Számomra pedig az a szokatlan, hogy a gyerekek nem kérik tőlem órán, hogy hadd egyenek pár falatot, hiszen van idejük nyugodtan elkészülni reggelente. A diákokat a szünetekben frissen pörkölt kávé, általuk kért zene az iskolarádióban, a tanárok és vezetés által kialakított klubszoba kényezteti, s készíti fel a következő tanórára. Létezik egy úgynevezett mentőszoba is, ahol az aznapra nem tanuló diákok néhány perc alatt egy terminálon átfuthatják a megtanulandó tananyagot, mintegy gyorstalpalóként. Dél körül következik a pihenés, mindenki meg tud ebédelni, s a maradék időben a sportolásra, relaxációra alkalmas területeket rohamozhatják meg mind a tanárok, mind a diákok, vagy akár együtt is. A hátra lévő két óra pedig a nap levezetése, itt már olyan órák vannak, ahol a gyerekek a kreativitásukat, saját személyiségüket tudják kamatoztatni, melyet a tanárok elfogadnak. Hirtelen felébredek, szól a vekker, 6:25. Üzenetben is figyelmeztethet a Facebook a szülinapokra | MarketingMorzsák. Sietnem kell, éppúgy, mint mindenkinek. Fáradtan, elnyűtten találkozom kollégákkal, diákokkal, akikben ugyanilyen érzések kavarognak.
De sietés van, mert lekésem a buszomat! A busz késik, ki kell posztolnom, hogy mekkora lúzer már megint a személyszállító társaság…hátha észreveszik magukat, no… Az iskolában …jajj, el is felejtettem, hogy ünnepség van, így ki is írom érzelmi állapotomat: ideges… Az órák unalmasak! Lázasan nézegetem, hogy a többiek vajon mit posztolgattak, amíg nem voltam fenn negyed óráig…nemigaz…hát mindenki ennyire elfoglalt, hogy csak ennyi poszt van? Mindegy, akkor megnézegetem minden ismerősömnek a profiljait, hátha van rajta valami újdonság…ez ki is? nem rémlik, de mindegy, biztos érdekes, úgyhogy belájkolom az összes képét! Mai születésnapos: Robert Merle, a világhírű író, a nácizmus lélektanának legjobb ismerője | Mazsihisz. De az én képeimre miért nem esik annyi lájk? Jé, vannak olyan csoportok, ahol lájkokat lehet cserélni…csatlakozom, így teljesen ismeretlenekkel is cserélhetek lájkokat, hadd lássák ismerőseim, milyen menő vagyok! Jó, már eltelt néhány óra, nem figyeltem egyiken sem, hiszen olyan unalmas! Gyerünk, még ötszáz ismerősöm profilja hátravan! És igen, lassan eltelik a nap, legalább mehetek haza, és nyomhatom a netet!
Egy kivételesen dicsőséges korszakban, amely kötelez máig is bennünket. Így az ő emléke is, a bátorsága és a világi tudás iránti elmélyült érdeklődése és az, hogy minden képességét Isten és a zsidó nép szolgálatába állította. Legyen áldás és példa az emléke.
Érzem, hogy olyat cselekedtem, amit még nem, vagy csak közvetetten tettem meg – ahogy sokan mások is: elmondtam a véleményem. Hirtelen nagy fényességet látok, s egy padon találom magam felébredni. Egy diák lép oda hozzám, kérdi, hogy jól vagyok e. Mert egy pillanatra elájultam. Igen, jól vagyok, mert úgy érzem, meghallgatott valaki! És megköszönve a segítséget, elindulok hazafelé. Út közben gondolkodom a történteken. Egy álom, vagy egy öntudatlan állapot kell ahhoz, hogy kifejezzem, amit valójában gondolok? Miért ne lehetne ez valóság, ahol mindenki építő jellegű gondolatokat terjeszthetne elő, mely a tanárok és a diákok munkáját egyaránt segíti? És miért ne lehetne ezeket megvalósítani? Közben önfeledten valaki köszön. Egy szempár, akinek a nézése ismerős valahonnan. "Tanár Úr! Annyira örülök, hogy látom. Képzelje, sikerült álmaim állásában elhelyezkednem! Barátai köszöntötték verseivel a születésnapos költőt :: baznyesz-miskolc.hu. És mindez Önöknek is köszönhető! Hálás vagyok azért, amit értem tettek, hiszen ez nem sikerülhetett volna segítségük nélkül! Köszönöm, hogy támogatták előre jutásomat! "
Dicsérte rímjeimet és a ritmust, ez pedig inspirált engem újabb és újabb költemények megírására. Nyomtatásban akartam látni a nevemet, ez 1962-ben megtörtént, ugyanis a Szabad Földben ekkor jelent meg első versem "A madárijesztő dala" címmel. Ekkor még csak tizennégy éves voltam. Ez igen nagy élmény volt, mérhetetlen nagy boldogság, büszkeség töltött el, hogy emberek ezrei, tízezrei olvashatják a Fecske Csaba nevet az újságban. A hiúságon túl fontosnak tartottam azt is, hogy ki tudom fejezni, amit gondolok, amit érzek, hogy megmutassam az én világomat. Ezt én csak versben tudom megtenni, mert ennek különleges nyelvezete van. A költészet számomra az élet, elrugaszkodás a hétköznapi dolgoktól, a szabadság érzését adja. - Van-e olyan, amit sajnál, hogy kimaradt az életéből? Igen, ha újrakezdhetném, egészen másképpen élném le az életemet, ugyanis kamaszként nagyon sokat hibáztam. Azt nagyon sajnálom, hogy rossz magaviseletem miatt nem jelentkezhettem az egyetemre, s bár autodidakta módon nagy tudásra tettem szert, mégis amit ott tanítottak volna, azt nem kaptam meg.
Hivatásomhoz tartozó dolog ez, amit vállalok is addig, amíg azok kizárólag engem érintenek. Úgy gondolom, hogy nem csak a közeli ismerőseim, de a város lakói is tudják, hogy férjként és családapaként megingathatatlan vagyok, legszentebb dolog számomra a családom, és semmiféle kitekintés a házastársi vagy családi kapcsolatomból fel sem merül! Ennek tükrében feleségemmel, Ágival együtt jelentéktelen lejáratási próbálkozásnak tekintjük, ami szót sem érdemelne, hiszen kettőnknél jobban senki sem tudja, hogy mennyire szeretjük egymást, mennyire biztosak az alapok és vettük komolyan a Jó Isten előtt tett házassági eskünket. De! Amikor már nem csak engem, hanem a családomat vagy családi életemet is megpróbálják egy lejárató kampánnyal megzavarni, ezt felelős családfőként, szerető társként és apaként nem engedem! Meddig süllyednek még az ellenzék emberei? Álprofilokat regisztrálnak a képemmel, szeretőt vagy ki tudja, mit keresnek, mindezt úgy feltüntetve, mintha én lennék. Pontosan azért, mert Ági társam és hátországom, támogató szövetségesem, akivel 10 éve élünk boldog házasságban, 4, illetve 2 éve Isten kegyelméből megszülettek gyermekeink; szánalmas lejáratásnak tartjuk ezt a társkereső álprofilt, de most betelt a pohár!
Magyarország területére csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5728 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4620-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 1599 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az érintetteknek a rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte pénteken a oldalon, hogy az ukrajnai háború elől szerdán 1717 ember, köztük 808 gyermek érkezett Budapestre vonattal. Országos idegenrendészeti főigazgatóság állás. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 96 ember, köztük 56 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
(MTI) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A menedékes státuszért folyamodás kérelem alapján megy, tehát nem automatikus. Magyarországra eddig több mint 140 ezer háborús menekült érkezett, közülük eddig összesen van 786 menedékes elismerés iránti kérelem. Hogy miért ilyen kevés, arról Mágó András azt mondta, a menekültügyi hatóságnak csak elképzelése van erről, mert aki menekült, úgyis jogszerűen tartózkodik Magyarországon, nekik a hatóságok előtt megjelenni nem kötelező; ők azok, akik jellemzően vagy kivárnak, vagy rögvest mennek is tovább nyugatra. A menedékes státusz (ideiglenes védelem) velejárói: a tartózkodás joga biztosított Magyarországon élhet tanulhat dolgozhat egészségügyi ellátásban részesülhet addig, amíg a kormány vagy az EU vissza nem vonja ezt a jogállást. Az idegenrendészet megnövelt létszámmal segíti a menekülőket | Demokrata. A magyar állampolgárokra a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok érvényesek, de a gyűjtőpontokon és a határátlépéskor is jelentős segítségben részesülnek. Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt