Március 8-án van a hivatalos Zoltán névnap.
március 8. június 23. A Zoltán arab eredetű ősi magyar személynév, a török közvetítéssel a magyarba került arab szultan, szoltan, vagyis szultán szóból származik. Jelentése: uralkodó, fejedelem. Női párjai: Zoltána, Szultána. A világ bizonyos részein az ünnepelt keresztnevéből adódó névnap megünneplése is szokás. Ekkor, az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja és a barátai megünneplik. A névnap arányaiban nem akkora ünnep mint egy születésnap vagy évforduló, viszont mindenképp a nagy jelentőséggel bíró neves alkalmak közé számít. A névnap, mint minden más jeles nap, egy újabb alkalom az ünneplésre. Zoltán névnap. Oldalunkon mindig megtalálja a mai névnapot, holnapi névnapot, tegnapi névnapot és emellett egy névnapi naptár összesíti az összes közelgő illetve elmúlt névnapot és a legjobb köszöntőkből választhat kedves ismerőseinek. Magyarországon szokás a névnap megünneplése a születésnap mellett. Általában egy, néha két főbb névnap van egy napon, és több olyan, melyeket csak a részletesebb naptárak jelölnek.
a következő napokon ünnepli hivatalosan a névnapját: Szeretnél a jövőben időben értesülni Ferenc névnapról? Iratkozz fel névnap értesítő funkciónk segítségével erre a névnapra és az ünnep közeledtével email értesítőt küldünk számodra! Zoltán névnap mikor van valentin nap. Ferenc név gyakorisága Magyarország teljes lakosságában előforduló 100 legnépszerűbb keresztnév statisztika alapján: 2012 2013 2014 2015 2016 Első keresztnévként 164042 160613 157382 154137 150796 Második keresztnévként 33976 33845 33740 33567 33367 Helyezése 7 8 8 8 8 Magyarországon az újszülötteknek adott 100 legnépszerűbb keresztnév statisztika alapján: 274 286 282 283 297 230 248 254 277 241 55 51 53 54 52 Számmisztika Talán nem is sejtjük, hogy életünket mennyire befolyásolhatja az, hogy mi a nevünk, illetve nevünk betűiből kiszámolható számérték. Minden szülő a legjobbakat kívánja gyermekének, és azt reméli, hogy élete tele lesz szerencsével, és a baj messze elkerüli majd. Ám sokan nem tudnak arról, hogy az, hogy milyen nevet adnak a kicsinek születésekor, az egész életét erősen befolyásolhatja.
Ebben az esetben a gyámhatóság a kiskorú gyermek törvényes képviseletére eseti gyámot rendel. Ha az anya vagy a gyermek nem él vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételekor más férfi apaságának megállapítása iránt per van folyamatban, az apai elismerő nyilatkozat – az (5) bekezdésben meghatározott hozzájáruló nyilatkozatok megléte esetén is – akkor válik teljes hatályúvá, ha a per jogerős befejezésére az apaság megállapítása nélkül kerül sor. Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek esetében kerül sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e a továbbiakban viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább. Nyilatkozat hiányában a gyermek nevét az apaság vélelme nem érinti. Az elismerést és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.
Az apai elismerő nyilatkozat egy olyan jognyilatkozat, amely alapján a nyilatkozattevőt a jog a gyermek apjának ismeri el. Apai elismerő nyilatkozat tételére csak olyan esetben kerülhet sor, ha apasági vélelem nem áll fenn, illetve ha a bíróság más apa személyét korábban nem állapította meg. Az apai elismerő nyilatkozat tételének nem feltétele, hogy vérségi kapcsolat álljon fenn a gyermek és a nyilatkozattevő között. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat [ szerkesztés] A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat szabályait Magyarországon jelenleg a családról, a házasságról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 37. §-a állapítja meg. Ezek szerint A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. [Csjt. 37. § (1) bek. ] Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb mint a tizenhatodik életévét betöltött nyilatkozó.
Apai elismerő nyilatkozatot a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb férfi tehet. Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá. Az apai elismerő nyilatkozatot személyesen lehet megtenni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apai elismerő nyilatkozata akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő a nyilatkozattételben tartósan akadályozott, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja. Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és – ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte – a gyermeknek a hozzájárulása. Ha az anya a gyermek törvényes képviselője, a hozzájárulást e minőségében is megadhatja, kivéve, ha az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn.
A határozat ellen a közlésétől számított 30 napon belül, a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelemre hivatkozással kereset benyújtásának van helye. A keresetlevelet a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (6722 Szeged, Tábor u. 4. postacím: 6701 Szeged, P. :408. ) címezve Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Anyakönyvvezetőjénél kell benyújtani. A közigazgatási jogvita elbírálása iránti közigazgatási per illetéke 30. 000, - Ft, azonban a felet – ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is - illetékfeljegyzési jog illeti meg. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20. ) Korm. rendelet Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Kecskemét Település
Az At. 29. §-a szerint a házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja. Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak. A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. 30. §-a értelmében házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak. A házasulók bejelentése a névviselésről: A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Ptk. 4:27§-ában felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet. A feleség a házasságkötés után a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolhatja, vagy c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja, vagy d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.