Mátyás az összeesküvőket elfogatta, kivéve Janust, aki Itáliába akart menekülni. Útközben azonban meghűlt, tüdőgyulladást kapott, s a Zágráb melletti Medvedgradnál 1472. március 27-én meghalt. A kiengesztelődött király később Pécsett eltemettette, s műveit összegyűjtette a Corvina könyvtár számára. Csupán 38 évet élt, ám mégis terjedelmes és sokrétű életmű maradt utána: több száz epigramma, két kötetnyi elégia, nagyszabású panegyricusok, episztolák, vers- és prózai fordítások. Köztük olyan máig ható remekművek, mint a Búcsú Váradtól, a Pannónia dicsérete, Egy dunántúli mandulafáról, a Galeotto Marzióhoz írott költői levele. A magyar irodalomban Janus-szal új típusú költő jelentkezett, a tudatos és öntudatos alkotó, ki egyéni érzéseit, gondolatait fontosnak, közérdekűnek tartja, s az alkotást hivatásnak, benső, személyes ügynek tekinti. Janus Pannonius (1434-1472) - Egy dunántúli mandulafáról - verselemzés. Gerézdi Rabán szerint ő "az első nagy magyar lírikus, bár egy magyar nyelvű verssor sem maradt utána, csak latinul énekelt. " Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Hiszen minden évszázadban, minden korszakban vannak idő előtt kivirágzó szépségek és értékek, amelyeket az adott kor emberei még nem értenek meg, nem tudnak értékelni. Ezeket a túl korán jött tehetségeket és értékeket ugyanúgy a pusztulás, a téli fagyok és rideg zúzmarák fenyegetik, mint a mandulafácska virágait. Janus tehát azt az aggodalmát önti verses formába, hogy a koránérkezettség tragikus következménnyel jár. Célja, hogy felhívja a figyelmet a romboló erők veszélyére és a magasabb rendű értékek védelmének szükségességére. Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (elemzés) - verselemzes.hu. A vers formai jellemzői, műfaja, verselése Az Egy dunántúli mandulafáról négy disztichon ból álló epigramma. Azaz csak formai szempontból epigramma, bár a csattanója hiányzik. A vers líraisága, gondolatgazdagsága túlmutat az epigramma műfaján, hiszen nem a szokványos csattanós, szellemes megfigyelést versbe öntő epigrammát írt Janus. Ez a vers gondolatilag sokkal igényesebb, érettebb, mint itáliai korszakának művei. Ez a bölcselkedő, érzelemgazdag hang az elégia irányába viszi el a művet.
Élmény: Hát ez nekem kissé száraz volt, egy gondolat volt benne, az se túl mély, formailag pedig nem volt annyira színes, hogy a laikus figyelmét felkeltse. Pannónia dicsérete műfaja. Érdekességek: - Pannonius elmagyarosodottt horvát nemesi családból származott, anyja egyedül nevelte, így fordulhatott elő, hogy tehetős nagybátjya Olaszországba vitte tanulni. Itt rengeteg fiatalos, erotikus és gúnyos verset írt. Jó iskolájának köszönhetően azonnal magas rangban találta magát itthon, de amikor 1465-ben olaszországi követségre ment, valamit csúnyán elcseszhetett, mert többé feljebb már nem lépett. Így aztán részt vett a Mátyás elleni összeesküvésben és száműzték.
Nem remélte, hogy értő közönségre talál, és saját sorsát illetően az előérzete beteljesült. Viszont a magyar költészet fejlődött tovább a maga útján, és amit Janus elkezdett, folytatva lett, az elvetett magok végül mégis kikeltek: a humanizmus és a reneszánsz meghonosodott Magyarországon. Oldalak: 1 2 3 4
Közérdekű gondolatokat fejez ki. 12 / 14 Melyik meghatározás igaz az episztolára? Közérdekű gondolatokat fejez ki. 13 / 14 Mi a műfaja Kölcsey Ferenc: Himnusz című művének? elégia dal ballada óda költői elbeszélés költői levél (episztola) epigramma 14 / 14 Melyik meghatározás igaz az elégiára? Időmértékes versformában írt görög eredetű lírai műfaj. A cselekmény sűrített, előadásmódja szaggatott, kihagyások jellemzik.
Az elemzés vázlata: Bevezetés A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A vers keletkezésének körülményei Címértelmezés Az Egy dunántúli mandulafáról műfaja, verselése A vers értelmezése A famotívum másik értelmezése Az imitáció eszköze és Janus antik forrásai Befejezés Janus Pannonius fiatalkorát Itáliában töltötte, 8 évet Ferrarában, Guarino da Verona híres humanista iskolájában tanult, aztán 4 évet Padovában, Velence egyetemi városában, és már 15-16 éves korában igazi költővé érett. Ferrara a reneszánsz műveltség egyik fellegvára volt, ahol őt idegenként kezelték: ultramontanus nak (hegyen túlinak), azaz az Alpok túloldaláról jöttnek, barbár földről származónak tekintették. Diáktársai csúfolták is emiatt, főleg amikor kiderült, hogy Janus milyen tehetséges. Minden előítéletükre rácáfolt, ezért irigykedni kezdtek rá, és személyeskedő gúnyolódások céltáblájává vált. Egyik diáktársa pl. azzal csúfolta, hogy Janus olyan vad vidékről való, hogy egy nősténymedve volt az anyja.
Vásárláshoz kattintson ide!