Édes savanyú ananászos csirkemell / Szoky konyhája / - YouTube | Cooking, Cooking and baking, Food
Régebben sajnos gyakran abba a hibába estem, hogy én is inkább a bolti, kész alapporokat választottam bizonyos ételekhez ahelyett, hogy én magam készítettem volna el őket. Nemrég azonban rátaláltam egy receptre, azt egy picit átalakítva jutottam el ehhez az ízvilághoz.. egyszerűen hihetetlen finom lett, semmi műíze nincs, így egészen biztos, hogy innentől kezdve csak ezzel a recepttel fogom elkészíteni! Édes savanyú ananászos csirkemell / Szoky konyhája / - YouTube | Cooking, Cooking and baking, Food. 💕 35 perc 2 ek csípős chiliszósz (aki nem bírja, tehet kevesebbet is! ) 1 tk étkezési keményítő
chili ízlés szerint (Ha nem is szeretitek az erőset, mindenképp rakjatok bele egy kicsit az ízek harmóniája miatt. ) só bors Elkészítés Forraljunk vizet. Míg elkészül, vegyünk elő egy közepes méretű lábast, egy jó löket olaj társaságában pirítsuk a rizst, míg átlátszó nem lesz, hogy még finomabb legyen, ültessünk mellé egy fej vöröshagymát. Ízesítsük még sóval, majd kis lángon, a forró vízzel felöntve főzzük puhára. A hagymát, a paprikát és a zellert kockázzuk fel, a répát miután meghámoztuk, reszeljük le a kislyukú reszelőn. A koriandert és a gyömbért is vágjuk apróra. Tegyünk fel közepes erősségű lángra egy nagy méretű wokot vagy serpenyőt, ha már felmelegedett, készítsünk benne karamellt, majd öntsük bele az olívaolajat. Kínai édes-savanyú ananászos csirke - RozéKacsa. Dobjuk bele az apróra vágott hagymát, és miután aranybarnára sültek, mehet mellé a zeller valamint a sárgarépa és a gyömbér is. Pirítsuk néhány percig, amíg színt nem kapnak. Ha már csodásan festenek, jöhet a maradék színes-ízes hozzávaló: a paprikák, fokhagyma és koriander.
Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
Visszajelzés küldése
Nem a kívülálló tárgyias, személytelen hangján közli az eseményeket, hanem a nép mesemondójának tudatvilágát imitálja. A paraszti idillt mindig feldúlja valami, amibõl a tulajdonképpeni elbeszélés cselekménye bontakozik ki. A jó palócok főhősei nagyrészt parasztemberek, akik azonban ugyanolyan gazdag érzelmi életet élnek, mint bárki más. Fontos szerepet játszik a novellákban a természet: az emberek nemcsak ebben élnek, hanem sokszor tevőlegesen is beleavatkozik a sorsuk alakulásába. A novelláskötetek Mikszáth szűkebb szülőföldjének, Palócföldnek a világát idézik fel. Gyakori témák a szexualitás, a bűnök. Világmagyarázó elve a hiedelmek illetve a bűn-bűnhődés evidens kapcsolata. Emiatt a szövegek Arany balladáival is rokoníthatók. A novellákban ismétlődő helyszínek és szereplők találhatók. Ez a kötetet a mozaikszerű technikájú regényekhez teszi hasonlóvá, s így a modernség előfutára a mű. A bágyi csoda A novella az anekdota és az életkép jellemzőit hordozza. Jellegzetes falusi helyszínen és élethelyzetben találkozunk a szereplőkkel: várakozás a malomnál, pletykáló falusi asszonyok, szerelmi bonyodalom.
Mikszáth Kálmán "A bágyi csoda" Novella elemzés! A címből csak a helyszín és a téma értelmezhető. A történet nem fedi azt a jelentést, amit a cím sugall. "A bágyi csoda" metaforikus megfogalmazás A vége előtt változik meg a csoda jelentése az olvasó számára. A történet egy asszony fogadalmának a megszegése, amelyet a háborúba induló férjének tett, miszerint hamarabb fog a bágyi patak visszafelé folyni, mintsem ő hűtlen lenne a férjéhez. Rövid, tömör, csattanóra épülő történet, az élet egy mozzanatát örökíti meg, kevés helyszínen, rövid idő alatt, kevés szereplővel játszódik. Mikszáth ebben a novellában tanulta meg a sűrítés mesterségét. Hiányoznak a részletező leírások, bár a természet ugyan úgy jelen van. A patak leírásával kezdődik és zárul a mű, a természeti kép, keretbe foglalja a történetet. Szokatlanul nyitott befejezéssel az olvasóra bízza a befejezést és az ítélet alkotást. A mű elején két probléma jelenik meg, az egyik a szárazság a másik, hogy így elpusztul a malom. "Vér Klára jár-kel mosolyogva az őrlök között, pedig neki van a legnagyobb kárára az idei szárazság.
Nagyon meggyűlt a víz éjjel táján a malomgátnál, s amint a két sziklás hegyoldal között megtorlódott, megduzzadt, de mert nem áradhatott ki, zúgva csapkodta egy darabig a gátat, majd a partokat, hanem aztán meggondolta magát, s szép csendesen visszafordult. A hold most bukkan ki, s végighúzza ezüstös fényes haját a bágyi patak tükrén. A szél fölsivít bámulatában, felülről fúj, simogatni akarta a vizet - s íme, fölborzolta. A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok reszketve hajtják le fejeiket, s gúnyosan suttogják: fölfelé folyik a bágyi patak!... vissza a címoldalra
Kinek a szemszögéből nézve tarthatjuk ezt a szerelmet nevetségesnek? Mikszáth előadásmódja tömör, balladaszerű. Nézzünk egy -két példát erre. Klára bemenekül János elől a szobába, de az ablakról " letörli az őszi könnyezést". A benti melegre, Klára kettős érzéseire egyaránt utal ez a metafora. Miért metafora? A házra is csak apró jelek utalnak, a molnárné beszalad, ablakhoz áll, bezárja az ajtót, kialszik a gyertyafény, csikordul a kulcs. Jellemezhetők-e a palócok babonasággal ebben a novellában? Mivel bizonyítod? Befejezésben fogalmazd meg, miért szép és nevetséges egyszerre ez a szerelem. Miért gúny és fenséges egyszerre, hogy a bágyi patak vize visszafelé folyik. A történet egyszerű eseménysorán emel-e, hogy megtörténik a "csoda".
Ha így megy, elpusztul a bágyi molnár, kivált, ha sokáig odamarad a katonaságnál, mert hiába, nagy az árenda is - de meg, csak asszony az asszony, ha aranypaszománnyal övezi is derekát. Hanem ezt a véleményt nem hagyja szó nélkül Pillér Mihályné Gózonból. - Asszonya válogatja biz azt. Igaz-e, Tímár Zsófi. Ámbátor a molnárnéért magam sem teszem kezemet a tűzbe, mert a veres haj... hej, az a veres haj... Igaz-e, Zsófi lelkem? - Nem igaz, Zsuzsi néni! Jó asszony az, ha szép is. - Látod is te a fekete kendőd alul! - Itt voltam, mikor férje elment... hogy megsiratta, százszor megölelte. - Minden okos asszony úgy viseli a viganóját, húgom, hogy a színes oldala van kívül. Ej no... hát csak érzékenyen búcsúztak? - A molnár azt kérdezte Klára asszonytól: "Hű maradsz-e hozzám? " Vér Klára így szólott: "Előbb folyik fölfelé a bágyi patak, mintsem az én szívem tőled elfordul. " - A Bágy fölfelé? - kacagott fel Pillérné gúnyosan. - Ehhez tartsd magadat, Gélyi János! A többiek is nevettek. No 'iszen az kellene még, hogy az a kevés víz is visszaforduljon... Jámbor bágyi patak még lefelé is csak ímmel-ámmal folyik.
Újabb " leckém" egy Mikszáth-novella Vajon ez a novella egy szenvedélyes szerelemről vagy egy közönséges házasságtörésről szól? Néhány szükséges szómagyarázat: Szent Mihály lova - -- koporsó vitelére szolgáló négylábú állvány árenda--- haszonbérlet viganó--- a XIX. században divatos egybeszabott ruha ( Vigano= bécsi táncosnő) sarjú--- lekaszált növény tövéből ugyanabban az évben nőtt új hajtás majszterné---mesterné derce---korpaszerű liszt ( finomabb, mint a dara) gádor--- különálló verem, pince bejárata;tornác pitle--- szita, ami átszűri a lisztet ( elválasztja a korpától) korpa--- az őrlés során a gabona héjából keletkező termék Kifejezések magyarázata: " mi ez ennyi életnek? " --- Itt az élet a búzát jelenti "A te szeretőd voltam valaha, de csókot mégsem adtam:" Itt a szerető szó a kamaszkori barátságra utal. Barátkozni szabad volt a lányoknak, de férjet már a szülők választottak. Ma már mást jelent a szerető szó! Helyszínnevek: Gózon, Csoltó, Majornok --- kis falvak a Palócföldön Bágy --- patak Romantikus- realista elemek találhatók a műben Realista elemek (a valóságot mutatja be) ---erre utal a malom a maga felszerelésével, a szép molnárné háza, a patak fűzfákkal, nefelejcsekkel, pisztrángokkal, őrölni járnak a falusi emberek a vízimalomba, a molnárné férje katona stb, Az elbeszélő azonban nem a teljes valóságot mutatja be, hanem mindent művészien ábrázol.
Ez a középkori hiedelem világra vezethető vissza és a boszorkányságra Kocsi Gyuri szintén démoni erővel rendelkezik, mert kapcsolatot tart a másvilággal is hiszen elégeti a kocsit, amit a temetőből lopott. Gélyi János a sötét erőkkel szövetkezett és Vér Klára hajától megszédülve viszi véghez tettét így archaikussá válik. Jelenidőben indítja az író a történetet, majd ebbe beépülnek a múlt emlékképei pl. "Kocsispál Gyuri, a molnárlegény már Szent Mihály lovát is ellopta a majornoki temetőből" vagy Vér Klára vallomása "A te szeretőd voltam valaha, de csókot mégsem adtam. " Az információkról az író és a szereplők révén szerzünk tudomást. A párbeszédek hol jelentéktelenek, hol fontosok. Lírai hangoltságú, sokféleképpen kifejezésre juttattja az epikát is Az epikait, a meseit és a lírait egymáshoz közelítő, a szemlélődő kívülállását és az átélést ötvöző póza. A mű üzente saját értelmezésemben a korszakokon átívelő hiedelemvilágból megmaradt téves megítélés és misztikus beigazolás valódi kapcsolatára mutat rá.