimber Ferenc - Vajdaszentiványi cimbalommuzsika Feltöltötte: HUNGARIAN and other TRADITIONS, 2013. május 3. A "Röptető" CD bemutatója. Közreműködik Könczei Bálint brácsa és Dragon Gábor bőgő. Népzenei kamarakoncertek. Szerkesztő Árendás Péter, házigazda Juhász Erika. XXXII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár. Papp László Budapest Sportaréna, 2013. március 31. Cimkék szerkesztése
5. Dél-Alföld, Alsó-Tisza-vidék A délkelet-alföldi táncdialektus a régi Bihar, Békés, Csongrád, Csanád, Arad, Temes és Torontál megyék területét foglalja magában. A vidék tánckultúrájáról való képünk elsősorban a Tisza menti és sárréti falvak, valamint a fekete-Körös-völgyi magyar népsziget táncairól szerzett ismereteinkből áll össze. A Dél-Alföld néprajzi képe rendkívül tarka. A török hódoltság után jelentős román, délszláv, szlovák és német népesség települt e vidékre, s cigányság is nagy számban él itt. A tánckincsünk régi rétegébe tartozó ugrós tánccsalád tiszántúli tagjait oláhos, ugrós, kondástánc vagy mars néven találjuk meg az Alföld keleti és délkeleti részein. Már nem általánosan elterjedt, a parasztság minden rétege által ismert tánc, de mégis eléggé következetesen felbukkannak, főként a pásztorok s a volt uradalmi cselédek hagyományában. Dél-Alföld - Folkpart. A Felső-Tisza-vidéken szórványosabb adatok Biharban, Békésben és a Sárréten megszaporodnak. Előfordul a Szeged környéki, Tisza menti falvakban, s érdekes változata él a fekete-Körös-völgyi magyarság körében.
A tánc még mulatsági szerepkörben is előfordul, de legnépszerűbb a lakodalmakban (szakácstánc, tyúkverő, menettánc). Szóló férfitáncként ritkább. Kézfogással párosan és négyes csillagalakzatban járják. Csoportos láncformában (a Sárközben és Bácskában) a leggyakoribb, a nők különösen kedvelt tánca. A Duna menti ugrós fejlettebb, 4-5 tagú és ritmusú (lengető-hegyező-három lépés) motívumokból áll. A tánc struktúrája többnyire egynemű motívumlánc, mivel egy-egy táncos mindvégig szinte csak egyetlen motívumot ismétel. Téka club: dél-alföldi 1/4 - oláhos(1) - YouTube. A tánctípus mégis gazdag motívumkincsét az egyéni lépésváltozatok bősége eredményezi. E motívumok java része a csoportos láncformához alkalmas – meghatározott térbeli és ritmikai – keretbe illeszkedik. A csoportos formák szerkezete és összhatása az egyszerű kólók felépítéséhez hasonló. Az ugrós helyi típusát, zenéjét, motívumkincsét és jellegzetes alakzatait menettáncként is alkalmazzák (Martin–Pesovár E. 1954). Néhány helyen azonban (Kalocsa vidéke, Solt vidéke, Galga vidéke) a mars sajátos, önálló tánctípussá vált az ugrós más formáit szinte teljesen kiszorítva.
Az intézmény vezetőjének pozitív döntését követően a tanuló beiratkozhat a középiskolába. Dátum: 2021-04-27 07:19 Intézményvezetői pályázat – vezetési program Kovács Anikó Gyöngyi vezetési program Dátum: 2021-03-25 12:13 Étkeztetés lemondásra került! Dátum: 2021-03-08 12:58 Intézményvezető (magasabb vezető) pályázat Az Emberi Erőforrások Minisztere a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet Debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő A vezetői megbízás időtartama: A vezetői megbízás határozott időre, 2021. 08. 16-2026. 15. -ig szól. HAON - Debrecenben sütkérezik ez a jóllakott krokodil – Meg tudod mondani, pontosan hol?. A munkavégzés helye: Hajdú-Bihar megye, 4024 Debrecen, Budai Ézsaiás utca 2. A beosztáshoz tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: A köznevelési intézmény vezetőjének feladata az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, a fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezelése, a munkáltatói jogok gyakorlása, intézmény képviselete és döntéshozatal az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörébe.
A pályázat benyújtásának határideje: 2021. március 18. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt dr. Asztalos Zsuzsa nyújt, a 52/550-283 -os telefonszámon. A pályázatok benyújtásának módja: Postai úton, a pályázatnak a Emberi Erőforrások Minisztere címére történő megküldésével (Debreceni Tankerületi Központ 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. ). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: TK/082/01499/2021, valamint a beosztás megnevezését: intézményvezető. A pályázat elbírálásának módja, rendje: A pályázatról az oktatásért felelős miniszter dönt. A pályázat elbírálásának határideje: 2021. június 28. A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje: Tankerületi Központ honlapja – 2021. Budai Ézsaiás Debrecen. február 16. A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ: A pályázatot írásban, három azonos szövegű és mellékletű példányban (kettő lefűzött, bekötött és egy fűzés nélküli példányban) zárt borítékban kérjük megküldeni a Debreceni Tankerületi Központ címére.
Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. törvény rendelkezései, valamint a(z) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. Budai Ézsaiás utca, Debrecen (Wesselényi-lakótelep). törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: Főiskola, /egyetemi szintű végzettség és a tanulók sajátos nevelési igényének típusa és súlyossága szerinti gyógypedagógusi vagy gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta vagy konduktor vagy konduktor-tanító vagy konduktor (tanító) szakképzettség a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. rendelet 33/C.