Mi okozhat fehér foltokat a bőrön? A halvány, fehéres árnyalatú foltok a leggyakoribb bőrproblémák közé tartoznak, és ajánlott utánajárni a kiváltó okaiknak, ugyanis többek között gomba vagy vitaminhiány is állhat a hátterükben. (Képek forrása: Getty Images Hungary. )
Pedig sokszor csak ezek segíthetnének a betegség kezelésében. Demencia A demencia általában krónikus vagy progresszív jellegű és a normális öregedésen túl a kognitív funkciók romlását vonja maga után. Ezen kívül a memória, a tájékozódás, a gondolkodás, a megértés és a számítás megromlásával jár együtt. A demenciát számos, az agyat érintő betegség okozza és jelenleg nincs gyógymód. Azonban léteznek palliatív kezelések, amik megkönnyítik az ebben szenvedő személy szenvedését és zavartságát. Az öt leggyakoribb mentális betegség. A mentális betegségek kialakulása és kezelése globális kérdés, amely minden embert érint. Ráadásul ez a lista csak néhányat tartalmaz a leggyakrabban dokumentáltabb betegségek közül. Minden helyzet egyedülálló. Azonban szerencsére rendelkezésre állnak olyan kezelési lehetőségek, amelyek segítenek az adott személynek a javulásban vagy legalább az enyhítésben. A tünetek felismerése és azoknak a felismerésére fordított idő segít a legmegfelelőbb kezelés meghatározásában. Forrás:
A betegségre jellemző az artériás és vénás trombózisok, akár szokatlan lokalizációban, megnagyobbodott máj és lép, a fokozott vérviszkozitás okozta tünetek (pl. fejfájás), illetve az életminőséget rontó társuló panaszok, mint a gyengeség, fáradékonyság, éjszakai izzadás, viszketés, fogyás, láz, csontfájdalom. A halálozás egyik leggyakoribb okozója a trombózis kialakulása (szívinfarktus, stroke, tüdőembólia). A betegség teljes túlélése egy-két évtizedre tehető, függ az életkortól is. A betegek egy része teljesen tünetmentes a betegség felismerésekor, csak a vérkép utal a kórképre. Tünetek megjelenésekor a leggyakoribb a nagy, fájdalmas lép, trombózis. Leggyakoribb krónikus betegségek. A PV kezelése egyénre szabott. Maga a PV nem gyógyítható, a cél a trombózisok megelőzése, a betegségasszociált tünetek mérséklése. Az artériás trombózis megelőzésére aszpirin adása javasolt, a magas vörösvértestszám gyógyszeresen (hidroxiurea, interferon, ruxolitinib)is csökkenthető, emellett szükséges lehet a vérlebocsájtás is (adott időközönként kb.
A megfelelő életminőség azt jelenti, hogy a személy megőrzi korábbi aktivitását, teljesítőképességét, teljesnek és kielégítőnek érzi a mindennapjait a betegség által igényelt mindennapos rutinok mellett is. Mindezek megvalósulásához az kell, hogy a cukorbeteg önmaga orvosa legyen. A szakember feladata pedig a segítés az önsegítéshez. A sikeres önmenedzseléshez alapvetően szükséges az ismeretek elsajátításán túl, a betegség elfogadása, a megfelelő orvos-beteg kommunikáció kialakítása, a kellő motiváltság, problémamegoldó készség stb. A magatartásorvoslás során ezeknek a készségeknek az elsajátítása és a cukorbeteg személy kerül a középpontba, hogy betegsége szakértője legyen, hatékonyság érzése erősödjön. Az orvosi utasítások passzív követése helyett az aktív és tudatos magatartás kerül előtérbe. A leggyakoribb vesebetegségek - HáziPatika. Miért érdemes foglalkozni a cukorbetegség lelki aspektusaival is? A mai orvoslás egyre inkább bizonyos, egyébként igen fontos biológiai markerek, laborértékek vizsgálatára, ellenőrzésére koncentrál, míg a beteg életminőségét sokszor nagyobb mértékben befolyásoló pszichés tényezők elsikkadnak.
Az elkerülhető kórházi betegfelvétel leggyakoribb oka az Eurostat szerint a pangásos szívelégtelenség, azaz a magas vérnyomással összefüggő szívprobléma volt Magyarországon a vizsgált időszakban. A második helyen ezen a listán a krónikus obstruktív légúti betegség áll, azaz a tüdőt vagy a felső légutat érintő, sokszor gyulladásos betegség. A COPD-ként is rövidített betegség gyakorisága világszerte növekszik, aminek főként a légszennyezés az oka. Tech: Lesújtók a magyar számok, ezek a népbetegségek tombolnak hazánkban | hvg.hu. Hazánkban a helyzetet tovább rontja, hogy az elmúlt években tapasztalható csökkenés ellenére a magyarok a legerősebb dohányosok között vannak az EU-ban, a felnőttek mintegy negyede számít erős dohányosnak. Szintén népbetegségnek számít hazánkban a cukorbetegség, amely a harmadik fő oka a kórházi kezeléseknek is. Ez nem meglepő, hiszen a KSH adatai szerint az országban mintegy 1, 1 millió embert érint a diabétesz. Szembetűnő az is, hogy az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a rák okozta mortalitás. A rákkal összefüggő halálozások leggyakoribb okai pedig a tüdőrák, a vastagbélrák, a májdaganat és az emlőrák voltak.
A második helyen ezen a listán a krónikus obstruktív légúti betegség áll, azaz a tüdőt vagy a felső légutat érintő, sokszor gyulladásos betegség. A COPD-ként is rövidített betegség gyakorisága világszerte növekszik, aminek főként a légszennyezés az oka. Hazánkban a helyzetet tovább rontja, hogy az elmúlt években tapasztalható csökkenés ellenére a magyarok a legerősebb dohányosok között vannak az EU-ban, a felnőttek mintegy negyede számít erős dohányosnak. "A Dokio tünetellenőrzője szintén gyakran figyelmeztette a felhasználókat ezeknek a súlyos betegségeknek a kockázatára" – mondta el Radnóczi Gergely, a Dokio alkalmazást fejlesztő Egészségplatform Kft. ügyvezetője. "Tünetellenőrző rendszerünk adatai alapján a 60 év feletti felhasználók között például a második leggyakoribb, feltételezhető betegség a krónikus magas vérnyomás. " Szintén népbetegségnek számít hazánkban a cukorbetegség, amely a harmadik fő oka a kórházi kezeléseknek is. Ez nem meglepő, hiszen a KSH adatai szerint az országban mintegy 1, 1 millió embert érint a betegség.
Szív- és érrendszeri betegségek Bár a koffein megemeli a vérnyomást és a pulzust, nem feltétlen van rossz hatással a szív- és érrendszer állapotára. Ugyanakkor ha valakinek magas a koleszterinszintje, óvakodnia kell a kávétól, a benne található cafestol nevű vegyület ugyanis fokozza az úgynevezett rossz, LDL-koleszterin mennyiségét. A túl magas koleszterinszint pedig az ér- és szívbetegségek előszobája. Ha pedig már kialakult betegségünk van, esetleg agyvérzésen is átestünk, érdemes kezelőorvosunkkal megvitatnunk kávéfogyasztási szokásainkat. Epilepszia Az orvosok szerint a túlzott kávéfogyasztás fokozhatja az epilepsziás rohamok kitörését azáltal, hogy a koffein stimulálja a központi idegrendszert, kihatva ezzel az agyi tevékenységre. A kávézás már csak azért sem ajánlott az epilepsziában szenvedő betegeknek, mert a koffein gátolja a leggyakrabban alkalmazott, topiramate tartalmú görcsmegelőző gyógyszerek felszívódását. Pánikbetegség Hasonlóan az epilepsziához, pánikbetegeknek, illetve intenzív szorongással küzdőknek is érdemes felhagyniuk a rendszeres kávézással, vagy legalábbis koffeinmentes feketére váltaniuk.
A központi idegrendszer részei A központi idegrendszer az agyból és gerincvelőből áll. Az agyvelő a koponyaüregben helyezkedik el, majdnem teljesen kitöltve azt. Tömege körülbelül 1300-1350 gramm. A gerincvelőhöz a tarkócsont öreglyukán keresztül kapcsolódik. A gerincvelő a gerinccsatornában helyezkedik el, a csigolyaívek által határolt területen. A gerincvelő nem tölti ki teljesen a gerinccsatornát, az első ágyéki csigolya alatt csak idegrostokat találunk, melyek lófarokszerűen futnak szét. A központi idegrendszer feladatai A központi idegrendszer legfontosabb feladata a külvilágból és a szervezetből érkező információk észlelése, feldolgozása és a megfelelő válaszreakciók kiváltása, szabályozása. Ezek elsősorban a sima-, és harántcsíkolt izmokon illetve a hormonrendszeren keresztül érvényesülnek. Idegrendszeri betegségek - Tudástár. Végső soron a központi idegrendszer felelős a szervezet belső egyensúlyi állapotának (un. homeosztázisának) fenntartásáért, valamint a külvilághoz való alkalmazkodásért. Az agy részei Az agy a viszonylag kisméretű agytörzsből, a köztiagyból, a kisagyból és a nagyagy-féltekékből áll.
A neurológia, vagy más néven az ideggyógyászat a központi és a perifériás idegrendszer organikus (szervi eredetű) zavarainak és betegségeinek felismerésével és kezelésével fogalkozik. A neurológus, vagyis az ideggyógyász az agy és a gerincvelő illetve az onnan kiinduló egész testet átszövő idegek működését vizsgálja és gyógyítja. A neurológiai betegségek által okozott panaszok igen változatosak akár elhelyezkedésükben, akár jellegükben. Az idegrendszer károsodása gyakran nem önálló betegség, hanem más szervrendszerek károsodásának szövődményeként jelenik meg. Mely betegésgek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik a neurológia? Idegrendszeri betegségek – Calendula Clinic. Agyi keringési zavar (átmeneti agyi keringészavar, TIA, Stroke) Epilepszia Sclerosis multiplex (a központi idegrendszer autoimmun gyulladásos betegsége) Idegsejt pusztulással járó degeneratív betegségek: Parkinson-kór, melynek következtében a páciens mozgása lelassul, izomzata merevvé válik és remegése jelentkezhet. Demencia (szellemi leépülés). Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, mely során a páciensnek fokozatosan romlik a memóriája és a gondolkozási képessége egészen addig, amíg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes önállóan elvégezni.
Segítség A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Lásd még: Kategória:Mentális zavarok A Wikimédia Commons tartalmaz Idegrendszeri betegségek témájú médiaállományokat. A(z) "Idegrendszeri betegségek" kategóriába tartozó lapok A következő 33 lap található a kategóriában, összesen 33 lapból.
Legfőbb feladata az érző- és mozgató idegpályákon futó információk továbbítása a perifériától az agyig, és fordítva. Szerkezetére jellemző, hogy a kívül elhelyezkedő fehérállományában neuronok sejttestei által alkotott sejtcsoportosulásokat találhatunk. A hasi oldalon helyezkednek el a mellső, míg a háti oldalon a hátsó szarvak. A hátsó kötegben főként felszálló pályák futnak, melyek a perifériákból szállítják az információkat az agy felé, az elülső kötegek viszont az agy felől szállítják az információkat a leszálló pályákon keresztül. A gerincvelőben megtalálhatóak oldalsó kötegek is, melyek felszálló és leszálló pályákat is tartalmaznak. A gerincvelő mindkét oldalán, a csigolyaközti résekben érzőidegdúcok találhatóak, melyek bipoláris neuronokat tartalmaznak. A kétnyúlványú neuronok az ingerfelvétel helyétől, a dúcon át a gerincvelő felé szállítják az ingerületet. Ezek a csigolyaközti dúcból a gerincvelőbe futó rostok alkotják a hátsó gyökeret. A gerincvelő hasi oldalán kilépő érzőidegsejtek rostjai alkotják a mellső gyökeret.