A 18+ verzió a BIDF történetének legnézettebb filmje volt. A film ismét visszatér a vászonra, mind a két változatban szeptember 16-tól országosan megtekinthető lesz. További információ a filmről, illetve a BIDF alatt rögzített beszélgetések ezen a linken érhetőek el. A négyzetes kép forrása: Jelenetkép a Csapda a Neten c. filmből
Az online gyermekbántalmazás sötét világát mutatja be a cseh Csapda a neten című dokumentumfilm, ami az idei BIDF egyik legnagyobb sikere volt, és szeptember 16-tól országosan látható lesz a mozikban. Három 12 éves kislányt alakító színésznő, stúdióban berendezett 3 gyerekszoba, 10 forgatási nap és 2. 458 szexuális online ragadozó: a Csapda a neten című dokumentumfilm egy vizuális társadalmi kísérlet, amely ijesztő valósággá válik a két cseh rendező, a szakmailag elismert dokumentarista Vít Klusák és alkotótársa Barbora Chalupová alkotásában. Az idei Budapest International Documentary Festival egyik legnagyobb sikerét a BIDF saját forgalmazásában mutatja be szeptember 16-tól országosan. A Csapda a neten (mind az oktatási 12+, mind a 18+ korosztálynak szóló rendezői verziót) Európa számos országában, az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy sikerrel mutatták be. A film a cseh moziforgalmazás történetének legnagyobb nézettségű dokumentumfilmje és Csehország legnagyobb kasszasikere volt.
Csapda a neten (Caught in the Net), cseh dokumentumfilm. A film a március 1–10. között online megrendezett Budapest International Documentary Festival (BIDF) versenyprogramjában szerepel. Forrás:,
Minden második gyerek cseveg idegenekkel, 20 százalékuk pedig egy találkozótól sem riadna vissza. Az Unicef adatai szerint a helyzet Magyarországon sem sokkal jobb. A forgatásra jelentkező 23 színésznőből 19 számolt be arról, hogy gyerekkorában volt része online szexuális zaklatásban, ám az igazi gyomros csak az álporfilok élesítése után következett. A pokoli másfél óra alatt kénytelenek vagyunk több tucat verzióban végignézni, ahogy ismeretlen, középkorú vagy még idősebb férfiak kapásból maszturbálni kezdenek online beszélgetőpartnerük előtt, majd hízelegnek, követelőznek, zsarolnak, gyerek- vagy állatpornót küldenek és titkos találkát kezdeményeznek, annak ellenére, hogy a lány többször is közli velük: még csak 12 éves és semmit nem tud a szexről. A találkát több esetben le is szervezik az alkotók, így egy bekamerázott cukrászdában láthatjuk, amint a szexragadozók tortaeszegetés közben próbálják meg rávenni a lányokat, hogy sétáljanak velük egyet a hegyen, vegyenek részt velük édeshármasban, vagy fizessenek és engedelmeskedjenek mindenben, ha nem akarják a félmeztelen szelfijüket viszontlátni az interneten.
Ebből nagyjából kikövetkeztethető, hogy egy valódi 12 éves miket élhet át, amikor ilyen helyzetbe kerül, és nem várja őt egy komplett stáb, akikkel kibeszélheti a szorongásait. Basszus, ha 12 éves lennék, levetném magam egy hídról – szakad ki az egyik szereplőből, miután hívást bont egy zaklatóval, aki megzsarolta a beszélgetés során. Egy másik színésznő pedig, maga számára is váratlanul, könnyekben tör ki, amikor rádöbben, hogy a Skype-on rácsörgő 21 éves srác tényleg csak beszélgetni akar, nem követel tőle meztelen fotókat, sőt előzékenyen figyelmezteti arra, hogy véletlenül se tegyen ilyet egy idegen kedvéért. "Az elmúlt tíz nap fényében meghat, hogy vannak normális emberek" – mondja szabadkozva a rendezőknek, miközben próbálja abbahagyni a sírást. Ez a film egyik legmegrendítőbb pillanata, amit csak még jobban kihangsúlyoz a finom rendezői megoldás, mikor szép lassan eltüntetik a fiú arcát takaró virtuális maszkot, és a sok borzalmas manipuláció után végre megpillantunk egy kedves, őszinte, emberi mosolyt a képernyőn.
A főhomlokzat egyszerű megjelenése is a modern építészet funkcionalista szemléletét tükrözi (Fotó: Bodó Péter/) A főhomlokzat tagolatlan, fehér vakolattal burkolt homlokzatán csupán a kapu mellett nyílik egy-egy apró körablak, ez a puritán megjelenés pedig összhangban áll a modern építészet funkcionalista célkitűzéseivel, amely a praktikus használatra és az olcsó kivitelezhetőségre helyezte a hangsúlyt. A keleti oldalhomlokzat közepén szintén kőborítású, csúcsíves előcsarnokból nyílik az oldalbejárat. A keleti oldalbejárat magyaros térszervezése (Fotó: Bodó Péter/) Az előcsarnok és az oratóriumba vezető lépcsőház elhelyezése a középkori székely templomok térképző megoldásával rokon, amivel szintén a modern templom magyaros voltát akarták kifejezni a tervezők. Albertfalvi szent mihály templom dunakeszi. A nyugati oldalon pedig a szentélyre nyíló hatalmas csúcsíves ablak érdemel említést. A nyugati homlokzat a nagy méretű csúcsíves ablakkal (Fotó: Bodó Péter/) Színes üvegablak a Nyolc boldogság egyikével: Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa (Forrás: Albertfalvi Szent Mihály-plébánia, ) A torony nemcsak fizikailag, de stílusában is szervesen kapcsolódik az épülethez: tagolatlan hasábtömege és dísztelen, fehér falai szintén a modern esztétikát követik, amelynek ötletes megnyilvánulása még a torony középtengelyében egymás alatt sorakozó apró harangablakok és az óralap együttese is.
Albertfalvi Szent Mihály Római Katolikus Plébánia A templom építése és a plébániai élet teljes megszervezése Doroszlai Béla nevéhez fűződik, aki 1955-ig volt Albertfalva plébánosa. 1941. október 5-én történt a Szent Mihály főangyal tiszteletére épített templom felszentelése, melyet Kismarthy Lechner Jenő és fia, ifj. Lechner Jenő tervezett és Felsőszöllősi Szöllőssy Imre vezetésével történt a felépítése. A Szent Mihály tiszteletére emelt templomot Shvoy Lajos székesfehérvári püspök 1941. október 5. -én szentelte fel. Plébániai rangot 1949-ben kapott Albertfalva egyetlen temploma. 1969-ben készült el Bardon Alfréd tervei szerint a szentély átépítése. 1988-91 között a templom teljes felújítására került sor. Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelő csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fővázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték. Kelenvölgyi Szentháromság Templom honlapja. A templom alapterülete 600 m2. Belső mennyezete a csúcsívet követő fából készült lépcsős gerendák. Szent Mihály fából készült szobrát Búza Barna készítette.
Az építész szerint ez a forma ugyanis kötődik a keleti gyökereinkhez, mert a rokon népnek tekintett perzsák palotáin is gyakoriak voltak a csúcsívek. Ugyanakkor az egyházi építészet is a csúcsíves gótikus stílussal forrott össze az emberek tudatában. Albertfalvi Plébánia :: Templom. A csúcsíves pillérek elválasztják a főhajót és a folyosószerű mellékhajókat, felül pedig belemetsződnek a lépcsőzetesen emelkedő mennyezetbe, amelynek barnára pácolt fenyőgerendái igen ötletes megoldásnak számítanak, és szintén az építész magyaros stíluskeresését jelzik. Az eredeti belső tér a csúcsíves pillérvázzal és a lépcsőzetes famennyezettel (Forrás: Tér és Forma 1941. szám) A külsőn is érvényesül a modernizmus és a csúcsíves formaképzés egyesítése: a főhomlokzat közepén nyíló bélletes, rézsútos kapuzat terméskő pillérei egy hatalmas csúcsíves ablakot tartanak, melyet egy széles osztó hasít ketté, az ablaküvegeknek csak keskeny cikket hagyva. Az osztó előtt eredendően a megfeszített Krisztus domborműve állt, ehhez Búza Barna 1951-ben készített még kiegészítő alakokat.
Fotó: Thaler Tamás
Az albertfalvai Szent Mihály-templom főbejárata Fotó: Major Brigi, funiQ Bár az anyakönyvezés már 1823-tól önálló anyakönyvben történt, az első szentmise csak 1922. december 26-án volt a régi iskolában. Az új iskola 1929-ben történt felépítésével állandó kápolnát alakítottak ki. Szobrok a templom bejárata fölött Fotó: Major Brigi, funiQ A templom építése és a plébániai élet teljes megszervezése Doroszlai Béla nevéhez fűződik, aki 1955-ig volt Albertfalva plébánosa. 1941. október 5-én szentelte fel Shvoy Lajos székesfehérvári püspök a Szent Mihály főangyal tiszteletére épített templomot, amelyet Kismarty–Lechner Jenő és fia, ifj. Lechner Jenő tervezett. Albertfalvi szent mihály templom kolozsvar. 1969-ben készült el Bardon Alfréd tervei szerint a szentély átépítése. A Szent Mihály-templom hátulról nézve Fotó: Major Brigi, funiQ 1988–91 között a templom teljes felújítására került sor. Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelő csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fővázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték, alapterülete 600 m².
Albertfalva a ráckevei koronauradalom promontori kirendeltségéhez tartozott, amikor a XIX. század elején a promontori (budafoki) zsellértelep északi irányba való bővítését elhatározták és 50 házhelyet jelöltek ki az új településnek. Ezt a területet Mária Terézia ajándékozta lányának, Krisztina hercegnőnek nászajándékul, aki Albert szász–tescheni herceghez (Albert Kasimir von Sachsen-Teschen herceg) ment feleségül. Az új birtokosról nevezték Sachsenfeldnek, illetve rövid idő múlva Albertfalvának. Az Albertfalvi Szent Mihály Templom története. 1941–2016 - T. Szent Mihály-templom Fotó: funiQ A kialakuló, többségében német iparosok lakta település 1828-ban elszakadt Promontortól és önállóvá vált. Az 1838-as nagy dunai árvíz szinte teljesen elpusztította Albertfalvát, de rövid idő múlva ismét felépült. Ipari fejlődése a XX. század elejétől felgyorsult: gumigyár, repülőgépgyár, szappangyár és ipari üzemek jöttek létre a területén. A kertes, kis házas, több részes település 1950-től Budapest XI. kerületének része. Az 1970-es évek kezdetén jelentős részét lebontották és új, tízemeletes panel lakóházakat építettek.
Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelô csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fôvázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték. Alapterülete 600 m2. Belsô mennyezete a csúcsívet követô fából készült lépcsôs gerendák. Szent Mihály fából készült szobrát Búza Barna készítette. A szentély jobb oldalán lévô hatalmas színes üvegablak az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus emlékére készült, a többi üvegablak a nyolc boldogság ábrázolása. Az oltár kör alakú, fehér márványból készült. A Mária oltár fölött nyert elhelyezést az elôbb említett kongresszus Magyarok Nagyasszonya képe. A három manuálos, 17 regiszteres orgona építése 1985-ben fejezôdött be. A plébánia 1992. január 31-én alapította az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskolát, amely az Önkormányzat tulajdonát képezô épületben működik. 1995-ben három új tanteremmel bôvült. Tanulóinak létszáma: 458. Albertfalvi szent mihály templom albertfalva. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.