Szomolányi Janina, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek operatív igazgatója a hazai fesztiválélet egyik meghatározó alakja, a Müpa szervezésében megvalósuló nagy, országos összművészeti programsorozatok szíve-lelke. Ő mesél nekünk az idei produkciókról, kiállításokról, formabontó helyszínekről, a fesztiválszervezés kulisszatitkairól és kihívásairól, és persze arról, hogy mi mindent láthat a közönség az idei Bartók Tavaszon. We Love Budapest: Komolyzene, világzene, jazz, tánc, színház, külföldi sztárok, feltörekvő hazai tehetségek, rengeteg színes program – igazi összművészeti kavalkád immár második éve. Ez a Müpa szervezésében megvalósuló Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek. Mi volt az első év tapasztalata? Mire számíthatunk idén a fesztiválon? Fesztiválhangulat országszerte a Bartók Tavaszon. Szomolányi Janina: Az első Bartók Tavaszt egy nagyon furcsa időszakban, a pandémia kellős közepén terveztük, szerveztük. A végül kizárólag digitális térben megvalósult fesztivál nagy sikert aratott, fantasztikus koncerteket és bemutatókat láthatott a közönség a képernyők előtt, itthon és szerte a világon.
Bartók beszédszerű zenéjében egyszerre jelenik meg az éjszaka csendjének nesze és a vulkán kitörése. Várjon Dénes számtalanszor játszotta már a magyar zeneszerző zongoraversenyeit és mindig elementáris erővel hatott a közönségre itthon és külföldön egyaránt. Április 7-én és 12-én a Bartók Tavasz keretében a 2. és a 3. zongoraversenyt is hallhatjuk a nemzetközi hírű zongorista tolmácsolásában, partnerei Keller András és a Concerto Budapest lesznek. – Kihívás ma Magyarországon Bartókot játszani? Az igazi találkozások fesztiválja – Mindent a Bartók Tavaszról. – Máshogy, mint Mozartot vagy Beethovent. Nálunk Bartók klasszikusnak számít, kialakult valami olyan tisztelet az ő muzsikája iránt, amely mindig nagy fokú várakozást idéz elő a hangversenytermekben. Kivételes minden egyes alkalom. – Ez a tisztelet nem gátja a felszabadult, önfeledt zenélésnek? – Bartók nem adja könnyen magát. Nekünk, akik a zenéjét megszólaltatják, át kell mennünk különböző fázisokon, küzdelmeken, akár szenvedéseken, hogy meggyőzően tudjuk interpretálni az ő zenéjét. A tisztelet, vagy inkább az alázat a zenészi lét alapját képezi, hiszen mi igen sokszor a géniuszok, a legnagyobb szellemóriások remekműveit tolmácsoljuk.
Győrben, Miskolcon és Debrecenben pedig pezsgő fesztiválhangulattal és világzenei piknikkel várják a nézőket! Ayom.
Díjátadóval és gálahangversennyel zárult február 27-én a Cziffra György Fesztivál. Az Életműdíjat idén Perényi Eszter hegedűművész és Lantos István zongoraművész kapta, Tehetség-díjjal jutalmazták Eszenyi Zsombor klarinétművészt és Berecz Mihály zongoraművészt, valamint három ifjú tehetséget is elismertek. A Cziffra-emlékév részeként megrendezett fesztivál záró eseményét a Zeneakadémián rendezték, a díjátadót követő gálahangversenyen Balázs János és a Concerto Budapest lépett fel Keller András vezényletével. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész kezdeményezése nyomán 2017-ben hagyományteremtő szándékkal alapították a díjakat, amelyek célja, hogy a pályájuk elején járó tehetségeket, valamint az egy élet munkásságának eredményeként a legnagyobb kulturális értékeket felmutató emberi teljesítményeket mind erkölcsi elismeréssel, mind anyagi hozzájárulással honorálják. A fesztivál Életműdíja évente két személynek ítélhető oda, életkori megkötés nélkül. A díjak zeneművész, pedagógus vagy kulturális szervező, kulturális szakember érdemeit hivatottak elismerni.
További részletek és információk a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek budapesti és országos programjáról a weboldalon vagy a Bartók Tavasz programfüzetében t alálhatók. Az előadásokhoz kapcsolódó érdekességekért, kulisszatitkokért, interjúkért érdemes ellátogatni a oldalra.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
#1 Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar márka, a marketing világból érkező, ehhez igen jól értő és a csokoládé iránti szenvedélyéért mindent feladó Mészáros Gábor által alapított chocoMe. Gábor nagyon hamar felismerte a nemzetközi versenyek fontosságát és nem múlik el szezon, hogy a márka valamilyen új elismerést ne zsebelne be az innovatív termékeivel. Egy retró magyar csokoládémárka története. Az örökös innováció gyümölcse az ősz újdonsága, a feketeribizli borssal fűszerezett drazsé is, ahol a minőségi alapanyagok mellett, a nóvumnak számító, ribizlirügyből készített fűszer teszi igazán izgalmassá a terméket. #2 Cukrász vonalon mozogva érdemes megemlíteni a Harrer családot. A csokoládé iránti rajongásukat nem csak a soproni cukrászatukban található izgalmas csokoládé bemutatójukkal prezentálják, hanem a nemzetközi versenyeken, többek között az International Chocolate Awards -on elért helyezéseikkel. Az idei kelet-európai döntőben a táblás csokoládék mezőnyét szinte letarolták, a bírák arany és ezüst érmekkel jutalmazták többek között Merlot-val bolondított étcsokoládéjukat, a tonkababos tejcsokoládét és az üdítően friss mentás fehér csokoládét.
A Dunakavicsot is ők találták ki. 9. A Stühmer ma 1948-ban a gyárat államosították, a Stühmer család egy része külföldre menekült. Az üzem Budapesti Csokoládégyár néven működött tovább. Címerében továbbra is ott maradt a Stühmer-féle csóka. Bambi, Csepel, Orion: hová tűntek a legendás magyar márkák?. A korízlésnek megfelelő új termékek születtek, például az Űrhajós szelet, a Mitugrász csoki vagy a Budapest szelet, ami budapesti látványosságok fotóival díszített papirosba burkolt keserűcsoki volt. 1992-ben a gyár a Stollwerck Budapest Kft., majd a Bonbonetti Zrt. tulajdonába került. A Stühmer márkanevet Csóll Péter egri vállalkozó a 2000-es évek közepén megvásárolta az akkori tulajdonosától, és újra minőségi Stühmer-termékek gyártásába kezdett. Forrás: 2008-ban Novaj községben átadták a Stühmer Csokoládéüzemet. Ma itt gyártják úgynevezett nosztalgiatermékeiket, a Melódia szeletet, az Aranydesszertet, a Stühmer Rózsát, a Korfu szeletet és a Százszorszép desszertet. 2014-ben új, korszerűbb berendezésekkel felszerelt gyártóüzemet adtak át Makláron. Stühmer Frigyes sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található.
De lehet mondani, hogy a Piros Pöttyös sorsa is jól alakult. A Túró Rudi története még az 50-es években kezdődött, amikor három élelmiszeripari szakember kiment a Szovjetunióba, hogy közelebbről is megismerjék a helyi tejipart. Az édes túróból és csokiból készült nyalánkság magyar változatát az Erzsébetvárosi Tejüzem a 60-as években kezdte el gyártani. Mint ismeretes néhány lapkiadó a Túró Rudi nevet kifejezetten pajzánnak tartotta, ezért nem voltak hajlandóak részt venni a reklámozásban. Akárhogyis: a Piros Pöttyös máig óriási kedvencnek számít. Annyira, hogy a magyarok évi 22 milliárd forint értékben vásárolnak belőle. CsokiMost. Bár a márka a holland hátterű FrieslandCampina tulajdonában van, a gyártás a mai napig Mátészalkán zajlik. Jelenleg a legnagyobb 100 százalékos magyar kézben lévő édesipari vállalatnak a Szamos Marcipán Kft. számít. Az e-beszamolo adatai szerint a forgalmuk tavaly meghaladta a 3, 4 milliárd forintot. A cég épp idén hajtott végre egy 332 millió forintos kapacitásbővítő fejlesztést.
Gyűjtsd a pontokat! Impresszum, kapcsolat | Hirdess nálunk! A KrémMániáról Házirend Online Piactér Felhasználási Feltételek Felhasználási Feltételek Egyedi Adatkezelési Tájékoztató © 2014 KrémMánia Minden jog fenntartva. Magyar csoki márkák 2017. © 2014 KrémMánia Minden jog fenntartva. Sokan nem is gondolnák, hogy azok az üzletek, amelyek előtt elsétálnak egy bevásárlóközpontban, mind magyar márkák boltjai, amelyek mégis külföldiként "adják el magukat". Rengeteg magyar márkáról hiszik azt sokan, hogy azok neves angol, amerikai, francia vagy épp olasz brandek, holott a külföldi elnevezés mögött magyar vállalkozások magyar márkái bújnak meg. Ennek több aspektusa lehet: sokan eleve félnek a magyar termékektől, mondván, hogy az rossz, az olcsó és gagyi, míg a külföldi márkákkal, termékekkel szemben más előítéletek vannak. Ez nem csupán magyarországi jelenség, ezzel a megoldással más nagy nyugat-európai márkák is éltek korábban – hangsúlyozta a Manager Magazinnak Papp-Váry Árpád, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, a Budapesti Metropolitan Egyetem dékánja.
A nagyobb méretű (250 g+) termékek növekedtek dinamikusabban, de a forgalom jelentős része a 85–100 g-os termékeken realizálódik. Továbbra is a diszkontok térnyerése a jellemző, ezt a trendet a COVID-19 felerősítette. A saját márkás termékek eladása és piaci részesedése is növekszik. Magyar csoki márkák 18. Bellér Anna márkamenedzser Mondelēz – A pandémia miatt kevesebb időt töltöttek az emberek a bevásárlással, így a jól ismert és megbízható márkákat előnyben részesítették. A Milka a piacnál dinamikusabban növekedett, így tovább tudtuk erősíteni piacvezető szerepünket – teszi hozzá Bellér Anna, márkamenedzser (Milka táblás csokoládé, Magyarország, Csehország, Szlovákia). Minden évben megjelennek ízújdonságok is a kínálatban. A könnyedebb, gyümölcsös ízek nyáron és tavasszal dominálnak, a teltebb, töményebb ízek a hűvösebb időszakban közkedveltebbek. – A Tibi ízváltozatok között kiemelkedőek a gyümölcsös variánsok, illetve az étcsokoládé ízesítések. Jelenleg egyedülálló a panna cotta ízvilágú Tibi étcsokoládé, de ki lehet emelni a sárgabarackos vagy ananászkrémes étcsokoládét is – mutat rá az ízek jelentőségére Galambos Orsolya, a Bonbonetti junior trade marketing managere.