Amikor felmerült az ötlet, hogy a Keleti titkairól készítsünk egy cikket, a gondolataim rögtön kirepültek az irodából és végigrohantak a hosszú peronokon, az elzárt lépcsőházakon keresztül, végül az égbe magasodó szoborcsoportnál lassítottak, ahonnan egészen az Erzsébet hídig ellátni. A város, mint mozgó szőnyeg terül el a Keleti előtt, ami oly méltósággal áll a Baross tér közepén, mint egy sokat látott bölcs matuzsálem. A pályaudvart egy nyári napon adták át a forgalomnak, 1884-ben. Keleti pályaudvar tu veux. Százharminchét éves fennállása óta történelmi korok sora váltotta egymást, így nem csoda, hogyha az állomás olykor kilépett a szerepéből, és nemcsak tanúja, de résztvevője is volt a körülötte zajló viharos eseményeknek. Hogy igazi érdekességekkel szolgálhassak, arra gondoltam, hogy az interneten fellelhető források helyett saját magam járom végig a pályaudvar elzárt helyiségeit, és olyan részleteket fedek fel, amelyeket talán még soha, sehol nem mutattak be korábban. Bízom benne, hogy legalább annyira izgalmas utazásra invitálhatom az olvasót, mint amilyenben nekem volt részem, amikor a Keleti pályaudvar pincerendszerébe vagy tetőre vezető lépcsőházaiba nyerhettem bepillantást.
A szobrok jelentése szimbolikus: az első alak egy selmecbányai bányatisztet jelenít meg, arra utalva, hogy Selmecbányán működött Magyarország legrégebbi bányatisztképző iskolája. A második egy női alakot – kezében orsóval és guzsallyal –, aki az ipart jelképezi. A harmadik alkotás – a sarlót és gabonakévét tartó nő – a mezőgazdaság szimbolikus alakja. A negyedik egy kereskedő, aki jobb kezében pénzes zacskót fog. A négy szobor – a pályaudvarral kiegészülve – így hangsúlyozza a közlekedés jelentőségét. Nem indít és nem fogad vonatokat a Keleti pályaudvar. Az új csúcsszobor daruzása - eredetijét Bezerédi Gyula tervezte és készítette el Negyvenhárom méter magasan közvetlen közelről is megcsodálhattuk a Keleti pályaudvar csúcsszobrát. Az allegorikus szoborcsoportot szintén Bezerédi Gyula készítette, aki a gőz születését kívánta megjeleníteni a tűz és víz isteneit jelképező férfialakok és a közöttük álló nő segítségével. Az eredeti szobor bádogból készült, ám ez a korrózió miatt olyannyira tönkrement, hogy a 90-es években újból el kellett készíteni, alumíniumból.
A berendezés érdekessége, hogy áramkimaradáskor fizikai erővel is működtethető volt, erre szolgált a fényképen látható páros "bicikli", amelyet folyamatosan tekerve biztosítottá vált az oxigénellátás. Áram fejlesztésére alkalmas nagy teljesítményű generátor Az óriási generátor egy esetleges – erőműveket érő – légitámadás esetén képes volt elegendő elektromos árammal ellátni a pincerendszer elektromos hálózatát. A generátor mérete (bár erre írásos bizonyíték nincs) arra utal, hogy a fejlesztett áram a pályaudvar egyes rendszereit is működtetni tudta. Korabeli telefonközpont, szintén a pincében A legérdekesebb talán ez a régi telefonközpont, amely az egyik helyiség közepén található. Tűz ütött ki, lezárták a Keleti pályaudvart - Hírnavigátor. Rajta "MÁV Tulajdona" feliratú fémtábla található. Ehhez hasonló berendezéseket már a századforduló előtt is gyártottak (köszönhetően Puskás Tivadarnak), így a telefonközpont akár már az első világháború alatt is itt lehetett. Elképesztő belegondolni, hogy a két háború folyamán milyen beszélgetések hangozhattak el a vonalakon.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
A tető monumentális fémszerkezetét Feketeházy János (1842–1927) hídépítő mérnök álmodta meg. Szintén ő tervezte az Operaház tetőszerkezetét és a Szabadsághidat is. Tűz ütött ki egy pécsi társasházban, két lakás kiégett | hirado.hu. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, amiért szakmai vezetőnkkel végigsétálhattunk a tető belső oldalán kiépített szervizúton, amely egyedülálló szemszögből mutatja meg a csarnokot, a járműveket és a vágányhálózatot egyaránt. Érdekesség, hogy Zipernovszky Károlynak köszönhetően az épületet már az 1884-es megnyitásakor villanyvilágítással látták el: 70 db ívlámpa és 644 db izzólámpa borította fényárba a pályaudvart, amelyeket a Ganz-gyár szerelt fel. A Keleti érdekességek tekintetében természetesen kifogyhatatlan, így kérem, bocsássák meg a teljesség igénye nélkül elkészített listát. Mégis bízom benne, hogy a most bemutatott rejtett kincsek valódi csemegét jelentenek a vasút iránt érdeklődő, vagy a vasút múltját kutató kollégák körében. Az alsó galériában megtekinthető fényképeket köszönjük Almási Zoltánnak.
Eldőlt: kiderült, munkaszüneti nap lesz-e a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. Blikk - 21. 09. 16 10:21 Belföld Hiába a trianoni békeszerződés évfordulója, ugyanúgy dolgozni kell. 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Nem lesz munkaszüneti nap június 4-e HR Portál - 21. 16 08:11 Cégvilág Munkanap marad a trianoni békeszerződés aláírásának napja.
A Kadhafi-korszak Az elégedetlenség hozta magával az 1969-es katonai puccsot, amikor is megdöntötték I. Idrisz hatalmát. Az ország élére az akkor 26 éves Moammer Kadhafi került, aki egészen 2011-es haláláig volt a vezető. Kadhafi az arab nacionalizmusra épülő népi demokratikus jóléti államot képzelt el. Kiemelt helyen szerepelt nála az oktatás, a szabadság és a jólét. Intézkedései között volt a nők egyenlőségének elősegítése a munkaerőpiacon, de reformokat vezetett be a házassági szabályozások terén is, miszerint a nőknek joguk van véleményt formálni, hogy kihez szeretnének hozzámenni. Bel- és külpolitikája egyaránt megosztó volt. A nacionalizmus jegyében szerette volna csökkenteni az olasz befolyást, ezért több olasz közösséget is kitelepített az országból. Egy ezerszer elátkozott nap…. A szomszédos országok konfliktusaiba is rendre beavatkozott. A Csádi Köztársaság konfliktusában a lázadókat támogatta. Az Egyiptommal közös határon harc robban ki, amit aztán algériai diplomáciai közreműködéssel sikerült megoldani.
A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban. Az Osztrák-Magyar Monarchiával hadban álló 17 ország kötött békét ekkor hazánkkal, az Egyesült Államok kivételével (Woodrow Wilson amerikai elnök nem adta nevét ehhez a békéhez, az amerikai-magyar békeszerződést 1921. augusztus 29-én kötötték meg). Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd elhagyják a trianoni kastélyt Délelőtt 10 órakor – az aláírás vélelmezett időpontjában – a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott.