Fehérvári út 7/A Móricz Zsigmond körtér
1956. október 30 körül ● Fortepan/Klausz Ádám ● TÉRKÉP A háttérben balra a Kaffka Margit Gimnázium (ma Szent Margit Gimnázium) épülete, jobbra a Himfy utcai saroképület. A középen álló figura a Magyar Szabadság nevű független napilap első számát olvassa. Az első szám 1956. Nyomda móricz zsigmond korter az. október 30-án jelent meg, az utolsó szám 1956. november 3-án, a november 4-i orosz invázió miatt nem érte meg negyedik számának kiadását. Információk Készült 1956-10-30 körül Város Budapest, XI. kerület Helyszín Móricz Zsigmond körtér Helyszín egykori neve — Épület — Címkék: csoportosulás, járókelő, sajtó, újság
Kapcsolódó épületek, tervek
Attilával még a nap végén is az túraélményekről, felfedezésre váró helyekről és fotótémákról beszélgettünk, na meg arról, hogy gyalogosan mikor és hova érdemes ellátogatni. Ez a téma kétségtelenül a nehezen elviselhető hőség miatt került szóba, ami minket is megviselt. Megfogalmaztuk, hogy egy többnapos balatoni túra előtt érdemes az embernek pár dologgal tisztába lennie, mielőtt belevág a kalandba. A Balaton-felvidéki vándorlás korábbi részeit itt találod: 1. Balaton-felvidéki kéktúra – 2. rész: Mindszentkálla – Csobánc – Káptalantóti | National Geographic. rész, 2. rész, 3. rész Jó tanácsok a túrával kacérkodóknak Bármennyire is festői a Balaton-felvidék, gyalogtúrázóként azért nem árt megfogadni néhány jó tanácsot, amelyek nagyban hozzájárulhatnak kalandunk komfortjához. Az út bejárásához választott évszak nagyban befolyásolja az élményszerzést, hiszen ez a vidék sokkal kevesebbet tud mutatni magából télen, akár más tájakhoz viszonyítva is, mint mondjuk lombfakadás után. Az időjárás, pontosabban a hőmérséklet szempontjából a tavasz és az ősz lenne ideális a gyalogláshoz, de ebben az időszakban a balatoni vendéglátás, a szállás- és a tömegközlekedési lehetőségek lényegesen gyatrábbak a főszezonhoz képest.
12. Szentantalfa: A település közepén lévő útkanyarban elhelyezett turisztikai tábla oldalára került fel a doboz. 13. (ÚJ) Hegyestű: a Geopark pénztáránál, a tető tartóoszlopára van felszerelve az új bélyegződoboz. 14. Kővágóörs: A templom előtt lévő Hősök kútja mögötti fán található a doboz. 15. Salföld: A település autóbusz végállomásánál található turisztikai tábla oldalára lett felszerelve a doboz. Balaton-felvidéki Kéktúra. 16. Badacsony: A vasúti átjáró és a 71-es út közötti fán található a doboz, amerre a móló felé kell menni.
A teljesítés elbírálásával és díjazásával kapcsolatos tudnivalókat a szövetség honlapján olvashatjátok el (). 12 / 13 A másik jelvényszerző túramozgalom "Végig a kéken, a Balaton-felvidéken! " címen fut. Balaton-felvidéki Kéktúra pecsételőhelyek. A Csarnai Edina által kiírt túra sikeres teljesítéséhez nem csupán a Balaton-felvidéki Kéktúrát, hanem az Országos Kéktúra Nagyvázsonytól Keszthelyig tartó szakaszát is végig kell járnunk. Ehhez a túramozgalomhoz is bárki csatlakozhat, időkorlát nélkül, csupán le kell tölteni az igazolólapot, és már indulhatunk is a terepre. Az igazán elszánt és tapasztalt kilométerfalók pedig egyben, teljesítménytúrakén t is legyalogolhatják a Balatoni Kéktúrát, amit szintén Csarnai Edina, illetve a Teljesítménytúrázók Társasága (TTT) szokott szervezni, általában júniusban. A cikk először 2018 augusztusában jelent meg. Forrás:
A Hegyestűn geológiai bemutatóhelyet hoztak létre Tihany A mélyen a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigetet nagyon nem is kell bemutatni, hiszen az egyik leghíresebb magyar település található itt. A félszigetet vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. Legnevezetesebb látnivalója a Bencés Apátság, amelyet I. András király 1055-ben alapított. Tihany meghatározó szimbóluma a levendula, nem meglepő, hogy minden évben megrendezik a Levendula Fesztivált. A félsziget déli részén található kikötőből komp közlekedik a szemközti Szántódra, ahová gépkocsival is átnyargalhatunk a déli partra. Tihany és a félsziget a Balaton egyik legismertebb helye Tapolcai Tavasbarlang A Bakony és a Balaton-felvidék határán fekszik Tapolca, amely a föld alatti tavasbarlangról és cseppköveiről híres. A város alatt több kilométer hosszú barlangrendszer található. Ennek látogatható része a tavasbarlang. A karsztvíz által kialakított barlangrendszer 270 méter hosszú szakasza járható be szárazon és vízen.
8 / 13 A badacsonyi vulkán és a Gulács az Öreg-hegyi szőlőktől nézve Fotó: Gulyás Attila Mély dűlőutakon kanyarogva értünk le a Kerek-szigetnek nevezett sík területre. Átkeltünk rajta, majd rácsatlakoztunk arra az aszfaltcsíkra, amelyen több mint három kilométert trappoltunk a végső úti célunkig, a Kéktúra végét jelentő Badacsony vasútállomásig. Itt került rá az igazolólapomra az utolsó pecsét, lezárva ezzel a 4 napos és 100 km-es túrámat, amihez útközben Attila is csatlakozott. A kék jelzések viszont még nem értek véget, a Balaton part felé, a közeli hajóállomásra vezettek. A Balaton-felvidéki Kéktúra itt visz le minket először és utoljára a tópartra, ami a hosszú út igazi megkoronázásának számít. Ráadásul Badacsonyon minden jót megtalálunk, amit a Balaton nyújthat, így egyfajta révbeérésnek is beillett a gyaloglásunk befejezése. 9 / 13 Az utolsó bélyegző a badacsonyi vasútállomásnál Fotó: Lánczi Péter Mi az i-re a pontot strandolással, lángosozással és fröccsözéssel tettük fel. Számomra ez a minivándorút igazi beteljesülése volt, aminek a végére teljesen új színben láttam a Balaton-felvidéket.
Az egyik pillanatban még a kilátásban gyönyörködünk, a következőben pedig már sárga lombszőnyegen sétálunk. Az erdő szélén van a túra egyetlen, meredek, nehezebben járható szakasza, közepesen izzasztó kaptatóval. Szerencsére nem tart sokáig, utána átadjuk magunkat a látványnak. A legszebb, utolsó előtti pillanata ez az őszi színkavalkádnak. Elérkezünk oda, ahol több útvonal keresztezi egymást: a Balaton-felvidéki Kéktúra a piros jelzéssel találkozik az erdő közepén. Egy kb. 1 km-es kitérővel innen a salföldi pálos kolostorromhoz juthatnánk. Továbbhaladva a kéken, lejteni kezd a terep. Az erdőt elhagyva szőlők, szántóföldek mellett sétálunk a falu felé. Elsétálunk a sötét múltú Steiner-kereszt mellett. "A salföldi Steiner-keresztet állítólag annak emlékére állíttatták, hogy a kukoricáját őrző özvegy Steiner Gyulánét ott éjszaka megölték" – írja Somogyi Győző Kossuth-díjas magyar grafikusművész Ország, város… (Helynév-játék a Káli- és a Tapolcai-medencékben) című, a Pannon Tükörben 2012-ben megjelent cikkében.
Teszünk egy kis kitérőt balra a T jelzésen, a Csönge-hegyi kilátóhoz. Ahogy errefelé gyakran megesik, egy pár száz méteres kis domb viseli a "hegy" elnevezést. Ezen a dombon egy 2015-ben épült kilátó épült, a magassága pedig éppen elég ahhoz, hogy gyönyörű kilátást nyújtson a teljes Káli-medencére a Hegyestűig bezárólag, tiszta időben pedig a Balatont és a boglári dombot is láthatjuk innen. Innen csak egy nagyon rövid szakaszt kell megtenni, és a Salföld Természetvédelmi Majorhoz érünk. Egész más arcát mutatja a falu az őszi csendben, olyan, mintha egy mese kulisszái között sétálnánk. A Balaton-felvidéki Kéktúra Kővágóörs felé vezet tovább innen. Most, hogy rövidebbek lettek a nappalok, már nem vállaljuk be ezt a 6 km-es szakaszt. Ha más idők járnának, és hétvége lenne, a Pajta Galériában pihennénk ki az út fáradalmait, művészi fotók és régi történetek között. Bízunk benne, hogy hamarosan nem csak feltételes módban írhatunk erről. Addig is, tervezzétek be ezt a kevésbé ismert kéktúrát, minél több szakasszal!