(Juhász László) Rád gondolok, ha nap fényét füröszti a tengerár; rád gondolok, forrás vizét ha festi a holdsugár. Téged látlak, ha szél porozza távol az utakat; s éjjel, ha ing a kis palló a vándor lába alatt. Téged hallak, ha tompán zúg a hullám és partra döng; a ligetben, ha néma csend borul rám, téged köszönt. Lelkünk egymástól bármily messze válva összetalál. A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára. Oh, jössz-e már?! (Goethe) Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet. (Ady Endre) Forrás folyóba ömlik, folyó az óceánba; az egeknek folyton özönlik vegyülő suhogása; magány sehol; isteni jel s rend, hogy minden tünemény keveredjék valamivel - Mért ne veled én? Ady Endre vers a sírig tartó szerelemről. 96. 9k Views Hirdetés Jöjjön Ady Endre: Őrizem a szemed verse Latinovits Zoltán előadásában. Már vénülő kezemmel Őrizem a szemedet.
"A hatalmas szerelemnek / Megemésztő tüze bánt" 2. Hogy van tovább Petőfi Sándor Anyám tyúkja című verse? "Dehogy verik, dehogy verik! / Mint a galambot etetik" 3. Hogy van tovább Arany János A walesi bárdok című verse? "Edward király, angol király / Léptet fakó lován:" 4. Hogy van tovább Kölcsey Ferenc verse, a Huszt? "Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;" 5. Hogy van tovább Ady Endre Őrizem a szemed című verse? (Szabó Lőrinc) Minden órám csüggesztő magányom Néma csendén búnak szentelem, Rajtad elmém, ah, törődve hányom S könyim árját issza kebelem. Merre, merre tüntök hű szerelmek, Melyek láncolátok szívemet? Ha fogjátok forró szenvedelmek Elborítni lángként éltemet? (Kölcsey Ferenc) Azt hiszem, hogy szeretlek; lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz. De láthatod, az istenek, a por, meg az idő mégis oly súlyos buckákat emel közéd-közém, hogy olykor elfog a szeretet tériszonya és kicsinyes aggodalma. Ilyenkor ágyba bújva félek, mint a természet éjfél idején, hangtalanúl és jelzés nélkül.
A Lánchíd mellett sokan várják a kezdést Sokan a Lánchídnál várják a tűzijátékot Forrás: Origo 1 3
(Szerintem, ha átkerül ide a sorozat, a megfelelő részéhez fogom fűzni ezt a videót…) Végül köszönet érte Papp Miklós atyának, és a jó Istennek, aki átsugárzik rajta!
23. adatott elő Kolozsvárt; Az ördög bibliája, népdráma (először adatott a budapesti népszinházban 1879. ). Szerkesztette a Magyar Polgáron kívül a Jónás Lapja cz. baloldali politikai hetilapot 1873. 5-től decz. 28-ig; a Történeti Lapokat, mely 1874. ápr. 2-tól 1876. 31-ig hetenként jelent meg és nagy részét maga írta; a Hölgyfutár cz. szépirodalmi hetilapot 1876. szept. 28-tól 1878. 26-ig; a Kolozsvári Nagy Naptárt (1865–67. ); a Magyar Polgár Nagy és Kis Naptárát 1869-től, mely utóbbi vállalatok halála után is fennállottak. Álnevei: Jónás; Nagy harang sat. ; nevét K. Papp Miklósnak írta. Szinnyei Repertóriuma. Történelem. I., II. kötet. Figyelő I., II., IV–VI., IX., X. Kelet 1878. 44., 146. sz. M. Polgár 1880. 253., 1881. 35., 38., 1886. 294. sz. 1880. Moravetz - Balásy - Horváth K. - Papp; Zrínyi 1566 musical | Jegy.hu. : P. Hirlap 43., 45. sz., Hon 38. sz., Magyarország és a Nagyvilág 8. arczk., Fővárosi Lapok 35., 36., M. Föld 36., Közvélemény 43., Magyarország 43., P. Napló 38., 39. Egyetértés 43., 45., Ellenőr 72., 75., P. Hirlap 43., 45., Független Hirlap 43., Vasárnapi Ujság 8.
századból Kolozsvár, 1865. (Történeti Korrajzok III. ). 5. Egy szép asszony története. Regény. ott, 1866. Két kötet. 6. A művészek. Irta Jámbor Pál. Kiadja... ott, 1869. 7. Széchenyi István gróf Blick-je. Ford. ott, 1870. 8. Bölöni Farkas Sándor Emlékiratai. ott, 1870. 9. A vádlottak padján. ott, 1874. 10. Az élet szinpadáról. Elbeszélések. ott, 1874. 11. Mit beszél a világ? Regény. ott, (1874. Ism. RadixFórum :: Vezetéknevek :: Pápp, Papp család. Figyelő). 12. Törvényszék otthon. ott, 1875. 13. A rab asszony. Irta Jónás. ott, 1878. 14. Absolon papa. Vígjáték. ott, 1879. 15. Itt is ott is. Kiadja a Petőfi-társaság. Bpest, év n. (Ism. Koszorú 1882. ). 16. Gróf bethleni Bethlen Kata életének maga által való leírása. Az eredeti kiadás után újra kiadta. ott, 1881. 17. Száz elbeszélés, élet-, útirajz és kaland. Külföldi írók válogatott műveiből. Kiadja K. Papp Miklós. ott, Kéziratban színművei: Rossz világban élünk, vígj. egy felv. ; Bajszerző, vígj. három felv, mely a kolozsvári pályázaton dicséretet nyert és többször előadatott; Judit asszony, népdráma, mely ma is repertoir-darabja a vidéki szinpadoknak, először 1878.
Születés helye, ideje: Érpatak, 1961. január 20. Pappá szentelés: Nyíregyháza, 1986. augusztus 6. Papp miklós felesége éva. Egyházmegye: Hajdúdorogi Főegyházmegye Felesége: Orosz Márta Szolgálati helyek: 1986-1990 Létavértes-Vértes h. lelkész 1990-1997 Csengerújfalu parókus 1997-2010 Vác szervezőlelkész, majd parókus 1997-1998 Borromeo Szent Károly Papnevelő Intézet görkat. elöljáró 1998-2010 Borromeo Szent Károly Papnevelő Intézet prefektus 2010- Nyíradony parókus
Írásai [ szerkesztés] Beszélyei a Vasárnapi Ujságban (1858., 1860), a Hölgyfutárban (1858-1861)., a Két Garasos Ujságban (1859), a Kolozsvári Szinházi Közlönyben (1859-1868), a Képes Újságban (1859-60), a Családi Körben (1863) és saját lapjaiban jelent meg; cikkei a Történeti Lapokban (I. 1874-75. Az 1848-49. román mozgalmak történetéhez, Mikor lesz hirlapkönyvtárunk?
Az 1865-ös országgyűlés alatt kezdett többet és tüzetesebben foglalkozni politikai dolgokkal. Végül Kolozsvárt megalapította a Magyar Polgár című balközép politikáját követő napilapot, melynek első száma 1867. március 17 -én jelent meg, és szerkesztette halála napjáig; lapját saját nyomdájában állította ki, melyet mint vállalkozó 1871. január 1 -jétől a líceumtól bírt és gőzerőre is berendezett. Papp Miklós atya a párkapcsolatokról – Vigyázat! Fergeteges! – "Isten a fazekak és serpenyők között jár-kel.". Az 1860-as években ismételve nagyobb utat tett Német- és Franciaországban, 1869-ben pedig Keleten. Megjárta ekkor Olasz-, Görög- és Törökországot, Szíriát és Palesztinát. Keleti útjáról két ízben közölt terjedelmes leirásokat a Magyar Polgárban. Tagja volt a Petőfi- és Kemény Zsigmond Társaságnak és bizottsági tagja a Kolozsvári városi választmánynak. Udvarias, finom műveltségű férfiú volt; házában, az ő és neje Szabó Józefa (egykori színésznő) társaságában, igen sok erdélyi főúr, a környék értelmisége s az Erdélybe utazó idegenek fordultak meg. Nagyértékű okmány-, hírlap- és könyvgyűjteményt hagyott hátra; különösen gazdag 1848-49 hírlapgyűjteménye.