2003-ban (Játszókút) és 2004-ben (Játszópatak) a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj keretén belül, vízzel kapcsolatos játékok tervezésével foglalkoztam. Így született a játszópatak. Az általam tervezett játék nem egy konkrét helyhez köthető építmény, hanem egy olyan "terv" és ötletgyűjtemény, mely egészében és részeiben egy konkrét helyre adoptálható, illetve a helyi adottságokat figyelembe véve tovább tervezhető, illetve egy-egy rész továbbgondolva önmagában is megvalósítható. Vízi játékok. Felmerül a kérdés, hová érdemes játszópatakot építeni. Kézenfekvő válasz, hogy oda, ahol nincs, például parkokba, játszóterekre. Sajnos a vízellátási és karbantartási nehézségek miatt jelen pillanatban - legalábbis Budapesten - nincs sok esély rá, hogy sikerrel járunk. További helyszín lehetne a strand és a fürdő, lévén a nagy mennyiségű víz adva van (azért az üzemeltetési költségek itt is jelentősek, és a higiénia is egy pár kérdést felvet). Nekem nem sikerült itt partnert találnom. Az általam kijelölt hely egy patak melletti terület.
Kellemes kikapcsolódást ígér ez a vízen használható függőágy. Ajánljuk vízpartra, strandra vagy medencébe. Mérete kb. 152x67 cm. Figyelem! 6 éves kor alatt csak felnőtt felügyelete mellett, sekély vízben használható!
Céginformációk Adatvédelmi nyilatkozat Adatvédelmi beállítások módosítása ¹ Népszerű: A kiemelt termékek olyan gondosan kiválasztott termékek, amelyek véleményünk szerint nagy eséllyel válhatnak felhasználóink igazi kedvenceivé. Nemcsak kategóriájukban tartoznak a legnépszerűbbek közé, hanem megfelelnek a csapatunk által meghatározott és rendszeresen ellenőrzött minőségi kritériumoknak is. Cserébe partnereink magasabb ellenszolgáltatással jutalmazzák ezt a szolgáltatást.
1) A nap sugárzása: A légkör külső határára 1354 W/m2 energia jut. Ez az érték a napállandó. Az energia jelentős része visszaverődik vagy elnyelődik. A Föld felszínére valamivel több mint fele jut le a napállandónak. Különösen a rövidhullámú sugarak szűrődnek ki a napfényből. 2) A légkör felmelegedése: A napsugarak nem a levegőt, hanem a talajt melegítik fel először. A talaj a napsugarakat először hővé alakítja, majd ezt a hőt átadja a felette lévő levegőnek. Ez a folyamat a talaj feletti kb. 20 cm-es légrétegre terjed ki. Az e fölötti levegő felmelegedése már a hőmérsékletkülönbségek miatt beinduló légkörzés hatására történik. A levegő felmelegedése ppt. 3) Üvegházhatás eredménye: lásd légkör szerkezete c. tétel. 4) Mitől függ egy terület felmelegedése: – a napsugarak hajlásszöge – sugárzás időtartama – felszín anyaga jellege a) Napsugarak hajlásszöge: Alapvetően attól függ, melyik szélességi körön vagyunk a gömb alakú Földön. A legnagyobb szögben az egyenlítő környékét érik a napsugarak, a legkisebb szögben pedig a sarkpontokat.
A Földre nézve ezen meleg nem vész el teljesen, mert a levegőben lebegő vizrészecskék és porszemek mindenfelé reflektálják a napsugarakat és igy a Föld felé is, miáltal maga a L. is lesz a melegség egyik forrásává. A levegő tulajdonképi felmelegedése azonban alulról indul meg, amennyiben a talaj hőmérséklete a besugárzás folytán emelkedik és a talajból kiinduló meleg részint közvetetlen vezetés, részint sugárzás által közöltetik a legalsóbb légrétegekkel. Csupán szárazföldet és páramentes levegőt tételezve fel, a melegségi viszonyok is egyszerüek volnának: minden helyre nézve a geográfiai fekvésénél fogva őt megillető besugárzás és kisugárzás mennyisége adná meg a hőmérsékletét és a szélességi körök egybeesnének az izothermikus vonalakkal. De a valóságban a viszonyok bonyolultabbak. Levegő felmelegedése. A Föld felszinének felmelegedése ugyanis a talaj minősége szerint váltakozik (a szárazföld jobban melegszik fel, mint a tenger) és a kisugárzása is függ a talaj minőségétől (a szárazföld erősebben hül le, mint a tenger).
Az idegen fajok behatolása az Antarktisz őshonos biológiai sokféleségének drámai csökkenését idézheti elő, amihez több millió éves evolúció és túlélés kellett. Ráadásul a növényzet változása dominóhatást fog okozni a szárazföldi ökoszisztémák teljes élővilágára – állítja Cannone professzor. A pliocén közepén az Antarktiszon olyan felmelegedés zajlott, ami lehetővé tette a fajok spontán vándorlását Dél-Amerikából az Antarktiszra és fordítva. A jelenlegi felmelegedés már kiválthatta a mohák, zuzmók, edényes növények és gerinctelenek ilyen irányú vándorlását az Antarktiszon, amit az emberi tevékenység – nevezetesen a növekvő turizmus – ugyancsak elősegítet, figyelmeztetnek a tudósok. A tanulmány azt mutatja, hogy ezen növényfajok populációinak további növekedésére lehet számítani, ami az Antarktisz kizöldüléséhez vezet – hangsúlyozta Dr. Kevin Newsham, a British Antarctic Survey szárazföldi ökológusa. Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára! A levegő felmelegedése by László Nagy. (fotó: Wikipedia)