A zsűri számára öröm, hogy már a 2022-es felvezető évi programok megvalósítására is nagyon sok értékes pályázat érkezett és jutott tovább a második fordulóba. A második fordulóba bejutott ötletek tervezett megvalósítási költsége azonban még mindig háromszor akkora, mint a rendelkezésre álló keret, így a 188, második fordulós pályázat közül egészen biztos, hogy nem mindegyik részesülhet a pályázati támogatásban. A VEB2023 EKF kulcsévének kulturális és művészeti programjaira már 2022 első felében kiírjuk a pályázatot, így a jövő nyár eleji döntés után minden nyertes ötletgazdának elég ideje lesz a kulturális-művészeti programjának megvalósítására. Veszprém - Finnugor kulturális főváros címet visel Veszprém. Ez lesz a legfontosabb pályázatunk, ennek lezárása után már csak egyes tematikus felhívások és mikro-támogatások segítségével lehet majd csatlakozni a programjainkhoz.
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ezidő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte. NyugatiJelen.com - Temesvár és Veszprém 2023-ban lehet kulturális főváros. Története [ szerkesztés] Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985 -ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált. 1990 -ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva. 1999 -ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000 -ben kivételesen kilenc fővárost választottak.
Veszprém jó eséllyel pályázik, de ha csak annyit érünk el, hogy közösen gondolkozunk a jövőnkről mi veszprémiek és a régióban élők, akkor már önmagában ezzel sokat nyerünk. A térségben megjelenő értékek egyesülve még erősebbek. Fontosnak tartja, hogy olyan projekt valósuljon meg, amely fenntarthatósága biztosított, és ami az itt élők jólétét szolgálja, hiszen mások is akkor jönnek ide szívesen, ha azt látják, hogy a helybeliek jól érzik magukat. Forrás: Vehí
Veszprém, Pécs után a második magyar város, mely elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. A baranyai megyeszékhellyel ellentétben Veszprém azonban nem egyedül érdemelte ki a kultúra fővárosa rangot, hanem a Bakony-Balaton régióval. Veszprémnek még kicsivel több, mint két év áll rendelkezésére, hogy megvalósítsa a pályázatban vállaltakat, hiszen majd csak 2023-ban viselheti hivatalosan az Európa Kulturális Fővárosa címet. A Veszprém-Balaton 2023 szervezői azonban már korábban szerették volna megkezdeni a programokat, így sajnos ezekre is kihatással van a koronavírus-járvány. Tehát a felvezetőévek egyes rendezvényei mondhatni veszélybe kerültek, azonban a 2023-ra tervezett eseményeket előreláthatólag nem befolyásolja a járvány. Egyrészt jól állunk az előkészületekkel, mert korán kezdtük, másrészt a legrosszabbkor ért minket a koronavírus-járvány, illetve az azzal kapcsolatos korlátozás. Jól állunk, mert áll már a munkaszervezet, világosak a céljaink, sőt, elkötelezett szakembereinknek köszönhetően már azon gondolkoztunk, hogy áprilistól elkezdjük megvalósítani elképzeléseinket.
Avalon (néhol Avallon, Avelion illetve Avilion; [1] latinul: Insula Avallonis, ófranciáulː Avalon, walesiül: Ynys Afallon, Ynys Afallach; jelentése magyarulː Az almák (almafák, gyümölcsfák) szigete) Artúr király legendás nyughelye az Artúr-mondakör szerint. Azonosítása mai helyszínnel vitatott. A legtöbb szakértő Camelothoz hasonlóan teljes egészében fiktív helyszínnek tartja. Más források szerint Avalon eredetileg a kelta mitológia boldog túlvilága, paradicsoma, a tündérek hazája, ahová a legvitézebb harcosok kerültek haláluk után. Artúr király és a Kerekasztal lovagjai - könyváruház. [2] A glastonbury ólomkereszt rajza William Camden Britannia című 1607-ben megjelent művében. A mondakör abban a kérdésben egységes, hogy Artúr és Mordred a camlanni csatában kölcsönösen halálos sebet ejtett egymáson, és Mordred meghalt. Artúr további sorsával kapcsolatosan azonban különféle változatok ismertek. Az egyik változat szerint a haldokló Artúrt Avalon szigetére vitték, és ott helyezték végső nyugalomra. Mások szerint viszont nem halt meg, hanem várja, hogy Anglia végveszélyében megmentőként térjen vissza.
ISBN: 9789636897383 Méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt. A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok! új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x
Igény szerint van benne ármány, szerelem, háború, mágia, sorsszerűség, vallási felhangok – isteni alapanyag. Az utolsó artúros szuperprodukció 2004-ben volt, miért ne lehetne most egy újabb – és nekem bejött Ritchie koncepciója, miszerint az Excaliburra érdemes király a londiniumi alvilágban nő fel. Kardos Arthur nálam odaférne Penge Borisz és Baptista Barry mellé. Artúr király filmer les. Ennyit ér IMDb: 7, 2 Rotten Tomatoes: 26% Metacritic: 41 Port: 6, 0 Index: 4/10 Viszont már az első jelenet eloszlat minden illúziót azt illetően, hogy a forgatókönyvírókat (Ritchie mellett az utóbbi filmjeiben tettestárs Lionel Wigram) menyire izgatta a mondakör. Amikor Mordred – aki az ismert feljegyzésekben hol Artúr törvénytelen fia, hol unokaöccse – egy egység sugarú gonosz varázslóként jelentik meg, aki óriás harci elefántokkal támad Camelotra, kétségünk nem lehet, hogy ez a film magasról tesz arra, hogy a kelta regékben mi áll. És valóban: ha a szereplők neveit lecserélnénk bármilyen jól hangzó szerepjátékos karakternévre, közepesen unalmas szabványfantasyt kapnánk, amiben csak egy-két jelenet emlékeztet a mondákra, és azok sem túl jelentőségteljesek (például az Excalibur kihúzásában az a leginkább grandiózus, ahogy a leendő királyt szívató őr – szerepében David Beckham – arca megnyúlik).
Apropó, kisujj: Aidan Gillen is szerepel a filmben, de akárcsak a királyt segítő titokzatos mágus (Astrid Bergès-Frisbey) vagy bármelyik jobb sorsra érdemes karakter Arthur sleppjéből, nem tud kibontakozni, mert a forgatókönyv szinte mindig a királyra vagy nemezisére irányítja a reflektorokat. TOP10: A legjobb középkori filmek | Oldal 3 a 3-ből | Filmezzünk!. Aki ebből jól jött ki, az az Arthurt alakító Charlie Hunnam (Kemény motorosok, Tűzgyűrű), aki tényleg új arcát tudta megmutatni, legalábbis eddig nem vettem észre, hogy Tom Hardy light verziója rejtőzik benne. Az Arthur király: A kard legendája valószínűleg a keményvonalas Guy Ritchie-rajongókat sem fogja kielégíteni (ahhoz nem elég vagány), a Trónok harcával elkényeztetett fantasyőrültek pedig pláne finnyoghatnak a felemás végeredményt látva. A Warner meg izgulhat, hogy a 175 milliós büdzsé megtérül-e, és lehet-e készíteni a tervezett folytatásokat. Én a magam részéről annak örülnék, ha Ritchie visszatérne Londiniumból Londonba.