Vagyis túl okos akar lenni. Bocsi. :) Egyébként a kettős jelentésről írt vélemény tetszett itt leginkább. 2015. jan. 30. 21:31 Hasznos számodra ez a válasz? Az igazság odaát van beethoven. Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Az évadok minősége ugyan elég hullámzó, mégis rendkívül ritka az olyan sorozat, ami ennyire képes lenne megragadni az emberek fantáziáját és félelmeit a korban, amelyben született. Innen pedig üdvözlöm a tesóimat, régi osztálytársakat és barátokat (szia Linda! ), akikkel anno oly sok időt eltöltöttünk az előző esti X-akták rész élményeinek megvitatásával. Szotyit, valaki? Lakat Barnabás: Azok számára, akik velem együtt gyakorlatilag ezen a sorozaton nőttek fel, valószínűleg hasonlóan meghatározó élmény volt, mint ami mondjuk a hatvanas évek amerikai fiataljai számára a klasszikus Homályzóna sorozat lehetett. Könyv: Az igazság odaát van - Pszi-akták (Paulinyi Tamás). Kétségkívül okozott nem kevés álmatlan éjszakát, ám ez a legkevésbé sem tántorított el minket attól, hogy hétről-hétre leüljünk a katódsugárcsövek villódzó fényei által kirajzolt titokzatos, rejtélyes, hátborzongató, néha egyfajta fanyar humort is felvillantó bizarr esti mesék elé. Mondjuk emlékszem, hogy az első epizódok egyikét, melyet a család idősebb és nálam jóval szerencsésebb tagjai a nappali megnyugtató biztonságot nyújtó, kényelmes foteljeiből néztek végig, én az emeletre vezető lépcsőnk utolsó két foka közül, a sötétben kuporogva néztem, pontosabban lestem.
És ahogy fentebb írtam, nem fogott rajta az idő vasfoga, bizony a mai napig nagyon hatásos, a főcím zenéje pedig olyan szinten bemászik a bőröd alá, hogy ha akarnád se tudnád elfelejteni, és már ez az érzés minden egyes epizód előtt megadja a borzongáshoz szükséges alap hangulatot.
A fizikai távolságok, a sebesség, a hajtóműkapacitás érzékeltetése realisztikus és megdöbbentő módon ábrázolt, Cixin Liu nem fél éveket, évtizedeket ugrani a történetben csupán azért, hogy megmutathassa, a fizika határait legyőzni nem olyan egyszerű, mintsem gondolnánk, ha valóban el akarunk gondolkodni az univerzum, vagy akár csak a Naprendszer méretein, nem szabad két kattintással bekapcsolható térhajtóművet adni a szereplők feneke alá. Külön figyelmet érdemel az előző kötetben is említett, A halál végében pedig kifejezetten fontossá váló sötét erdő-elmélet, amely alapján újra át kell gondolnunk azt a vágyunkat, mely idegen, űrjáró civilizációk felfedezésére és megismerésére ösztönöz minket. Az elmélet szerint az univerzum olyan, mint egy nagy, sötét erdő, melyben a rádiójeleket szétküldő, üzeneteket vaktában sugárzó civilizációk tüzet gyújtanak, és felfedik helyzetüket. Cixin Liu A Sötét Erdő – Cixin Liu A Sötét Ergo Sum. Fiege szállítmányozási és logisztikai kft hegyeshalom Garfield 1 teljes film magyarul
A Netflix bejelentette, hogy saját sorozatot készít Cixin Liu világhírű sci-fijéből, a Háromtest-trilógiából, a regényeket ráadásul A Trónok harca egykori készítőpárosa, David Benioff és D. B. Weiss adaptálja. A trilógia angol fordítója, Ken Liu és természetesen a szerző, Cixin Liu is producerként működik majd közre a forgatás során, hogy a készülő sorozat minden tekintetben hű maradjon a könyvekhez. Sötét erdő elmélet videa. Cixin Liu trilógiája három részből áll: A háromtest-probléma, A sötét erdő és A halál vége. A 2000-es évek elején ez volt a legnépszerűbb kínai sci-fi történet, majd később meghódította a nemzetközi olvasótábort is, miután 2014-ben lefordították angolra. A trilógiát magyarul az Európa Könyvkiadó adja ki. Történetének egyik fő szála az idegen fajok kérdése, Cixin regényei azt dolgozzák fel, mekkora kihívást jelentene az emberiségnek egy inváziót túlélni.
: Rakovszky Zsuzsa, Magvető Könyvkiadó, 2009, 152 oldal Több kamasszal is próbát tettem már, és mindegyikük imádta ezt a könyvet, ami pont egy délután alatt kiolvasható, nem menti meg a világot, de tökéletesen kikapcsol és elszórakoztat. Sötét erdő elmélet film. A történet még a Meghan és Kate előtti időkben játszódik, és akörül forog, hogy a királynőt újfajta hóbort keríti hatalmába: elkezd olvasni. Megszállottan és elkötelezetten, némiképp megdöbbentve és megbotránkoztatva a Buckingham palota népét. Világrengető gondolatokat ne várjunk ettől az aprócska könyvtől, de szerintem minden kamasznak, aki nehezen vesz a kezébe könyvet, ízelítőt ad abból, hogy miért is szuper dolog az olvasás.
tényleg ennyire hatalmas, akkor itt bizony nyüzsögnie kellene az életnek, és minden valószínűség szerint akadna benne jó néhány a miénkhez hasonló intelligens változat is. Na, de hol vannak ezek a szupercivilizációk, miért nem jelentkeznek, hallatják hangjukat vagy villantják jeleiket? Még ha el is vetjük az ufóhívők megannyi észlelését (pl. Erich von Däniken korábbi találkozásokat "bizonyító" felfedezéseit), netán a Sötét zsaruk hatása alatt azt válaszoljuk, hogy de hát itt élnek közöttünk, vagy amatőr biológusként rámutatunk a mélytengerek lakóira, érdemes magát a kérdésfelvetést is górcső alá venni. A nagy szűrő – avagy miért jelezné az emberiség nagyon közeli végzetét, ha letűnt élet nyomára akadnánk a Marson - Rakéta. Richard Dawkins evolúcióbiológus A vak órásmester című könyvében (1986) tulajdonképpen a Fermi-paradoxon antropocentrikus-nyelvi paradoxonját mutatja ki, amikor a földi élet kialakulásának esélyeit vizsgálja a szerencse függvényében. Ahogy az olasz fizikus is rácsodálkozik, szinte csodának hathat, hogy egy ekkora világegyetemben, ahol feltehetőleg számos bolygó létezik (10²⁰, azaz százmilliárdmilliárd), az élet kialakulásának a feltételei csakis egyen voltak adottak, s csupán a Földön történt meg a spontán keletkezés.
A monumentális mű egészen másképp közelíti meg a jövő lehetséges történetét, mint ahogy azt egy amerikai vagy európai szerző leírta volna. Szeret elveszni a részletekben, gyakran merül el egy-egy, látszólag nem is fontos szereplő életében, akiről aztán persze kiderül, hogy kiemelten jelentős szerepet játszik az események végső kimenetelében. A terjengős szöveg mégis szétfolyik itt-ott, céltalannak hat, olyan ötletmorzsákat is megrág, amelyekre néhány mondat is bőven elegendő lett volna. Sem a szerző, sem a szerkesztője nem érezte úgy, hogy vágnia kellene a szövegen, és ez a terjengősség magában foglalja annak veszélyét, hogy az olvasó bizony beleun, és leteszi a kötetet – jómagam is bő három hónapig bíbelődtem vele, kisebb-nagyobb megszakításokkal. A magasabb dimenziókban való létezés, a korábbi kötetből is ismert kozmikus fizika és a Machiavellit megszégyenítő háborús támadási-megnemtámadási stratégiák mind olyan erényei a szövegnek, amelyek nem, vagy ritkán bukkannak fel nyugati szerzők regényeiben ilyen alapos és közérthető formában.