Már csak pár nap és itt vannak az ünnepek. Ha pedig ünnep, akkor sütemény. Miért ne próbálnánk ki ezúttal egy új receptet, például Colors in the Kitchen ötletét, aki egy csokoládéval és mascarponéval készített linzertésztát ajánl? Elnézve az összetevőket, az eredmény garantált. Ráadásul az instrukciók alapján az elkészítése sem túl bonyolult! Hozzávalók 26 cm-es pi teformába: Linzertészta: 75g (sótlan, szobahőmérsékletű) teavaj 50g (nád)cukor 1 ek. zsíros tejföl 1 tojás sárgája 150g (tönköly) finomliszt 1tk. (foszfátmentes) sütőpor Csokis krém: 100g olvasztott étcsokoládé (70%-os) 100g (nád) porcukor 250g mascarpone 100g zsíros tejföl 150ml tejszín egy csipet só 3 tojás sárgája Tojáshab: 4 tojásfehérje 170g (nád) porcukor Elkészítés: A linzertésztához a puha vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tejfölt és a tojássárgáját. Beleszitáljuk a lisztet és a sütőport. Csokis-mascarponés gofri villámgyorsan recept | Street Kitchen. Homogénre gyúrjuk, majd negyedórára a hűtőbe tesszük. Kivajazott piteformába nyomkodjuk (akár a lisztezett felületen ki is lehet nyújtani, de elég ha egyszerűen a hideg tésztát a formába nyomkodjuk).
Tetejére málnát szórunk. Jó étvágyat hozzá! Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással! Thx! !
Fontos, hogy a linzertészta a piteforma oldalait is bőven fedje. Ebbe kerül majd a csokis krém. Negyedórára hűtőbe tesszük a piteformát, addig a sütőt előmelegítjük 175 fokra (légkeveréses). A tésztát 15 perc alatt elősütjük, addig elkészítjük a krémet. Vízet forralunk, majd amikor forr, lejjebb vesszük a hőmérsékletet. A krémhez a csokoládét a forró gőz fölött egy fém tálban megolvasztjuk. (Figyelünk, hogy a víz ne érjen hozzá a tál aljához! ) Amint a 90 százaléka felolvadt, levesszük a gőzből. Addig kavargatjuk, amíg a maradék szilárd rész is fel nem olvad. A mascarponet a porcukorral, a tejföllel, a tejszínnel és a tojássárgákkal összekeverjük. (Nem kell sokáig keverni, csak éppen homogén legyen, hozzáadjuk a csipet sót majd az olvasztott és kihűlt csokoládét. ) A tésztát negyedóra után kivesszük a sütőből és ráöntjük a csokis krémet. Visszatesszük további 10 percre, addig a tojáshabot is elkészítjük. Csokis mascarpone süti. Robotgéppel a tojásfehérjéket a cukorral kemény habbá verjük. Kivesszük a pitét a sütőből és óvatosan a félig sült csokis krémre kanalazzuk a felvert tojáshabot.
A higany felületét sima síkság és mély kráterek jelölik, a bolygót többnyire kő és fém készíti. Vénusz A szerelem és a szépség római istennője nevű Vénusz 67, 2 millió mérföldnyire van a Naptól és 26 millió mérföldre a Földtől. Ez a Naprendszer hatodik legnagyobb bolygója, átmérője 7521 mérföld. 224, 68 Föld napig tart, amíg a Vénusz megfordul a Nap körül, és 243 Föld napig forog a tengelyén. Ezért a leghosszabb nap a bolygó. A Vénusz, az ég legfényesebb tárgya, a nap és a hold mellett, sziklás és poros hegyekkel, kanyonokkal és síksággal rendelkezik. föld A Föld bolygó 93 millió mérföld távolságban van a Naptól, és 7926 mérföld átmérőjű, ez a Naprendszer ötödik legnagyobb bolygója. A Naprendszeren kívüli világba is belehallgathattunk a Voyager–1-nek köszönhetően | Az online férfimagazin. Tudomásunk szerint ez az egyetlen bolygó, amelynek élettartama van, felületének kb. 70% -át víz borítja. A Föld 365 naponként egyszer fordul a Nap körül, és 24 órán belül forog a tengelyén. A Föld becslése szerint több mint 4, 5 milliárd éves. Mars A Marsot gyakran vörös bolygónak nevezik, mert vöröses porral és sziklákkal borítja.
A mai legmodernebb technikák közvetlenül végezhetnek méréseket. De korábban más közvetettebb és nem annyira kísérleti módszereket kellett találni. A Föld és a Nap távolságának kilométerekben való megismeréséhez a Nemzetközi Csillagászati Egységet használják. Ez az egység alapvető, és az egész naprendszerünk néhány pályájának mérésére szolgál. Néhány távolság kiszámítására és más adatok megszerzésére más távoli csillagrendszerekben is használják. Kilépett a csillagközi térbe a Voyager–2 - Qubit. Az egyik tudós, akinek sikerült kiszámítania a bolygónk és a Nap közötti távolságot, a matematikus volt Eratosthenes. Ez a görög származású tudós különféle képleteket alkalmazott, amelyek megkönnyítették a teljes számítást. Nekik köszönhetően kiszámíthatta, hogy a Földtől a Napig 149 millió kilométer van. A Föld és a Nap közötti távolság nem mindig azonos Egy fontos dolog, amit szem előtt kell tartani, hogy a Föld nem áll helyben. Vannak különféle a föld mozgása ezek között van a Nap körüli pályán történő elfordulás és transzláció. Egész évben nem vagyunk azonos távolságban a Naptól, mivel az a pálya, amelyen a Föld mozog, nem kör alakú, hanem elliptikus.
A római háború istenének nevezték el, és 141, 6 millió mérföldre van a naptól. A Mars a Naprendszer hetedik legnagyobb bolygója, átmérője 4222 mérföld. 686, 98 Föld napig tart, amíg a Mars körül forog a Nap, és a tengelyén forog 24, 6 Föld órában. Kemény, száraz, sziklás felülettel és két holddal rendelkezik. Jupiter A Jupiter, a Naprendszer legnagyobb bolygója 483, 8 millió mérföldre van a Naptól. Átmérője 88 729 mérföld, ami azt jelenti, hogy elfér az összes többi bolygó belsejében, és több mint tucat Föld tud felsorakozni rajta. A Jupiter 11. A bolygók távolsága a naptól fényévekben - Tudomány - 2022. 862 Föld éve fordul elő, hogy a Nap körül forogjon, és 9, 84 Föld óra, amíg a tengelyén forog, így a legrövidebb nap bolygóvá válik. A Jupiternek legalább 63 holdja van, és főleg hidrogénből és héliumból készül. Szaturnusz A milliárd jégrészecskékből álló gyűrűikről leginkább a Saturn 886, 7 millió mérföldnyire van a Naptól és 550, 9 millió mérföldre a Földtől. Átmérője 74 600 mérföld, ami a második legnagyobb bolygó a Naprendszerben. 29. 456 földévig tart, amíg a Szaturnusz megfordul a Nap körül, és 10, 2 Föld órát fordít a tengelyére.
Figyelembe véve a pálya távolságát, azt mondhatjuk, hogy január 2-ig a Föld a Naptól körülbelül 147 millió kilométer távolságra van. Amikor azonban a Nyári napforduló és elérkezik július hónap, 152, 6 millió kilométer távolságra vagyunk. Ez a távolság meglehetősen észrevehető, bár a hőmérsékletre és a bolygót elérő sugárzás mennyiségére nem ez hat. Ennek oka az a hajlás, amellyel a napsugarak behatolnak a felszínbe. Mivel a csillagászati mérések mindig nagyon nagyok, nem leggyakoribb, hogy ezeket olyan egységekhez kapcsoljuk, mint a kilométerek. Több millió kilométerről beszélni nem kényelmes. Az égitestek közötti méréseket általában a csillagászati egységben hajtják végre. A kilométereket a Föld belsejében végzett számításokhoz használják, vagy megneveznek egy bizonyos távolságot egy adott világűrben, ahol a bolygó belseje és azon kívüli távolságok különbségét szeretné tükrözni. A csillagászati egységet (AU) a bolygók, galaxisok közötti távolság mérésére használják a fényév néven ismert egységgel.
Ahogyan nagyon nehéz elképzelni, hogy a Naprendszer életkora 4, 6 milliárd év, a Nap és a bolygók között lévő távolság is rendkívüli emberi léptékkel nézve. A Naphoz legközelebb a Merkúr található (57, 9 millió km), aztán a Vénusz következik (108, 2 millió km), majd a Föld (149, 6 millió km). Utána a Mars (227, 9 millió km), a Jupiter (778, 3 millió km), a Szaturnusz (1429 millió km), az Uránusz (2869, 6 millió km), majd a Neptunusz (4496, 6 millió km) helyezkedik el. Abban az esetben, ha a Nap−Föld távolságot 10 centiméternek vesszük, a Merkúr 4 cm, a Vénusz 7 cm, a Mars 15 cm, a Jupiter 52 cm, a Szaturnusz 96 cm, az Uránusz 192 cm, a Neptunusz 301 cm távolságra van a Naptól. Ezek a távolságok már egy nagyobb szobában is bemutathatóak. Próbáljuk meg egy mérőszalag segítségével kimérni őket! A távolságok szemléltetésére gyöngyből is megfűzhetjük a naprendszert! Ha egy centimétert egy gyöngynek tulajdonítunk, akkor a negyedik, hetedik, tízedik, stb. gyöngyök lesznek a bolygók. A gyöngyök méretét a bolygó méretének megfelelően változtathatjuk, színét a bolygó színét közelítve választhatjuk ki.