A férfi pár nappal később további értékeket hozott el a lány lakásából. VV Fanni holtteste mind a mai napig nem került elő, noha a felkutatására több száz millió forintot költöttek már. A Fővárosi Főügyészség nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt emelt vádat B. László ellen, azzal hogy beismerés esetén legkorábban 30 év múlva bocsássák szabadon feltételesen. László azonban nem kötött alkut. B. László az esettel kapcsolatban azt mondta, hogy hibázott, amikor elvitte az ájult lányt. Azt állította, hogy Fanni barátnőjével beszélt meg aznapra egy találkozót, mert egy projektet szeretett volna beindítani, amiben Fanni is partner lett volna, és a közös barátnőjük akarta őket bemutatni egymásnak. Elmondása szerint a nő egy ülőgarnitúrán feküdt, amikor belépett a lakásba. Állítása szerint nő "bepezsgőzött és túlszívta magát", ezért egy közös ismerősük kérésére "problémamegoldó emberekhez" vitte. B. Erika viszont tagadta, hogy járt volna Fanni lakásában azon a napon.
A rendőrség levelet kapott VV Fanni ügyében: egy tanú azt állítja, a lány holtteste Visegrádon van. Több év után valaki egyszer csak névtelenül jelentkezett e-mailben, azt írva a hivatalos szerveknek, hogy az egykori villalakó holtteste egy eddig a nyomozók előtt is teljesen ismeretlen helyen lehet. A Bors cikkében arról lehet olvasni, hogy a törvényszék nem vette félvárról az információt, és noha messzemenő következtetéseket egyelőre korai levonni, annak tartalmáról maga értesítette mind a vád, mind a védelem képviselőit. "A bíróság tájékoztatása szerint nemrégiben érkezett egy e-mail, amelynek névtelen feladója szerint a rendőrség eddig rossz helyeken keresgélt, Novozánszki Fanni maradványai Visegrádon vannak. Egy rövid, lényegre törő, pár soros levélről van szó, amiben egy dunaparti betonlépcsőt is emleget az illető, s hogy egész pontosan ott találhatóak a sértett maradványai" – mondta el a lapnak a gyilkossággal és a bűncselekmények eddigi elkövetésével összefüggésbe hozható vádlott, B. László ügyvédje.
A házi őrizetben lévő vádlott tagadja bűnösségét. A mélygarázs biztonsági kameráinak felvételén jól látszik, ahogy B. László cipeli a magatehetetlen VV Fanni testét Fotó: Fővárosi Törvényszék Brodmann azt állította: nem ölte meg VV Fannit, ellenkezőleg, ő csak segített a magatehetetlen állapotba került Fanninak, a biztonsági kamera felvételén ezért láthatták a karjában a nőt, és ezért került az autójába is. Brodmann azt állítja: a nő "bepezsgőzött, és túlszívta magát", ezért egy közös ismerősük kérésére "problémamegoldó emberekhez" vitte. A vádlott állítása szerint a vád szerinti gyilkosság napján Novozánszki Fannit a lány barátnőjének javaslatára azért kereste meg, hogy bevonja egy szörfdeszkák készítésével és forgalmazásával foglalkozó vállalkozás megalapításába. Úgy gondolta, hogy a nő médiaszereplései és médiakapcsolatai révén alkalmas lenne a cég marketingfeladatainak ellátására. Arra a kérdésre, hogy miként került vér az általa használt személyautóba, Brodmann azt válaszolta, hogy néhány nappal korábban marhahúst vásárolt, és annak nyomait találták meg a bérelt kocsiban.
Hosszas próbálkozást követően 2017. november 20-ára meg is beszélt egy találkozót vele a nő lakására. Ezt követőn addig verte az otthonában, amíg a vérző nő magatehetetlen állapotba nem került. Ezután B. László több értéktárgyat magához vett, eltette a nő okmányait, illetve olyan dolgokat, amelyekkel azt a látszatot kelthette, hogy az elutazott. A férfi ezután a lakáshoz tartozó mélygarázsba parkolt, majd a még mindig magatehetetlen állapotban lévő nőt kézben levitte az autóhoz, a hátsó ülésre tette, és elhajtott a XIII. kerületi Cserhalom utcáról nyíló, a Rákos patak mellett húzódó elhagyatott szervizúthoz. Itt a férfi a korábbi bántalmazás következtében eddigre már életét vesztett lány holttestét összekötözte és a gépkocsi csomagtartójába tette. B. László a járművel Siófokra utazott, majd a holttesttel másnap a szalkszentmártoni bányatavakon keresztül a Duna bal partján lévő elhagyatott, használaton kívüli régi kompátkelőhöz hajtott, ahol a testet a Dunába helyezte. Egy autómegosztó alkalmazás révén egyébként egy utast is magával vitt, amikor levitte Siófokra a kocsi csomagtartójába tett áldozatot.
Leltározás. Iratok megküldése az illetékes közjegyzőnek. Másolatban csatolandó: Halotti anyakönyvi kivonat Ingatlan tulajdoni lap Temetési számla Gépjármű forgalmi okmánya Takarékbetétkönyv Hitelezői igényeket bizonyító okiratok Illetékmentes
Az oldal ún. cookie-kat használ szolgáltatások támogatásához, információk megjelenítéséhez, névtelen statisztikai adatok gyűjtéséhez és az Adatkezelési tájékoztatóban leírt marketing tevékenységek támogatásához. Cookie beállítások Elfogadom
Ezután az eljárás folyamán a hatóság eljárási cselekményeket végez a tényállás tisztázása érdekében, majd meghozza az érdemi döntését. Hangsúlyozandó, hogy ha nincs helye az Ákr. § (1) bekezdése alapján a kérelem visszautasításának és az ügy áttételének sem az Ákr. 17. §-a szerint, akkor a hatóság köteles lefolytatni az – egyébként már megindult – eljárást [vö. 15. § (1) bekezdése]. B) Hivatalbóli eljárás esetén két eset lehetséges: vagy kötelező a hatóság számára az eljárás megindítása, vagy mérlegelés alapján, a rendelkezésére álló tények értékelése útján dönt az eljárás megindításáról. Az Ákr. 104. § (1) bekezdése szerint a következő esetekben kötelező az eljárás hivatalbóli megindítása: ha ezt jogszabály előírja, ha erre a hatóságot a felügyeleti szerve utasította, ha a bíróság kötelezte, továbbá, ha a hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. Ezeken az eseteken kívül a hatóság a rendelkezésére álló információk alapján – tekintet nélkül arra, hogy azok hivatalos tudomáson vagy bejelentésen alapulnak-e – eldöntheti, hogy szükséges-e az eljárás megindítása.
Ugyanakkor, ha a hatóság az eljárás megindításának szükségességét állapítja meg, nem teheti meg, hogy nem indítja meg az eljárást az Ákr. § (1) bekezdésében foglalt eljárási kötelezettségre tekintettel. Összefoglalóan elmondható, hogy az eljárás megindításától csak abban az esetben lehet "eltekinteni", ha a hatóság a tudomására jutott tények alapján úgy értékeli, hogy nem szükséges a hatáskörébe tartozó eljárás hivatalból történő megindítása. Megjegyzendő, hogy ebben az esetben a hatóság a jogszabályok szabta keretek között mérlegel, és ennek során csak a szükségesség hiányát állapítja meg.