A tetőn egy pihenő fogad tájékoztató táblával, ami a somogyi várak történetét regéli. Jobbra tőlünk már látszik a gyűrűs sáncárok felett húzódó foghíjas falmaradvány, a kereki vár romja. A meredek sáncokat keresztezve elérjük a tarkán málladozó falakat, amik vegyesen téglából és homokkőből épültek. Láthatóan többször pótolták, erősítették a várat. A végletekig lepusztult maradványokat az utolsó pillanatokban mentették meg a 60-as évek elején. Ekkorra a falu népe javarészt elhordta köveit, tégláit, többek között a 19. Balatoni romok: Fehérkő vára (Kereki vár). század elején a templom építéséhez, de egy környékbeli vadászkastély is profitált a pusztulásából - pedig a feltárt díszes kandallócserepek alapján hajdanán mívesen díszített erődítés állhatott itt. A 14. században már említették, és kalandos évszázadok után a török fenyegetés okozta vesztét. Az oszmán betörés idején a magyar seregek robbantották fel 1544-ben, hogy a pogányok ne fészkelhessék be magukat. A megmaradt falak évszázadok rágta mélyedései, a keményebb kőzetekkel kidomborodó struktúrája ódon hangulatot kölcsönöz a romnak.
Nyitvatartás Ma zárva van A Kereki vár 2021. június 15-től várhatóan 2021. december 17-ig állagmegóvási és felújítási munkálatok miatt nem látogatható. A romnál kilátóterasz épül, valamint az oda vezető turistaút mentén lévő korlátokat is rendbehozzák, de terület addig balesetveszélyes, ezért lezárta a SEFAG Zrt. Szerző Judit Tóth frissítve: 2021-06-25 Tömegközlekedéssel A többségében Siófokról, Balatonföldvárról és Kaposvárról induló távolsági buszokról a Kereki, alsó nevű megállóban szálljunk le! Ha vonattal érkezünk, Balatonföldvár ig érdemes utazni. Innen akár buszra is szállhatunk Kerekiig, vagy félnapos túrával érhetjük el a várat. A balatonföldvári vasútállomás mellett hajóállomás is van; akár más kikötőből érkezve is indíthatjuk a túrát. A kereki buszmegállóból 50 méternyit sétáljunk északi irányba, majd térjünk balra a Dózsa György utcára, ahonnan a várig a PL jelzések segítenek a tájékozódásban (1, 8 km). A Dózsa György utca végén található parkolóból déli irányban kövessük a PL jelzéseket a várig (800 m).
Hunyadi Mátyás király halála után a Dunántúlra betörtek Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai, akik Szombathely, Veszprém és Székesfehérvár városai mellett bevették a kicsiny Kereki várát is. A következő esztendőben sikerült Kinizsi Pálnak és Báthory István erdélyi vajdának visszafoglalnia a " fekete sereg " segítségével. Majd sokáig romokban hevert, mivel a dúsgazdag Báthoryak nem lakták épületeit, csak a lakosságtól behajtott adók voltak számukra fontosak. Változás sorsában csak 1530 -ban állt be, amikor Perneszi Ferenc nemes úr megvásárolta és felújíttatta épületeit. Nem sokáig örülhetett azonban új rezidenciájának, mert a korabeli feljegyzések szerint 1543 körül a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit, nehogy a rohamosan terjeszkedő török hódítók befészkeljék magukat ide. Nem szerepelt a török idők másfél évszázados csatározásaiban a fent említett okból, omladozó maradványainak nagyobbik részét 1830 -ban a helyi plébániatemplom, majd 1920 körül egy közeli vadászkastély építéséhez bontották le.
A magyar kormány a példátlan nyomás ellenére is jelentős eredményeket tudott elérni. Ennek köszönhetően egyre többen ismerik fel Európában az olcsó, fenntartható és biztonságos energiaellátást középpontba helyező magyar politika helyességét. "Holdra szállás" helyett földbe állás: energiaválságot és növekvő szén-dioxid kibocsátást hozott eddig a Zöld Megállapodás Két éve, 2019. december 11-én egy sajtótájékoztatón, majd az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az 50 intézkedési javaslatból álló Európai Zöld Megállapodást. A kezdeményezésben Brüsszel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és költséghatékony, méltányos zöld átmenetet ígért, melynek során "senkit sem hagy hátra". Frans Timmermans EB-alelnök büszkén jelentette ki: "Európa eldöntötte, hogy a Holdra száll". Két év elteltével érdemes megnézni, hogyan halad ez a vállalkozás. Az Európai Zöld Megállapodás átgondolására szólították fel az Európai Bizottságot. A tények ismeretében kijelenthető, hogy a brüsszeli bürokraták szép szavai, illetve a baloldal a valóságot eltagadó ideológiája ellenére Európai Unió (EU) klíma- és energiapolitikája nem a "Hold felé", hanem sajnos éppen ellenkező irányba indult el.
Már négy független, tudományos alapokon nyugvó tanulmány (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma – USDA; Kieli Egyetem; az unió Közös Kutatóközpontja – JRC; Wageningeni Egyetem) jutott ugyanarra a szomorú következtetésre: az F2F stratégia alapjaiban rengeti meg az uniós élelmiszertermelést és a gazdálkodók, a vidéken élők megélhetését, emellett ráadásul a klímaváltozásért felelős gázok kibocsátása sem csökkenne érdemben, sőt, az csak kiszervezésre kerülne az EU-n kívülre. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és számos hazai, valamint uniós szakmai szervezet is folyamatosan kongatja a vészharangot, hogy az Európai Zöld Megállapodásba foglalt stratégiák kumulatív hatástanulmány nélküli bevezetése elfogadhatatlan. E stratégiák olyan súlyos terhet jelentenének az agrár-élelmiszeripar minden szereplőjére, hogy közülük sokan feladni kényszerülnének a tevékenységüket, az EU élelmiszer-önellátása pedig összeomlana. Elfogadhatatlan az Európai Zöld Megállapodás stratégiáinak hatástanulmány nélküli bevezetése. Az így keletkező élelmiszerhiányt – a szabadkereskedelmi egyezmények révén – az EU-n kívüli országokból érkező, a szigorú uniós termelési szabályok által nem sújtott termékekkel pótolnák.
Hatalmas csapást szenved a környezet, ezáltal az emberek is. Szélsőséges tevékenységekben való részvételre hivatkozva letartóztatták Belarusz legrégebbi és legnagyobb természetvédelmi civil szervezetének munkatársait, ami a természetvédők biztonságáért és a védett területek kiszámíthatatlan jövőjéért való aggodalmakra ad okot. A BirdLife Belarus (APB) környezetvédőit azzal gyanúsítják, hogy madárvédelem ürügyén destabilizálni próbálták az ország politikai helyzetét. A szervezetet a bíróság 24 évnyi munka után bezárásra kötelezte. Az Európai Zöld Megállapodás átgondolására szólították fel az Európai Bizottságot a közép-kelet-európai agrárszervezetek. Mindeközben a határ túloldalán, Ukrajnában a denevérek védelmén és a mérges kígyók bélmikrobiomjának vizsgálatán dolgozó vadvilági tudósokat azzal vádolja Vlagyimir Putyin, hogy biofegyverek kialakításán dolgoznak, és ukrajnai laboratóriumok tucatjai kísérleteznek fertőző betegségekkel, köztük a koronavírussal is. Fehéroroszországban a környezetvédők aggódnak a lehallgatott telefonok és a felszólaló személyek, aktivisták biztonsága miatt. Egy forrás a Guardiannek elmondta: "A sötétség, amely elborította térségünk keleti részét, a környezetvédőket is utolérte.
Ha már ilyen horderejű politikai célokat tűztek ki, akkor azok hatását is fel kell tudni mérni! Ez ennyire egyszerű. Az is ismert, hogy a tudományos eredményekhez szükséges idő nem feltétlenül korrelál a kommunikáció vagy a politikacsinálás idejével. Egy tanulmány sokkal időigényesebb, mindeközben a Bizottság már idén 24-et ismertet az F2F 28 jogalkotási anyagából. Anélkül, hogy jósolgatnék, kijelenthetem: néhány hónapon belül ugyanabban a helyzetben találjuk magunkat, mint tavaly októberben, amikor az EU szavazott az eredeti F2F-közleményről; az EU Parlamentnek és a Tanácsnak állást kell majd foglalnia anélkül, hogy rendelkeznénk egy átfogó vizsgálattal, amelyet már több mint egy éve követelünk. Vajon a Parlament és a Tanács most reagálni fog, vagy aláveti magát a Bizottság által gyakorolt időbeli nyomásnak? A mostani vitában néhány zöld képviselő azt az érvet is felhozta, hogy ezeket a tanulmányokat "lobbisták" finanszírozzák. Ez kényelmes érv a tanulmányok figyelmen kívül hagyására, de kicsit rövidlátó.
Ezzel szemben a baloldal ajánlata is egyértelmű – ők visszafordulnának az önfeladás útjára és betűről betűre végrehajtanák azt a brüsszeli politikát, ami két év alatt energiaválságba taszította Európa nagy részét. A rezsicsökkentés, az ellátásbiztonság és a fenntartható klímavédelem nemzeti politikája fog szemben állni az ugrásszerűen emelkedő energiaárakat, az áram- és fűtéskimaradást és a növekvő kibocsátást eredményező baloldali ideológiával. Ez is a jövő évi választások tétje. A szerző a Fidesz-KDNP Európai Parlamenti képviselője. A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is. (Borítókép: Gyürk András. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)