kondenzációs kazánok beépítése) (önállóan támogatható tevékenység); ii. hőleadó berendezések korszerűsítése vagy cseréje (pl. felületfűtés kialakítása) (önállóan támogatható tevékenység); III. szükséges kéménytechnikai fejlesztések elvégzése (kizárólag az i. Lábatlan - Országos Pályázati Felhívás. pont szerinti támogatható tevékenységgel együtt támogatható); IV. automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése (önállóan támogatható tevékenység); hővisszanyerő berendezés korszerűsítése, VRF5 típusú hűtési rendszer kiépítése (önállóan támogatható tevékenység); meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása (kizárólag másik, önállóan támogatható tevékenységgel együtt támogatható): i. fényforrások, világítótestek és előtétek cseréje; ii. világítási rendszerek korszerűsítése, és az ehhez kapcsolódó, az igényekhez térben és időben alkalmazkodó műszaki megoldások kialakítása, amennyiben energiamegtakarítást eredményeznek. II.
A beltéri egységekben található adagoló szelepekkel állítható be a kívánt elpárolgási hőmérséklet (ez minden beltéri egységben azonos) és tömegáram. A legelterjedtebb hűtőközeg jelenleg az R-410A, amely réz csöveken keresztül jut el a beltérikhez. A csőrendszer kialakítására a gyártóknak saját szabályrendszerük van az áramlás optimalizálásának érdekében. Szintén ebből a célból az elágazásoknál speciális Y idomokat alkalmaznak. A VRF/VRV rendszerek felhasználási területe nagyon széles. Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása - MKB Consulting. A lakossági 10-20 kW teljesítménytől a több megawattos telepekig számos helyen fellelhetők, de a legelterjedtebb a kereskedelmi alkalmazásuk. Irodákban, üzletekben, hotelekben nyújthat ideális megoldást, ahol egyszerű split klímákkal már nem biztosítható a kívánt teljesítmény. Gyártótól függően egy hűtőkör maximális teljesítménye 100 és 200 kW közé tehető, azonban ezekből többet lehet egyetlen vezérlőrendszer alá integrálni. A VRF/VRV rendszerek típustól függően képesek lehetnek hűtő, fűtő (hőszivattyú), és egyidejűleg (hűtő és fűtő) üzemben is működni.
Falusi CSOK Ha olyan településen vásárolna házat, építkezne vagy bővítene, melyre vonatkozik a falusi CSOK, akkor jobb, ha tudja, hogy az egygyermekes családok 600 ezer forintot, a kétgyermekes családok 2 millió 600 ezer forintot, a háromgyermekes családok pedig 10 millió forintot kérelmezhetnek 2022. június 30-ig. Padlás beépítése Ha már rendelkezik házzal, építse be a padlásteret és hozzon létre lakályos új szobákat a tetőtérben tetőtéri ablakokkal és válaszfalakkal. Ez a CSOK szempontjából a lakás bővítésének minősül (a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is). Vrf típusú hűtési rendszer definition. Ebben az esetben a gyerekek számától függően meghatározott támogatási összeg fele igényelhető. Ha nem rendelkezik önerővel, a szükséges anyag- és munkadíjakat is figyelembe véve (természetesen a létrejövő tetőtéri helyiségek összes alapterületétől függően) ez csak a két- vagy háromgyermekes CSOK igénylők számára lehet megvalósítható opció.
Fontos tudni, hogy a bővítés révén a lakás hasznos alapterületének el kell érnie a) egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert, b) két gyermek esetén az 50 négyzetmétert, c) három gyermek esetén a 60 négyzetmétert, d) négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert. Lentebb még további információkat talál a CSOK-ról. (2020. Energiahatékonysági pályázat vállalkozásoknak - Napi pályázatok - Pályázatfigyelés. március) Módosult feltételek a Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelek (VEKOP-5. 2. 1-17, GINOP-8. 4. 1A-17) A legfontosabb, hogy 2 millió helyett 5 milliós értékhatárig mentesülünk a fedezetnyújtás alól, ha fejleszteni akarjuk a lakóingatlanunk szigetelését, nyílászáróit, melegvíz fűtését vagy megújuló energiarendszerét. számos ponton módosult a két pályázat szabályrendszere a Közép-Magyarországot lefedő VEKOP forrás esetében itt lehet elérni, míg a többi megyében érvényes GINOP-forrás esetében itt lehet letölteni.
A kölcsönt természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek igényelhetik. Természetes személy igényelheti a hitelt családi ház, lakóház, szabadon álló ház, sorház, ikerház, hétvégi ház, üdülőház, társasházi vagy lakásszövetkezeti lakás korszerűsítése is.
000, - Ft maximum 10 millió forint lehet, a futamidő pedig legfeljebb 20 év. Az önerő elvárt mértéke a Projekt elszámolható költségének minimum 10%-a. Hitelkérelmet 2017. április 24-től lehet benyújtani, a hitelkérelmi nyomtatvány kitöltésével és a kötelezően előírt mellékletek csatolásával az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Vrf típusú hűtési rendszer air conditioning. –val szerződéses kapcsolatban álló, megfelelő jogosítvánnyal rendelkező Közvetítőhöz. Energiahatékonyság javításához válassza a 3-rétegű üvegezéssel rendelkező Standard Plus tetőtéri ablakokat megfizethető áron: Standard Plus tetőablakok (2017. február) Családok Otthonteremtési Kedvezménye Sokat lehet olvasni a témában, de mi itt most elsősorban a tetőtér-beépítés vonatkozásában elérhető lehetőségeket gyűjtöttük össze. Ha új lakás építéséhez, vásárlásához kapcsolódóan szeretne CSOK-hoz jutni: A meglévő épület tetőtér-beépítéséhez is lehet CSOK-ot kapni, ha a tetőtér-beépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező újabb lakás jön létre.
A késedelmi kamat a munkavállalót külön kérés, igény vagy bejelentés nélkül megilleti. A fizetési kötelezettséget nem érinti az sem, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, azaz a késedelem nem neki felróható okból következett be (például egész napos áramkimaradás miatt a munkáltató a munkabérek utalásáról nem tudott időben gondoskodni). A késedelmi kamat iránti követelés az Mt. általános szabályainak megfelelően, 3 év alatt évül el. A késedelmes teljesítésre tekintettel kifizetett kamat után a munkáltatót 27 százalékos eho terheli. Az említett kamat a Tbj. 21. § e) pontja értelmében nem járulékalap, illetve az 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) g) pontja alapján nem alapja szociális hozzájárulási adónak. Bevallás: az adózás rendjéről szóló törvény (Art. ) 31. § (2) 10. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, nyújtunk be bevallást.
A tapasztalatok szerint számos cégvezető nem tud arról, hogy amennyiben vállalkozások közötti szerződés esetén vállalkozása számláját nem fizetik meg határidőben, behajtási költségátalányra is jogosult – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika, rámutatott: a vállalkozásoknak érdemes figyelemmel lenniük arra, hogy a 2013. július 1-jét követően kötött szerződéseik esetén, amennyiben a számláik nem kerülnek határidőben kiegyenlítésre, akkor a késedelmi kamaton felül érvényesítsék a behajtási költségátalány összegét is. 2013. július 1-jétől a vállalkozások közötti szerződés alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén a késedelmi kamaton felül a jogosult 40 euró összegű behajtási költségátalányra vált jogosulttá. A március 15-én hatályba lépett új Ptk. ugyancsak így rendelkezik egy uniós irányelvnek megfelelően – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Természetesen, a behajtási költségátalány a 2013. július 1-jét követően kötött, vagy ennek megfelelően módosított szerződések esetében alkalmazandó, az ezen időpontot megelőzően kötött, illetve a pénztartozás és a késedelmi kamat tekintetében nem módosított szerződések esetén e rendelkezés akkor sem alkalmazható, ha a késedelem 2013. július 1-jét követően áll be.
Nézzük a kamatszabályokat. Amennyiben a munkáltató a bérfizetés határidőben való teljesesítés kötelezettségét megszegi, akkor késedelembe esik. A késedelmes fizetés jogkövetkezményeit nem az Mt., hanem a polgári törvénykönyv (Ptk. ) határozza meg, összhangban azzal a jogalkotói szándékkal, hogy a Ptk. -t, az Mt. által meghatározott mértékben, a munka világában is háttérszabályként alkalmazni kell. A Ptk. szerint pénztartozás esetén a kötelezett (jelen esetben a munkáltató) a késedelembe esés időpontjától kezdődően, a kifizetés napjáig, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Azaz, a munkáltató késedelme esetén az érintett naptári félév első napján (január 1. vagy július 1. ) érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni a munkavállalónak a késedelem idejére, azzal, hogy az így meghatározott kamat az egész naptári félévre vonatkozik, akkor is, ha az adott félévben a jegybanki alapkamat akár többször is módosult.
Késedelmi kamat számítása – Könyvelő program A késedelmi kamatközlő készítése előtt fontos, hogy felvigyük a programba azon kamatokat, ami alapján a késedelmi kamatot számolni kívánjuk. A késedelmi kamat mértéke a Beállítások / Levelezés beállításai / Kamatközlő menüpontban vihető fel, a Késedelmi kamatok oldalon. Példánkban a kamat a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. Új kamat az Új gombra kattintva vihető fel, a szükséges kamatok rögzítése után az OK gombbal véglegesíthetjük a beállításokat. A késedelmi kamat számítása A késedelmi kamat számításának alapja: a kimenő számlák késedelmesen kiegyenlített része. A késedelmi kamatközlőn a számla esedékességének napján még nem, csak a következő naptól kezdődően jelennek meg a kamatok, egészen a kifizetés napjáig. A számítás módja: ((késedelmesen kiegyenlített rész X az aktuális kamatlábbal) / 365) X a késedelmes napok számával Előfordulhat olyan eset is, hogy a változó jegybanki alapkamat megosztja a késedelmes időszakot, ilyenkor szummázásra kerülnek a különböző kamatlábbal számított késedelmi kamatok.
A járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor. A munkáltatónak az utólag kifizetett munkabér után (elmaradt munkabér) a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes járulék mértékek szerint kell megfizetnie, aTbj. 18. § (5) bekezdése értelmében. Ugyancsak a kifizetéskor érvényes járulékmértéket kell alkalmazni a magánszemélytől levonandó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék esetében is. A Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5. ) kormányrendelet 4/A § (2) bekezdése további szabályt tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni az utóbb kifizetett járulékalapot képező jövedelemből történő járulék levonást tekintve. E szerint, az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelést) a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál a járulékfizetés felső határáig arra az évre, illetve arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre azt kifizették.