Bár a lakókocsiban van WC, de valami méregdrága lötty kell bele, plusz kb. 2-3 naponta üríteni kell, ami nem kevés macerával jár, ezért azt gondoltuk, azt meghagyjuk éjszakára meg rossz idő esetére és összedobunk egy kerti WC-t. A gondolatot tett követte és elmentünk beszerezni az anyagot, majd neki láttunk a kivitelezésnek. Első feladat a megfelelő helyszín kiválasztása. Sikerült megtalálnom az ideálisat, mivel a bokor miatt a lakókocsiból teljes takarásban lesz, délután meg árnyékban. Elkészült a 4 lyuk a cölöpalapnak, amikhez le lesz horgonyozva az "építmény". Itt már bent vannak az oszlopok, amiket jól le kellett döngölni. Itt készül a tégla aljzat, hogy a nedvesség ne jöjjön fel. Elkészült. A mester itt már neki is látott az építésnek, én mint szorgalmas segéd működtem közre. Pottyantós építése - Lesz házunk. Az alja már lecsavarozva az alaphoz. A hátfal is kész. Elkészültek az oldalfalak is. És már bent is az ülőke rész Mint a képekből kiderül igazából nem hagyományos pottyantós WC lett, hanem úgynevezett alomszék, ahol egy vödörbe gyűlik az "anyag", amit forgáccsal kell letakarni, majd amikor megtelik, egyszerűen kiemeled a vödröt, elsétálsz vele a komposzt ládáig és beborítod.
Építkezésünk és családunk történéseinek valamiféle dokumentációja, na meg a barkácsolás:)
A pottyantógödör 50*50 és 80 cm mély, remélem elég lesz arra a pár hónapra:) Fényképet is lőttem az összeszerelésről: És egy fénykép a félkész állapotról: A szomszéd csirkéi és disznói mellett remélem, hogy nem fog senkit zavarni:) Úgy tervezem, hogy majd az építkezéskor keletkező forgácsot, fűrészport mindig felhasználom a szagok közömbösítésére, mint az alomszék esetében szokták: fűrészpor+víz elveszi a szagokat elvileg. Ezt a Denzeliii már kipróbálta és alkalmazza is pár éve, nála működik. Kerti wc építése 4. Nálunk is működnie kell. Végül egy kép a kész állapotról: 15000 Ft-ból sikerült kihoznom, és ha jó infokat találtam a neten, ez kb. egy mobilwc bérlésének egy havi költsége, itt meg nagy valószínűség szerint legalább 3 hónapig kell kitartania. A kivitelező azt mondta, hogy felvonulási épületre nincs szükség, ezt szerencsére megússzuk:) Ezután már jöhetnek építeni a faszerkezetet, várjuk nagyon! Innentől kezdve már nem visszamenőleg fogom írni a posztokat (most fogytak el), hanem mindig igyekezni fogok az aktuális történéseket gyorsan ledokumentálni.
Hogy miért? Az időjárás előrejelzés szerint délutánra már erős déli szél volt várható. Azon morfondíroztam, hogy akkor jönni visszafelé a Solt-Dunavecse közti – szél szempontjából védtelen – töltésen, az maga a halál lesz. Inkább most kihasználom a hátszél adta előnyöket, aztán a délutánban a túloldalom meg csak lesz valahogyan… A Szent László híd és Fajsz északi széle között első osztájú az út! A meszesi hajókikötőhöz vezető út keresztezi itt a töltést. Az út túloldalától murvás kővel felszórt szakasz következik. Csak úgy pattogtak a kerekek alatt a kövek jobbra, balra... Azért akadt ilyen látnivaló is... Viszont itt hiába volt hátszél, a murvás úton 20-22 km/h átlagsebességet tudtam tekerni... Aztán Foktő-Gerjen közti komptól néhány kilométer földesút következett... Aztán egyszer csak a töltésről elnavigál az EuroVelo 6 tábla, be Foktőre, majd onnan közúton Uszód, Dunaszentbenedek, Géderlak, Ordas érintése után megérkeztem Dunapatajra. A településen áttekerve, az északi szélén lehet felmenni a töltésre, (a valamikori 51-esre), ami manapság kiváló kerékpárút.
Szent László híd Elhelyezkedése Magyarország, Szekszárd Áthidalt akadály Duna Névadó I. László magyar király Szerkezettípus gerendahíd Legnagyobb támaszköz 120 m Teljes hosszúsága 919, 6 m Szélesség 14 m Sávok száma 2×1 + gyalogos járda ( kerékpárút) az északi oldalon + üzemi járda a déli oldalon Tervező Pont-Terv Zrt., Uvaterv Rt. Átadás ideje 2003. július 4. Elhelyezkedése Szent László híd Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 21′ 08″, k. h. 18° 53′ 42″ Koordináták: é. 18° 53′ 42″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László híd témájú médiaállományokat. A Szent László híd Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. A köznyelv hívja még szekszárdi híd nak is. A híd az 1498, 79 folyamkilométernél található. A hídnyílás magassága 9, 5 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 100 méter. Két ártéri hídból és egy 80 m+3×120 m+80 m nyílásközű, 520, 5 m hosszú mederhídból áll. Az ártéri hidak támaszközei 3×65, 5 m-esek. 2003. július 4-én adták át a forgalomnak. 73 év után ez volt az első olyan új híd a Dunán, ami nem Budapesten épült.
Az USA, Japán és 12 európai ország megfigyelői, valamint a meghívottak részvételével 5 helyszínen zajlott katasztrófavédelmi gyakorlat Tolna megyében kedden. A programot az IRIS elnevezésű katasztrófavédelmi uniós projekt keretében rendezték. Az IRIS célja, hogy – 19 ország 41 partnerének részvételével – olyan egységes rendszert hozzon létre, amely alkalmas az ipari eredetű balesetek kockázatának csökkentésére. A gyakorlaton egy elképzelt földrengést követő helyzetben tesztelték az IRIS szoftvert, amelyet a katasztrófát követő veszély nagyságának megbecsülésére, és meghatározására fejlesztettek ki. A Richter skála szerinti 6, 5 erősségű földrengés következtében részben leomlott a Szent László híd, autók és emberek zuhantak a mélybe. A fenti helyzet szerencsére nem volt valós. A látványos mentési gyakorlat során a helyszínre érkező katasztrófavédelmi szakemberek és a mentésben együttműködő partnerek sérült személyt helyeztek biztonságba, majd autóroncsot emeltek ki, miután szonárral felkutatták a helyét a víz alatt.
Címke: Szent László-híd Nagyvárad – A Szent László tér A Szent László tér a Körös bal partján, Újvárosban található. Szent László-hídon (Kis-hídon) kell átgyalogolnunk, hogy a tér négyszög alakzatára jussunk. Körben emelkednek az épületek: a görög-katolikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház, a Szent László templom és plébánia. A térre kitorkolló utcákon található Várad iparának és kereskedelmének gócpontja. A földszintet s néhol már az emeletet is műhelyek, boltok, fényes kirakatok foglalják el. A Szent László tér éke a Sas Szálló helyére felépített, a város meghatározó szecessziós épülete, a Fekete Sas palota. Tovább >>
A magyarság a történelemben mindig is küldetésének érezte, hogy híd legyen Kelet és Nyugat között - emelte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton, amikor a Parlamentben fogadta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyházi vendégeit. Példaként a Szent Korona zománcképeit említette, amelyeken mind latin, mind pedig görög nyelvű feliratok megtalálhatók, csodálatos módon egyesítve a Nyugat és a Kelet hagyományát. Az Országgyűlés Sajtóirodája által a MTI-hez eljuttatott szöveg szerint a házelnök kiemelte: az általában a napi politikai vitáknak helyet adó falak között "ritkán adatik meg, hogy a testvériség és az egyetértés ennyi elhivatott képviselője legyen egyszerre jelen". Remélem, hogy az Önök békét sugárzó szellemiségéből a következő nehéz hónapokra, a választási kampány közelgő idejére is marad majd itt valami számunkra - fogalmazott Kövér László. A házelnök Szent László király egy levelét idézte, amelyben az uralkodó bevallja, ő bizony bűnös ember, mert "a földi méltóság teendőit" - mai szóval a politikát - nem lehet gyarlóság nélkül előmozdítani.
· Dunaharaszti HÉV híd · Taksony híd (Szigethalom) · Árpád híd (Ráckeve), Ráckevei Dunaág híd (Dunaharaszti M0-s híd) Petőfi híd Jelmagyarázat: †: megszűnt híd
Mivel ezeken a fórumokon állítólag a Bács-Kiskun megyeiek is jelezték, hogy szeretnének a Paks2 munkálataiban részt venni, a kormány úgy döntött, hogy ilyen széles társadalmi igény mellett meg fog épülni a Duna-híd. A kalocsai híd ötlete azonban nem a fórumokon merült fel először. Valójában ez a Jobbik régi álma. A Kalocsai Néplapban most is olvasható az a tartalmas beszámoló, amely a Jobbik 2013 végén rendezett lakossági fórumáról szól. Ebből kiderül, hogy Suhajda Krisztián jobbikos választókerületi jelölt szakértőkkel elemezte a egy Kalocsa-közeli duzzasztógát, illetve híd építésének lehetőségét. A Jobbik a szakértőkkel arra jutott, hogy ez nélkülözhetetlen. Pedig ekkor még szó sem volt Paks2-ről, azt csak a rá következő év elején jelentette be a kormány. A Jobbik viszont már 2013-ban használta ugyanazokat a fordulatokat, amelyek most Lázár János szájából ismerősek. Ez áll egy 2013-as Jobbik-közleményben: egy új Duna híd megépítésével a kalocsai régióból érkező alvállalkozók, szakemberek is könnyebben tudnák megközelíteni az építkezést.