Forrás: Sok kettős szigetelésű készülékünk van, CD lejátszó, erősítő stb., ezeknek általában RCA csatlakozóik vannak. E szabvány szerint az RCA csatlakozók hidegpontját tilos leföldelni, vagyis - mivel a földdel ezek is összeköttetésben vannak - nem szabad pl. a vízvezeték csőre és az EPH hálózatra sem rákötni. Amikor ezeket a készülékeket RCA kábelekkel összekötjük, kialakítunk egy kis helyi egyenpotenciálú hálózatot, ami érintésvédelmi szempontból nem számít EPH-nak. Kettős szigetelés - Robotex. Ami még gond, hogy míg egy villanyborotvát egy hajszárítóval sosem kötünk össze, ezen kettős szigetelésű eszközöknek tehát nem toldjuk meg az esetleges fémrészeit, addig a kettős szigetelésű audió eszközöknél ezt megtesszük. Rádióknál az antenna "ellensúlya" a föld, tehát a tunert le kellene földelni - és itt ellentmondás van az érintésvédelmi szabvánnyal, ha az a tuner kettős szigetelésű. Én a saját szobámban nem tartom be ezeket a szabályokat, kettős szigetelésű audió készülékeim jelföldjét összekötöm a valódi földeléssel - ez az én felelősségem.
Bemásolok pár sort amit a másik fórumon írtam, azzal a szándákkal, hogy az én kopottas ismereteimet a témában frissebb tudásúak nem haboznak kiegészíteni "2. érintésvédelmi osztály (Kettős szigetelés) Ide tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. A kettős szigetelés jelzése a készülékeken: Csatolmány: [ 1. 26 KiB | Megtekintve 39482 alkalommal. ] Ilyen kivitelben készülnek, pl. Kettős szigetelés jelena. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávédaráló, porszívó, villanyborotva stb. ). Ezeken a készülékeken az itt látható jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. "
Én sokkal konkrétabb kérdés megfogalmazására kérnélek, hátha akkor tudunk válaszolni. (Készülékeken alkalmazott jelölések, nagyon sok van..., és hogy egyes készülékekre milyen követelmény vonatkozik.... ) A második linkem nem fizetős, ráadásul a szakértőt is el lehet érni telefonon. Sok sikert! Sziasztok! A fojtótekercs jelölése szerint hogyan lehet megtudni, hogy mekkora a tekercs Induktivitása? Pl. : Vettem boltban egy 150uH-et amire ez van ráírva: •151 ill. Nemzetközi jelölések - Hobbielektronika.hu - online elektronikai magazin és fórum. másik oldalt: 102 Üdv Sziasztok! Tudnátok segíteni nekem egy jelölés tisztázásában? A három állapotú ( tri-state) digitális áramköröknél az enable kivezetésre használatos az EN és a nEN jelölés is? Ha igen, mi a különbség? Melyik a helyes? A hozzászólás módosítva: Nov 18, 2012
A vezérelt pedig bizonyos teljesítmény felett van. Tehát ha nincs vezérelt akkor nemcsak a fázis, hanem a nulla és a föld is ki van kapcsolva. De lehet tévedek! Előzmény: vigum53 (129058). :NRW:. 129063 Könnyűszerkezetes háznál mindent direktbe a lakáselosztótól húzok külön. Ilyenkor hol szoktátok a világítást és a hozzá tartozó kapcsolót megkötni? Pl. Fürdőszobai lámpánál, csak a kábel lógna ki a falból, szerelvénydoboz nincs? Kettős szigetelés jelen. 5 vezetékkel állok ki a falból és magában a lampában kötök? Vagy kapcsolónál? Esetleg a lakaselosztoban? Hogyan szokás ezt kivitelezni? Előre is köszönöm 129058 Légkondi szerelés lesz nálam, és a beltéri leendő helye mellett van egy szerelődoboz. Fázis és 0 rendelkezésre áll, de föld csak olyan van, ami az "éjszakai" árammal üzemelő villanybojlerhez megy tovább. A légkondi szerelő szerint az óránál úgyis össze van kötve, így ez is leágaztatható az új földelt konnektorba. Laikusként inkább megkérdezném itt szakemberektől, igaza van? Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
(5) Üzemi vezetők és a védővezető kapcsai a készülékben. (6) Védővezető csatlakozása a burkolathoz. (7) Készülék villamosan aktív alkatrészei. (8) Készülék vezetőképes burkolata. Sajnos a régebbi elektromos hálózatok nem mindegyike rendelkezik kiépített védővezetővel. Ilyen esetekben az I. ÉV osztályú fogyasztó használata komoly veszélyeket hordoz magában. Sok esetben tapasztalni például a régi társas házi és panellakásokban azt, hogy a fényforrásoknak csak két vezetékkel álltak ki. Ezt fontos figyelembe venni, mert az I. ÉV osztályba sorolt lámpatest bekötése hibavédelmi szempontból az ilyen esetekben nem lehetséges. Kettős szigetelés jele. II. (Második) Érintésvédelmi Osztály: A II: ÉV osztályban lévő készülékek kettős vagy megerősített szigeteléssel kerülnek gyártásra. Ebben az osztályban meg van az az előny, hogy a hibavédelem független a tápláló hálózattól, azaz a berendezés védővezetője nem csatlakozik az elektromos szerkezethez, és az utólagos csatlakoztatása is tilos. A készülék dugvillája nem rendelkezik védőérintkezővel és a csatlakozóvezeték is csak két érrel rendelkezik (fázis és nulla).
Billentyűs hangszereknek nevezzük azon hangszereket, melyeken a hangokat egy billentyű megnyomásával érhetjük el. Ezen hangszerek tartozhatnak a húros hangszerek, fúvós hangszerek, ütőhangszerek és az elektromos hangszerek csoportjába is. Története [ szerkesztés] A legkorábbi billentyűs hangszerek az orgona, a klavikord és a csembaló, amelyek mélyen be tudták fúrni magukat a köztudatba, ellentétben a viola organistával, a vonós zongorával és tangens zongorával. Mindenesetre a történészek már megegyeztek abban, hogy az orgona volt legelőször, hisz' annak első felbukkanása már az i. e. 5. századra tehető. Igaz, ekkor az orgona vízi meghajtású volt, és hydraulis ( víziorgona) néven ismert. Az utóbbi két évezredben ennek a továbbfejlődéséből lett a mai modern templomi orgona. Egészen a 14. század közepéig nem volt kihívója, amíg meg nem jelent a clavichord, majd nem sokkal később a csembaló. Ez nem csak a másfajta építés miatt fontos, hanem mert a 15. századig csak hét billentyű volt egy oktávon belül.
Fajtái Szerkesztés A fúvós hangszereket megkülönböztethetjük rezgéskeltő szerkezetük, fúvókájuk típusa szerint; aszerint, hogy működési elvük alapján az ajaksípok vagy a nyelvsípok családjába tartoznak-e; a hagyományos fafúvós-rézfúvós csoportosítás szerint, amelynek ma már semmi köze az építési anyag mibenlétéhez; végül a szigorú értelemben vett fúvós hangszereket különválaszthatjuk a – mindennapi szóhasználatban szintén fúvósnak tekintett – szabad nyelvsípos hangszerektől, ahogyan a Sachs–Hornbostel-féle osztályozás teszi. a fúvóka típusa szerint működési elv szerint fafúvós / rézfúvós Sachs – Hornbostel Ajaksípos hangszerek ajaksípok fafúvósok fúvós hangszerek Nádnyelves hangszerek nyelvsípok Tölcséres fúvókájú hangszerek rézfúvósok Az orgona nyelvsípjai egyik sem szabad aerofonok Szabad nyelvsípos hangszerek Ajaksípok, nyelvsípok Szerkesztés A hangot eredményező rezgésfolyamat keletkezésének elve alapján a fúvós hangszerek családján belül ajaksíppal és nyelvsíppal működő típusokat különböztethetünk meg.
A fafúvósok esetében a hangmagasság szempontjából a hangszer testében rezonáló levegőoszlop a meghatározó, ennek hosszúságát hangképző nyílások, hanglyukak segítségével lehet módosítani. Átfúvással, a megfúvás módjának megváltoztatásával e rezonáló levegőoszlopot másféle, magasabb rezgési módok felvételére lehet késztetni, ezzel tovább bővítve a hangterjedelmet. A tölcséres fúvókájú, tehát rézfúvós hangszereknél dallamjátszáskor elsősorban ezeket a különböző rezgési móduszokat hívja elő a hangszerjátékos, ezzel a módszerrel akár komplett hangsorokat létrehozva, de a csőhosszúság megváltoztatásával is módosíthatja a hangmagasságot tolócső vagy szelepek alkalmazásával. A rezgő fémnyelvekkel létrehozott hangok esetén a hangmagasság megváltoztatása csak a fémnyelv rezgő hosszúságának módosításával érhető el, mivel e fémnyelvek rugalmassága és tömege egymagában képes eldönteni a megszólaló hang magasságát. A Sachs–Hornbostel-féle osztályozásban a fúvós hangszerek osztályának három alkategóriája van: az ajaksípos hangszerek, a nádnyelves hangszerek és a tölcséres fúvókájú hangszerek.
a rézfúvós hangszerek kategóriájába soroljuk, míg a fuvolát, az oboát, a klarinétot stb. a fafúvósok közé. Ez a besorolás nem függ a hangszerek építési anyagától (például a modern fuvola leggyakrabban fémből készül), hanem rendszerint a tölcséres fúvókájú hangszereket nevezik rézfúvósnak és a többit fafúvósnak. Néha azon az alapon nevezik a hangszerek ez utóbbi csoportját fafúvósnak, hogy a hangsorokat ezeknél hanglyukak segítségével képezik, ami történelmileg a fából készült fúvósok sajátja volt. Ez a fajta rendszerezés egyes historikus hangszereknél zavarba ejthet, például a cink megszólaltatásának módja alapján a tölcséres fúvókájú hangszerek közé tartozik, tehát rézfúvós, ugyanakkor fából készül, és fafúvós módjára, hanglyukakkal lehet rajta játszani. Gyakran a könnyebb megszólaltathatóság érdekében kettős nádsípot illesztettek a tölcséres fúvóka helyére, így ebben a pillanatban a szó legszorosabb értelmében is fafúvóssá változott. A hangmagasság Szerkesztés A fúvós hangszerek hangmagasságának megváltoztatására, dallamok játszására többféle megoldás kínálkozik.
A fúvós hangszerek fogalmába hagyományosan a levegőbefúvással működő aerofon hangszerek tartoznak. A köznyelvben elsősorban azokat a levegővel működő hangszereket sorolják ide, melyek levegőpótlását, megszólaltatását az emberi lélegzet, a hangszerjátékos légzőszervei biztosítják az adott hangszer típusára jellemző fúvóka segítségével. Ebbe a csoportba szoktak még sorolni olyan egyéb levegőbefúvással működő aerofonokat is, ahol a levegőpótlás közvetetten (például duda) vagy valamilyen egyéb eszközzel, nem az emberi légzőszervekkel történik (például harmonika, orgona). Fúvós hangszerek a Cantigas de Santa Maria kéziratból, 13. század A hangszerek Sachs–Hornbostel-féle osztályozásában a fúvós hangszerek azok az aerofonok, ahol a hangrezgés elsődlegesen a levegőnek egy körülhatárolt részében, tehát valamilyen cső- vagy üregrezonátorban jön létre, szemben a szabad aerofon hangszerekkel, ahol ilyenről nem beszélhetünk. Ez utóbbi definíció részben ellentmond az előzőnek, amennyiben mondjuk a szájharmonikát vagy a melodikát nem tekinti fúvós hangszernek annak ellenére, hogy emberi megfúvással szólalnak meg.
A hangszer két eltérő méretű és hangszínű dobból áll. Pungi Veena Szitár Tablá Száncsi buddhista emlékek Adzsantai barlangtemplom Lomas Rishi barlangtemplom Adzsantai barlangtemplom Adzsantai barlangtemplomok Buddha Lion Capital of Ashoka K í N A Ázsia központi és keleti részén fekszik, leghosszabb folyója a Jangce. A zenei műveltség magas fokú Kínában is. Zenéjük szinte minden alkalommal a vallás szolgálatában állt, mágikus hatása miatt. A különböző uralkodói dinasztiáik is nagyban hozzájárultak a zene fejlődéséhez. Zeneelméletük az 5-ös szám körül összpontosul: öt főméltóság, öt elem, öt hang (do re mi szó la). Kína zenéje eltér a környező civilizációktól, mert a pentaton, (az őt hangból álló) hangsor jellemzi legjobban zenéjüket. Hangszereiket nyolc csoportba sorolták, attól függően, hogy miből készültek: selyemből, bambuszból, bőrből, agyagból, tökből, fémből, kőből vagy fából. Ku-csin (Guqin) Ősi, héthúros hangszer. Húrjai selyemből készültek. Ku-cseng (Guzheng) Citeraféle, pengetős hangszer amely 16-21 húrral rendelkezik Seng (Sheng) Nyelvsípos fúvós hangszer.