– Elsősorban inkább pályázati pénzekből és adományokból tartjuk fenn magunkat, ha normális üzemben működik a rádió, 1, 2-1, 5 millió forint a havi költsége a rádiónak, és most csúnyán ilyen egy-kétszázezer forintból működik. – mondta Mikola Ferenc, a Mátra Média Kulturális Egyesület elnöke. Maxi Rádió - RADIOSITE.HU. Jelenleg 22 munkatársa van a rádiónak, mindannyiuk hobbiból, szerelemből dolgoznak, nem munkának, hanem hivatásuknak érzik ezt, ezért a helyzet ellenére is kitartanak. – Sajnos a kialakult koronavírus járvány miatt legtöbben önkéntesen, ingyen dolgoznak a rádióban, és sajnos azoknak sem tudunk fizetni, akik főállásban dolgoznak itt, a rádiónál. – mondta Karnok Ádám, a Maxi Rádió programigazgatója. Mikola Ferenc szerint, ha a helyzet nem javul, és nem érkezik segítség, a baj ennél is nagyobb lehet. – Hogyha belevesszük a forráshiányos pályázattal kezdődő mélyrepülést, ami a választások előtti nyáron történt, akkor másfél éve húzzuk ezt a helyzetet, amit megfejelt erősen a járványhelyzet, ami szintén húzódik már hónapokkal tovább, mint ahogy mi is prognosztizáltuk, vagy vártuk volna, hát most már hetekben mérhető sajnos.
Ez a cikk több mint egy éves információkat tartalmaz! Nehéz helyzetbe került Gyöngyös első közösségi rádiója. A pályázati pénzek egy része nem érkezik meg hozzájuk, a cégek pedig a vírushelyzet miatt kevesebbet költenek reklámra, jelenleg a rádió munkatársai is fizetés nélkül, önkéntesen dolgoznak. A Maxi Rádió egy havi működése a jogdíjjal, rezsivel és a bérek kifizetésével együtt eléri a másfél millió forintot, a bevételük azonban most csak pár százezer forint. Mikola Ferenc főszerkesztő szerint ha nem kapnak segítséget, akár heteken belül elhallgathat a rádió. Egy műsorvezetőnek akkor is mosolyognia kell, ha közben bizonytalan a munkahelyének helyzete. 🕗 opening times, Gyöngyös, Jókai Mór utca 4, contacts. Gyöngyös első és jelenleg egyetlen közösségi rádiója is nehéz helyzetbe került, többek között a vírus miatt. 2014 áprilisától a régió első 24 órás, közösségi, közszolgálati, nonprofit rádiója, amely heti 75 órányi, 15 féle saját gyártású és 15 külsős műsorral informálja és szórakoztatja a lakosságot. Eddig azokat a pályázatokat, amelyeket elértek, meg is nyertek, ám egyre kevesebb pénz érkezett meg hozzájuk, a vírus miatt pedig a vállalkozások sem költenek annyit reklámra, mint korábban.
A műsorok szöveges üzenetben is elérhetőek (SMS, MMS, Viber, Facebook, Skype és saját chatfal). Külső helyszínről történő élő bejelentkezés esetén is használnak webkamerát, így azokat szintén élőben lehet követni a rádió Facebook közösségi oldalán. Rádiójuk az általuk adott - ilyen komplexitásban kevés helyen szokásos - plusz szolgáltatások és változatos műsorok tekintetében egyedi média. Apropó magazin Eger, Tiszaújváros, Zempléni Piac • AproPress.hu. Koncepcióját pedig nem a divatosság, hanem a sokszínűség és a közvetlenség jellemezi, amellyel széles réteget a saját nyelvén tud megszólítani. MaxiRádió szlogenje: "Mi adunk ritmust a városnak! "
Hallgasd online a gyöngyösi MaxiRádiót, ami az FM 92. 4 MHz-en sugározva, valamint az interneten földrajzi határok nélkül hallgatható, a régió első 24 órás, közösségi, non-profit rádiójaként, rohamos sebességgel gyarapodó hallgatói elfogulatlan szolgálatában működik 2014 áprilisától. A rádió nem nyereségérdekelt, közösségi műsorszolgáltatóként a diákság és a lakosság kulturális, valamint közösségi életének elősegítését tartja szem előtt. A közszolgálati célok megvalósítását a civil szervezetek, fiatalok és más korosztályba tartozó hallgatók (inter)aktív bevonásával végzi. Teret adnak olyan megnyilvánulási lehetőségeknek, amelyeket a kereskedelmi média, struktúrájánál fogva nem tesz lehetővé. A kereskedelmi és marketing szempontokat nem figyelembe vevő, helyette a hallgatóik érdekeit előnyben részesítő hozzáállás alapján működő rádióval vannak jelen a mindennapokban - egyedi, hiánypótló műsorokkal a kulturális "éterben". Hátteret biztosítanak a diákság közösségi gondolkodásához. Elősegítik a csapathoz tartozás élményét.
Alkalmat teremtenek a tehetségek kibontakozására azokon a területeken, amelyekre a tanterv keretein belül nincs lehetőség. Mindezt teszik heti 75 órányi, 15 féle saját gyártású és 15 külsős műsorral - amelyből 71%-ot tesz ki a közszolgálati, tematikus és szórakoztató, vagy informatív tartalom, valamint heti 22 különböző műsorvezetői hang megszólaltatásával színesítik a hallgatóikat érdeklő és érintő közérdekű és kulturális programokat. Igény esetén akár több órányi műsoridőt biztosítanak bármilyen közérdekű, közszolgálati, kulturális információnak vagy eseménynek. A zenei kínálat tekintetében egyedi megoldásként, minden műsor házigazdája - akik szinte minden korosztályt képviselnek - a saját korcsoportjuknak megfelelő zenei világot hoznak és szólaltatnak meg a rádióban. A Maxi interaktív, és "határtalan": Sok műsoruk képben is követhető a stúdióban elhelyezett webkamerákon keresztül, valamint teljesen interaktívak. Hívhatóak a hagyományos telefonos megoldások mellett több ingyenes audió alkalmazással is (Facebook-chat hívás, Viber, Skype).
Budapest (MTI) - Négyszázhetven éve, 1541. augusztus 29-én - a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel - foglalták el a törökök Buda várát, a Magyar Királyság fővárosát. Az MTVA-Sajtóadatbank háttéranyaga: A törökök 1526. augusztus 29-én Mohácsnál döntő győzelmet arattak, a védtelenül maradt budai várat azonban csak kifosztották és felgyújtották. A csatában elesett II. Lajos halála után előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották: a trónért folytatott viaskodásuk tovább gyengítette a törököknek amúgy is kiszolgáltatott országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két ellenfél 1538-ban Váradon titokban békét kötött, ennek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. 1541 augusztus 29 video. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), akit I. János néhány héttel később bekövetkezett halála után hívei - az isztambuli porta jóváhagyásával - királlyá választottak.
A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, melynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá. Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Buda elfoglalása 1541 augusztus 29. | Sirrah Csillag. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták.
Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. BOON - "Hátra van még a fekete leves" - Buda várát 470 éve foglalták el a törökök. 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették. Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be Budára. A kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az őrséget levágták vagy megfutamították, s szinte harc nélkül jutottak a vár birtokába. A szultán, miután jelentették neki Buda bevételét, elbocsátotta a magyar küldöttséget, de Török Bálintot visszatartotta, a legenda szerint ekkor hangzottak el a híres szavak: "Ne siess uram, hátra van még a fekete leves" (mármint a kávé).
Érdekes és tanulságos ez a videó: 1541. augusztus 29. A harmadik csapást ugyancsak a belső marakodásnak köszönhetjük. I Ferdinánd és a gyermek János Zsigmond – anyja és támogatói révén – küzdött a hatalomért. Jagelló Izabellát és fiát Budán vette ostrom alá a német sereg, amibe a Csepelen felvonuló törökök is beleszóltak. Miután a szultán segítségével sikerült Ferdinándot távozásra bírni, a királynét és János Zsigmondot pedig Szulejmán látogatásra invitálta óbudai táborába. Ami ezután történt, 1541. augusztus 29-én, mindenki számára ismert. A barátságos légkörre hivatkozva janicsárok kérték bebocsátásukat Buda várába, mondván szeretnék megcsodálni a magyar királyok fővárosát. Lassan beszivárogva megszállták a stratégiai pontokat, majd egy hirtelen támadással lefegyverezték az őrséget. "Hátra van még a fekete leves" - Cultura.hu. Ami nem sikerült a hatalmas német seregnek, azt megtette egy egyszerű csel. Izabella és a magyar előkelők épphogy fellélegeztek, amiért egyáltalán megszabadultak a török vendégségből, elképedve látták városuk tornyain a lófarkas zászlót.
A Gellért hegy és a Duna közé szorult, a hídfőnél feltorlódott katonákat halomra ölték, 15-20 ezren maradtak a csatatéren. Erről a mészárlásról ritkán szól a fáma, általában annyit szokás említeni, hogy a császári sereg elvonult – jegyzi meg a történész. Kényszerű vendégség A "dögszag" és a járványveszély miatt Óbudán állították fel a szultán táborát, ahonnan 28-án érkezett a levél Izabellához: Szulejmán kegyeskedett őt és a magyarok új királyát másnapra saját sátrába meghívni. János Zsigmond hódolata Szulejmán előtt 1556-ban egy török miniatúrán. Forrás: Wikipedia Könnyű belátni, adott helyzetben az invitálás a lehető legszigorúbb paranccsal ért fel, így hát az özvegy királyné, János Zsigmond és a Szapolyai-párti főurak díszes küldöttsége meg is jelent Óbudán. 1541 augusztus 29. Arról is kevés szó esik, hogy a számtalan magukkal vitt ajándék közt 6-800 hadifogoly is volt Roggendorf seregéből, akiket a köszönetnyilvánítás után még ott helyben, a magyar delegáció szeme láttára a törökök le is fejeztek. Amíg pedig a döntéshozók a kényszerű vendégségben töltötték idejüket, Budát janicsárok szállták meg.
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Az újabb hadjáratok, a végleges hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török seregek előtt. II. Lajos halála után a magyar rendek előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük viaskodása a trónért tovább gyengítette az országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. 1541 augusztus 29 online. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, melynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá. Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat.