De létezik egy másik történet is: az 1. században, Caius Caesar ( Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott. Kr. Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. u. 391 -ben I. Theodosius császár betiltotta a versenyeket, mert azokat pogány szokásoknak minősítette, emellett bezáratta Zeusz templomát. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Kr. 350-ben fosztogatók rombolták le. Forrás
A legenda szerint ekkor egy villám csapott a padlózatba, amit a mai napig egy bronzedény takar. " [5] A szobor pusztulása Suetonius római történész szerint Caligula római császár azt a parancsot adta, hogy "a vallási és művészi beccsel bíró istenszobrokat, köztük az olümposzi Jupiterét Görögországból elhozzák, hogy fejüket levétesse és sajátját tétesse reá. " [11] Mielőtt erre sor kerülhetett volna, a császárt 41-ben megölték. Halálát állítólag a szobor is előre jelezte, amikor "hirtelen oly kacagást hallatott, hogy a munkások a düledező állványokról szerte futottak". [12] I. 391-ben I. Theodosius római császár betiltotta a pogány rítusokat és bezáratta a templomokat. Az olümpiai szentélyt nem használták tovább, a szobor végső pusztulásának körülményei így nem ismertek. Római Birodalom - Pheidiasz Zeusz-szobra Olümpiaban.. A bizánci író Geórgiosz Kedrénosz szerint a szobrot Konstantinápolyba szállították, ahol Lauszosz palotájában állt annak 475-ben bekövetkezett leégéséig, amiben a szobor is megsemmisült. Más feltételezések szerint a szobor a Zeusz-templommal együtt 425-ben égett le.
A trónus aranytól és drágakövektől csillog, és ébenfa meg elefántcsont, valamint festett alakok és domborművek teszik még pompásabbá. A trónus mindegyik lábán egy-egy (azaz összesen négy) táncoló Niké látható, és további két-két darab a lábak táján. A két első láb mindegyikén thébai fiúk hevernek, akiket szfinxek ragadnak meg, a szfinxek alatt pedig Artemisz és Apollón állnak, és Niobé gyermekeire nyilaznak... " Ezt követően a szobordíszeket részletezi, majd így folytatja: "No ha jól tudom, hogy az Olümpiai Zeusz-szobor magasságát és szélességét gondosan megmérték, mégsem dicsérhetem azokat, akik ezeket a méréseket elvégezték, mert az általuk megadott adatok aligha éreztetik azt a hatást, amit a szobor látványa a nézőre gyakorol. Másolatnak köszönhetően láthatjuk a Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobrot | Life.ma. Hiszen, mint mondják, maga az isten igazolta Pheidiasz művének nagyszerűségét. Pheidiasz ugyanis, amikor elkészült a szoborral, imádkozott az istenhez, adja jelét annak, hogy műve megfelel-e óhajának. Erre a hagyomány szerint az isten azonnal egy villámot küldött a padlónak arra a részére, amelyet még az én időmben is egy bronzból készült urna fed le. "
Leírás Az ókori világ hét csodájának egyike volt a Pheidiasz által készített Zeusz szobor. A mai Görögország területén állt. Tűz okozta pusztulását. A szobor elefántcsontból és aranyból készült, amit ébenfa keretre illesztettek. Zeusz jobb kezében egy kis szobor állt, ami Nikét, a győzelem istennőjét ábrázolta, bal kezében pedig jogarát tartotta, amely tetején egy sas ült. A saruja és a palástja is aranyból volt, Zeusz lábainál pedig szfinxek és más szárnyas figurák ültek. A ruhájára állatokat és liliomokat véstek. Zeusz cédrusfa trónját elefántcsont, arany és ébenfa mellett drágakövek is díszítették. A szobor 12 méter magas ülő szobor volt, amelyet Pheidiasz készített i. e. 430 körül. A fakocka mérete:33x33x20mm Még nincsenek értékelések.
A szobor nézőjére tett hatásáról Sztrabón a kővetkezőket írja: "A legnagyobb volt azonban ezek között Zeus elefántcsont szobra, amelyet az athéni Pheidias, Κharmidés fia, készített olyan nagyságban, hogy, bár a templom igen nagy volt, mégis mintha hibát követett volna el a művész az arányosság tekintetében, amennyiben ülő alakban tibrizolta, s mégis majdnem a födémet érte fejével, úgyhogy a szemlélőben azt a gondolatot keltette, hogy ha egyenesen fölállam, leütné a tetőzetet. " A szobor 9-12, 5 méter magas lehetett. Az isten kezében tartott Niké-szobrot 2 méter magasra becsülik. A szobor magasságán kívül annak értékessége is lenyűgözte a látogatót. Tovább fokozta a kiváltott hatást művészi szempontból vett tökéletessége és az a tény, hogy a mű "túlmutatott önmagán": Hellász nagyszerűségét szimbolizálta. A szobor Pheídiasz munkája, aki Kr. 447-től Periklész barátjaként és tanácsadójaként - mint már említettük - az athéni Akropolisz tervezésével, szobrainak elkészítésével és a munkálatok irányításával foglalkozott.
Forrás: (Vasárnapi Ujság, 7. évf. 52. sz. (1860. deczember 23. )) 1676. március 24-én feleségül vette Zöldi Katát Debrecenben. 1677. március 13-án Teleki Mihály meghívta Bornemissza Anna fejedelemnő udvari orvosának, 1678. szeptember 20-án fölajánlották neki a nagyenyedi Bethlen-kollegiumban a görög nyelv, a filozófia és természettan tanszékét, melyet elfogadott és 1680. január 4-én beiktatták hivatalába. Szincsak Ferenc – Wikiszótár. 1685. augusztus 25-én Szentmiklóson megbetegedett. Október 19-én felesége meghalt. 1686. március 7-én újraházasodott Székhalmi Annával Tordán. Bornemissza Anna halála után I. Apafi Mihály fejedelem házi orvosa lett annak haláláig. Nagyenyedben 40 évig dolgozott tanárként 1707 őszétől, másfélévi bújdosása közben Nagykárolyban tartózkodott, ahonnan levelet írt II. Rákóczi Ferenchez segítségért, aki a debreceni biró által 600 forintot küldött neki. (Forrás:wikipedia) Páriz Pápai Ferencz: De antiquis hungarorum monetis. (Dictionarium Latino-Hungaricum, Cibinii, 1782. 614–617. l. ) Latin-magyar szótárának függelékében csatolta a magyar királyok pénzeinek, a héber, görög, római pénzek értéktáblázatát, a római paleográfiai források rövidítéseinek feloldását, a számjegyek különféle jeleit, a súlymértékek jeleit, a latin rövidítések feloldását és a római kalendárium táblázatát.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Galai család címerével foglalkozik. ózdi Galai [ szerkesztés] Ózdi Galai János 1643. augusztus --, -- I. Rákóczi György nemesség és címer, valamint birtokadomány általa: felesége Boda Ilona, gyermekei Ferenc, János, Mihály, István, Márton, András P 565 br. Radák cs. évr. 1643 Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [1] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó