Ilyen kérdések felvetését követően kezdek hozzá egy magyar népmese interaktív könyv formájában való megtervezésébe. A magyar tartalommal az elsők között járnak, így e munka egyúttal a hazai szakmai figyelem középpontjába is került, másrészt a műfaj propagálását is szolgálja – a közönség számára. Tervezési elvek Feldolgozandó műként "A kiskakas gyémánt félkrajcárja"című népmesét választották – Arany László szövege szerint, s megőrizve a mese népi fordulatait, archaikus nyelvi elemeit. A választás azért is esett erre a történetre, mert az interaktív alkalmazás szempontjából szerencsések a mese ismétlődő, ráolvasás jellegű és mozgással kapcsolatos mozzanatai. Élő bemutató két helyszínen is: A MOME TechLab első interaktív meséje, A kiskakas gyémánt félkrajcárja az Ünnepi Könyvhét és Gyerekkönyvnapok alkalmából két helyszínen is megjelenik. Arany László: A kiskakas gyémánt félkrajcárja (MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ ZRT, 2013) - antikvarium.hu. Június 6-án, csütörtökön 15 órakor Székesfehérváron, a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében "Az interaktív könyv" című rendezvényen az új alkalmazás több oldalról is megismerhető.
Mindezt ráadásul Maróti Réka csodálatos, helyszínen alakuló élő illusztrációi kísérik. Matuz Gergely kedves zenéje, a történetek időtállósága, a képek és a profi előadásmód a kiváló lehetőséget nyújt ahhoz, hogy valaki örök barátságot kössön a klasszikus zene világával. Zeneszerző: Matuz Gergely Mesélő, műsorvezető: Lukácsházi Győző Élő illusztráció: Maróti Réka Előadja a BA-LU Eufórikusok.
A visszás vénasszony forrása A szöveg forrása a Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című kötet. Hagyományok Háza nemrég Hallgasd – olvasd – mondd! c ímmel hangzómellékletes népmeseválogatás-sorozatot indított, a mesehallgatás, a meseolvasás és a mesemondás együttes népszerűsítésének szándékával. Az olvasott népeseszövegeket rögtön összevethetjük a hangzóanyaggal: a magyar mesemondás hagyománya szerint élőszóval elmondott meséket hat mai mesemondótól – köztük Bukovics Jánossal - hallgathatjuk meg a könyvhöz kapcsolódó weboldalon. A meséket Ráduly János több évtizede néprajzi terepmunkán, magnetofonnal gyűjtötte, de nem nyelvjárási hitelességgel adta közre, nem is szó szerint, hanem kicsit az irodalmi nyelvhasználathoz közelítette, "átsimította" őket. Vásárlás: A kiskakas gyémánt félkrajcára (2013). Mi az esztétikai élményt még a szép illusztrációkkal, a könyv tipográfiájával is fokoztuk, a gyermek olvasókra is számítva. E kiadványban bemutatjuk a kibédi népmesekincs nyelvi és tartalmi szépségei mellett műfaji gazdagságát is: tündérmeséket, hazugságmeséket, állatmesét, tréfás mesét, formulamesét és - az itt szóban forgó - rászedettördög-mesét is közlünk.
A kutatás hátteréről így vallanak: már eleve az is egy az izgalmas kihívás, megválaszolni, hogy mi is az interaktív könyv? Milyen lehetőségek rejlenek eme új műfajban a kisgyermekek számára?
Azt elismerem, a mellékszereplők között voltak kilógó alakítások, de a főszereplők rendben vannak. Nem mondom, hogy tele lennének mélységgel ezek a figurák, de mivel egy nyaralás történetét láthatjuk ebben a hat részben, így talán nem olyan nagy gond, hogy nem a dráma, hanem a könnyedség dominál a történetben. Egynyári kaland sorozat kategória cikkei » Csibészke Magazin. Az eső rész szépen megalapozta a balatonfüredi nyaralást, a másodikban pedig már láthattunk is pár megoldásra váró problémát. Hiába akadt az epizódban több tiniklisé is, mégsem voltak kínosak ezek a szituációk, mivel a humor kompenzálta az eredetiség hiányát. Talán a hangulat az Egynyári kaland legnagyobb erénye, és nem kell feltétlenül a célközönséghez tartozni ahhoz, hogy jól szórakozzon az ember ennek a pár fiatalnak a kiragadott nyári élményein. Egyelőre kiaknázzák a témában rejlő lehetőségeket, bár az is biztos, hogy nem ez a sorozat lesz a magyar Dawson's Creek, de persze nem is ez a cél lebeghetett az alkotók szeme előtt. Szégyenkezésre semmi okuk sincsen tehát, hiszen az Egynyári kaland simán hozza a CW-s átlagszínvonalat.
Persze az ilyen problémákat a sorozat több összetevője együtt okozza. Egynyári kaland szereplők. Egyrészt, hogy egyáltalán nincsenek kidolgozva a jellemek, helyesebben: egyáltalán nincsenek jellemek. Mindenki ugyanolyan, senkinek nincsen semmilyen csak rá jellemző tulajdonsága sem bensőleg, sem például szófordulataiban, és egyáltalán nem derül ki semmi a szereplők múltjáról, hátteréről – csak az egyik fiú családjáról hangzik el néhány állítás. Így például arról a szereplőről, aki Boribon szerepét játssza a fent leírt epizódban, még az sem eldönthető, hogy miért olyan furcsa: esetleg mentális betegséggel küzd, netán autista, vagy csak simán egy lúzer tizenéves; mindegyikre utalnak jelek – bár a színész (Héricz Patrik) játéka az első verziót próbálja egyértelművé tenni, amivel még a kevés életszerű mozzanatot, hiteles szövegmondást, viszont sok karikaturisztikus gesztust, túlzó arcjátékot produkáló mezőnyből is kitűnik. Pedig Dyga Zsombor, a sorozat rendezője több korábbi játékfilmjében (Tesó, Köntörfalak) bizonyította, hogy nagyon is ért a színészvezetéshez, és hogy nem fogad(ott) el színészeitől színpadias, börleszkes megoldásokat.