A számítógépek funkcióitól kezdve kerülnek fejlesztésremint abacusszámláló segédanyag (amelyet Kínában 2000 évvel ezelőtt használták), majd tovább fejlesztik első generációs számítógépgé, mechanikus és elektronikus alapú. Az első generációs számítógép a Univerzális automatikus számítógép I (UNIVAC I) monitor nélkül csavarozva (vizuális támogatás) 1951-ben. 1. Az első generációs számítógépek története UNIVAC I vagy a számítógépek első generációjának jellemzői: ENIAC, amely egy vákuumcső. Ezt a csövet 1950-ig továbbra is használták. Ezután folyamatosan fejlesztették a számítógépeket, például véletlen hozzáférést, bináris aritmetikát és a program mentésének koncepcióját. Az Egyesült Államok A Cencus Bureau (1951) telepítette az első kereskedelmi számítógépet, az UNIVAC I-t (univerzális automatikus számítógép). ELSŐ generációs elektronikus számítógépek by Ádám Paréj. Ezt a számítógépet az Eckert és Mauchly fejlesztette ki Remington-Rand Corporation néven. A számítógépek első generációja egyediaz operációs rendszeren található utasításokat kifejezetten bizonyos feladatok elvégzésére használják.
Az elektroncsövet 1904-ben találták fel. Felfedezték hogy kapcsolóként is alkalmazható. Az elején azonban a csövek drágák, megbízhatatlanok és rövid életűek voltak, csak az 1940-es évektől használták őket számítógépek készítésére. Az elektroncsövek sokkal gyorsabb gépek építését tették lehetővé, mint a relék. Első generációs számítógépek | A számítógép fejlődése. Ennek az eszköznek a felhasználásával készült az első számítógép-generáció. Az első számítógép-generáció ideje nagyjából az 1946-1954 közötti évekre tehető. Általános jellemzők Ebben a korban a gép szolgáltatásait egyszerre egy programozó használta. Így a lassú perifériákra való várakozás és a programozók egymás közti váltása alatt a processzor igen sokat tétlenkedett. Az első generációs gépek megbízhatóságára jellemző, hogy amikor az ENIAC üzembiztos működését bejelentették egy sajtóértekezleten, nagy büszkeséggel közölték, hogy volt már olyan 12 órás műszak, amelyben több órán keresztül működött hibamentesen a gép. Később is állandó műszaki felügyelet kellett e gépek működtetéséhez.
Az abakuszt némileg módosítva a XVI. századig a legfontosabb számolást segítő eszközként használták, egyetemen tanították a vele való szorzás és osztás műveletsorát. Számítógép generációk A digitális számítógépeket a bennük alkalmazott logikai (kapcsoló) áramkörök fizikai működési elve és integráltsági foka (technológiai fejlettsége) szerint is osztályozhatjuk. Ilyen értelemben különböző számítógép-generációkról beszélhetünk. A továbbiakban a számítógépek fejlődésének főbb állomásait mutatjuk be. Mechanikus gépek Az első "szériában gyártott" számológép et 1642-1644 között Blaise Pascal (1623-1662) készítette el, összesen hét példány ban. Második generációs számítógépek – A számítógép története. A kor technikai szintjének megfelelően óraalkatrészek ből építette meg a szerkezetet. A gép újdonsága, alapötlete az automatikus átvitelképzés megoldása volt. A számológéppel csak az összeadást és a kivonás t lehetett elvégezni, a nem lineáris műveleteket – a szorzást és az osztást – nem. Pascal számológépét Gottfried Wilhelm von Leibniz (1646-1716), német matematikus fejlesztette tovább.
Ez a megoldás, illetve az emiatt fellépő veszteségidő az akkori gépek kis sebessége miatt nem okozott problémát. A gépek sebességének növekedésével azonban felmerült a számítógép gazdaságosabb kihasználásának igénye, a feldolgozás egyes lépéseinek automatikus vezérlése. Ezt valósítja meg a programok kötegelt feldolgozásával a batch üzemmód. Á ltalános megoldás volt, hogy egy egész sor programot előre mágnesszalagra írtak, a számítógép ezeket folyamatosan, egymás után feldolgozta és az eredményt egy másik mágnesszalagra írta. A számítógépgyártók kezdtek rendszerprogramokat is adni a gépekhez, valamint olyan programokat, melyek a gyakori feladatok megoldására általánosan használható, úgynevezett utility programok, amikkel pl. fájlokat lehetett összefésülni, rendezni, másolni egyik tárolóeszközről a másikra, stb. A gépek programozásban általánossá vált az akkoriban bevezetett magasszintű nyelvek (ALGOL, FORTRAN, COBOL) használata. Ez egyrészt a progra- mozási munkát nagymértékben egyszerűsítette, másrészt természetesen megkövetelte a megfelelő fordítóprogramok meglétét.
Vagyis más processzor esetén az utasításkódok is mások. Nemcsak számkódjukban különböznek, hanem esetleg kevesebb vagy több utasítás van, illetve más-más a paraméterezése a hasonló feladatú utasításoknak. Ha egy gépi kódban programozó számára egy másik processzorra kellett programot írni, először még el kellett sajátítania a különbségeket. Nyilván az alapelvek maradtak, de az utasítások különbözősége sok nehézséget okozott. A programozó szemszögéből a gépi kódban történő programozás nagyon lassú folyamat. Aprólékosan lehet csak a programot felépíteni. Az utasítások nagyon alacsony szintűek voltak, egy egyszerű összeadás művelet is - mint láttuk a fenti példán – három utasításból állt. Egy nagyobb rendszer elkészítése olyan időigényes feladat lenne, hogy inkább csak rövidebb, egyszerű programokat készítettek benne a programozók. Előnyei persze akadnak ennek a nyelvnek is: a gépi kódú utasítások segítségével maximalizálhatjuk a programunk futási sebességét, vagy memória- kihasználtságát (vagy mindkettőt egyszerre), hiszen megkötések nélkül felhasználhatjuk a mikroprocesszor minden lehetőségét, és szabadon használhatjuk a memóriát is.
A számítógép bármikor meghibásodhatott, a hiba megkereséséhez és kijavításához pedig hozzáértő szakemberek kellettek. A leggyakoribb hiba ok egy-egy cső kiégése volt. Ilyenkor azonban a sorozatban gyártott csövek paramétereinek nagy szórása miatt nem volt elég a kiégett csövet kicserélni, hanem azokat is cserélni kellett vele együtt, amikkel egy funkcionális egységet alkotott. A karbantartóknak már előre összemért csőkészletei voltak erre a célra. ABC Az Egyesült Államokban a Iowa State College-ban már 1939-ben megépítette egy elektronikus gép prototípusát John Atanasoff (1903-1995) és Clifford Berry (1918-1963) (Atanasoff-Berry Computer, ABC). Ennek a prototípusnak az elkészítése és a későbbi kutatás csendben folyt. A gép kettes számrendszert használt. Az adatbevitel lyukkártyákkal történt, az eredményt pedig a gép kártyákra égetett jelek formájában adta meg. Ezt a számítógépet egyenletrendszerek megoldására használták. A gép további fejlesztésének 1942-ben a háború vetett véget. Amikor Atanasoff felhívta gépére az IBM figyelmét, azzal utasították vissza, hogy őket soha nem fogják elektronikus számítógépek érdekelni.
a(z) 164 eredmények "mértékegység" MÉRTÉKEGYSÉG Egyezés szerző: Zsoltne Általános iskola 4. osztály Matek Mértékegység Repülőgép szerző: Balczerviragagn Mértékegység átváltás szerző: Csukanikolett19 3. osztály terület mértékegység szerző: Fegyvererika 5. osztály Mértékegység párosító Lufi pukkasztó szerző: Simonbeatazs 2. Mértékegység átváltó - Tömeg átváltó. osztály Idő mértékegység szerző: Andibrigi1112 mennyiség, jel, mértékegység (sebesség) Csoportosító szerző: Suncsa 7. osztály Fizika sebesség Tömeg mértékegység átváltások szerző: Kisagnes01 Mennyi a váltószám a két mértékegység között?
1 Hány kilogramm egy tonna? És egy kilogramm mennyi centigrammal egyenlő? Hogyan lehet átszámítani egy font súlytömeget kilogrammba vagy bármi más mértékegységbe? Tonna, kilogramm, gramm, centigramm, mikrogramm, nanogramm, kilonewton, stone, font stb. Bajban van az átváltással? Tömeg/súly kalkulátorunk most segít ebben!
Általános iskola alsó tagozatától kezdve találkozunk a mértékegységekkel, ám először nem értjük, hogy tulajdonképpen mik is ezek. Mértékegységeknek hívjuk azokat a mérési egységeket, amivel matematikai és fizikai mennyiségeket meg tudjuk határozni. Mivel bizonyos mértékegységek eltérőek egymástól, ezért szükségünk van szabványokra és mértékegység rendszerekre. Magyarországon a tömeget grammban mérik, az Egyesült Királyságban viszont fontban. Léteznek azonban más tömegmértékegység, mint a vagon, a mázsa, az uncia vagy a kölni márka. Nem csak a tömegnél, hanem a hosszúságnál és más fizikai mennyiségeknél is rengeteg helyi mértékegységgel számoltak az országokban. Vegyünk egy valós, történelmi példát. A Német-Római Birodalom a 16. században sok kis fejedelemségből állt. Tömeg/súly mértékegységek átszámítása kalkulátor. Ha egy kereskedő a Badeni Őrgrófságból a Türingiai Hercegségbe utazott, előfordult, hogy más mértékegységekkel találkozott. Ez a probléma elég sokáig megoldás nélkül létezett. A különböző mértékegységrendszerek eltérő alapegységeket választottak.
Fordítás szükséges - Magyar Ajánlhat fordításokat, vagy javíthat helyesírási hibákat a saját nyelvén. Az adminisztrátor felülbírálja és eldönti, hogy kirakja-e a változásokat vagy sem. Köszönjük a segítséget! Decagram
Az előző ( Mértékegységek, mértékegységek átváltása – alapok) bejegyzésben már mindenki megismerhette a mértékegységekkel kapcsolatos alapismereteket. Pl. : milyen mértékegység típusok vannak, azokon belül milyen mértékegységek, mennyi közöttük a váltószám, sőt még a nem szomszédos mértékegységek közötti váltószámot is ki tudjuk már könnyedén számolni. Tömeg mértékegység átváltás. Most nézzük meg, hogy miképpen tudjuk a megszerzett ismereteinket kamatoztatni! Frissítve! Elérhető a Mértékegységek - Hosszúság ONLINE TANFOLYAM: Mértékegységek - Hosszúság (Online tanfolyam) Gyakorláshoz elérhető az ALGEBRA következő kötete: Mértékegységek csoportosítása, átváltása A bejegyzés teljes tartalma elérhető a következő linken: ============================== További linkek: – Matematika Segítő - Főoldal – Matematika Segítő - Algebra Programcsomag – Matematika Segítő - Online képzések – Matematika Segítő - Blog ==============================
Idő: 1 év = 365 nap 1 nap = 24 h (óra) 1 h = 60 min (perc) => 1 nap = 24 h =1 440 min = 86 400 sec 1 min = 60 sec (másodperc) => 1 h = 60 min = 3 600 sec Az időnél, a másodperc számít SI-alapegységnek, míg az óra, perc és a nap elfogadott nem SI-egységek. 1 óra 60 perc, 1 perc pedig 60 másodperc. Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy 1 óra hány másodperc, akkor összeszorozzuk a számokat: 60·60=3600, vagyis 1 óra az 3600 másodperc! Matematika Segítő: Mértékegységek átváltása a gyakorlatban. Rövid elmélet, 10 feladatsor, 200 feladat! Gyermekednek megfelelő segítséget nyújt oktatóanyagunk A matematika többé nem jelenthet gondot!