Utalt arra, hogy Hidegkuti életében a véletlenek is szerepet játszották, hiszen eredetileg a Ferencvárosba szeretett volna igazolni, ám egy bíráló megjegyzés hatására meggondolta magát és meg sem állt az MTK-ig. Felelevenítette, hogy a csatár polgári származása miatt szálka volt a diktatúra szemében, és csak úgy kerülhetett be a válogatottba, hogy a szüleinek kitalált előéletet kreáltak, az eredetileg gyárigazgató édesanyját pedig egy filmen sztahanovista munkásnőként mutatták be. ZAOL - Kiállítással tiszteleg a Nemzeti Múzeum a 100 éve született Hidegkuti Nándor előtt. Puskás Ferenc az 1952-es olimpia döntõjében viselt cipõje Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat egykori tagja születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban 2022. március 3-án, a megnyitó napján Forrás: Illyés Tibor / MTI Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a kivételes tudású és játékintelligenciájú Hidegkuti nemcsak a magyar, hanem a világ labdarúgásának is kiemelkedő alakja volt. Ezt bizonyítja, hogy 1994-ben átvehette a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség fair-play díját, majd halála előtt nem sokkal a betegágyánál személyesen látogatta meg Joseph Blatter, a szervezet akkori elnöke.
A kiállított tárgyak között helyet kapott az a mez is, amelyet Hidegkuti az 1952-es helsinki olimpián viselt, de megtekinthető a Fiorentinával 1961 augusztusában kötött szerződése, valamint az edzői naplója is. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a csütörtöki megnyitón kiemelte, amikor Deutsch Tamás, az MTK elnöke megkereste, gondolkodás nélkül mondott igent a felkérésre, mert a magyar futballtörténelem kiemelten fontos része a magyar történelemnek. Nem volt a magyar labdarúgásnak még egy olyan kiemelkedően sikeres időszaka, mint amikor az Aranycsapat aratta a győzelmeit, és ezeket nem lehetett elképzelni Hidegkuti Nándor nélkül - jelentette ki a főigazgató az MTK száz éve született labdarúgójáról, aki többek között mesterhármast ért el az évszázad mérkőzésén, az angolok elleni londoni 6-3-as diadalon 1953-ban. Az aranycsapat tagjai 2019. Hidegkuti Nándor olimpiai meze az Aranycsapat egykori tagja születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban Forrás: Illyés Tibor / MTI Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke arról beszélt, hogy a második világháború után az Aranycsapat sikerei sok magyarnak adták vissza egy jobb életbe vetett hitét, ugyanakkor növelték a nemzeti összetartozás érzését.
Ennek az eseménynek is vannak a kiállításon relikviái, ezek egy önálló vitrinben kaptak helyet. 1961-ben edzőként a Fiorentina csapatához szerződött, ennek dokumentuma ugyancsak eredetiben megtekinthető a tárlaton, látható még a futballista lecke- és munkakönyve, kézzel írott edzésnaplója, kitűzői, tagsági igazolványai, emlékérmei, illetve családi albumának részletei. A csapattal megnyerték az olasz kupát és a KEK-et, a Kairó National edzőjeként ötszörös egyiptomi bajnokok lettek. Aktív pályafutását 75 évesen fejezte be. Ezekre az évekre a következőképpen emlékezett: "Szép volt a játékos-pályafutásom. Amikor a válogatottban kimentünk a pályára, óriási élmény volt, hogy rengeteg külföldi jött el mérkőzéseinkre, mert szép játékot akartak látni. Szeretet vett körül bennünket mindenütt, s öröm volt hallgatni a mérkőzés előtt a magyar Himnuszt. Potápi: a Kárpát-medencei magyarság számára a legfontosabb az erős intézményrendszer kiépítése - Körkép.sk. Edzőként is nyugodt légkör volt körülöttem. Elmondhatom, úgy éltem és dolgoztam, ahogy én akartam. Boldog ember vagyok". A kupolaterem tv-képernyőjén folyamatosan válogatott meccseinek góljai nézhetőek vissza.
Borítókép: MLSZ
Nyitókép forrása: Dombóvár, 2022. február 1. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, fideszes országgyűlési képviselő beszédet mond a Dombóvári Civil Szövetség civil napi rendezvényén 2022. február 1-jén. MTI/Kiss Dániel A Kárpát-medencében szétszabdalva élő magyar közösségnek a legfontosabb az, hogy erősítse a politikai intézményrendszerét, és mindenhol képviselni tudja a magyarság érdekeit – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Palicson a vajdasági gazdasági mentorprogram második fordulójának zárórendezvényén. Az Aranycsapat legendája. Mint mondta, a politikai intézményrendszert úgy lehet erősíteni, ha a külhonban is arra törekedünk, hogy a magyar összefogás megvalósuljon, és etnikai szinten lehessen politizálni a magyar érdekek képviselete érdekében. Rámutatott, hogy a Vajdaságban ezt az erőt a Vajdasági Magyar Szövetség és annak elnöke, Pásztor István képviseli. Potápi Árpád János emlékeztetett arra: 2019-ben merült fel az ötlet, hogy hálót kell kialakítani a gazdasági vállalkozásokból, így létrehozva olyan regionális, ugyanakkor Kárpát-medencei hálózatot, amely erősíti a magyar vállalkozásokat.
A mai polipok legősibb ismert, már a dinoszauruszok kora előtt is élő rokonát találták meg egy kanadai múzeum fosszíliagyűjteményében. A ma ismert nyolckarú polipfajoktól eltérően a fejlábúak ezen ősének tíz karja volt, ezek közül kettő kétszer olyan hosszú, mint a többi nyolc. A 328 millió éves kövület olyan jó állapotban maradt fenn, hogy karjain két párhuzamos sorban jól kivehetők még a tapadókorongok is - derül ki a cikkéből. Az aranycsapat tagjai 9. A Syllipsimopodi bideni névre keresztelt őspolipot az amerikai Montana állam középső részén, a Bear Gulch nevű mészkőformációban találták, és 1988-ban a kanadai Royal Ontario Museumnak adományozták. Sekély trópusi óceáni öbölben élő, közepes szintű ragadozó lehetett, kisebb gerincesekkel táplálkozhatott. Az állatnak torpedóformájú teste és tintahalszerű megjelenése volt, noha nem állt közeli rokonságban a tintahalakkal, amelyek sokkal később jelentek meg. Ez a legrégibb ismert tapadókorongos élőlény. Az amerikai Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum tudósai szerint a 12 centiméter hosszú példány sok millió évvel korábban élt, mint azt eddig feltételezték.
A nemzeti együttesben 69 mérkőzésen 39 alkalommal volt eredményes, legemlékezetesebb fellépésén, az Anglia elleni 1953-as mérkőzésen szokatlan pozícióban, visszavont középcsatárként mesterhármast szerzett. Később edzőként is nagyszerű eredményeket ért el, egyebek között Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert az olasz Fiorentinával, magyar klubcsapatok mellett dolgozott, valamint edzősködött Lengyelországban, Egyiptomban és az Egyesült Arab Emírségekben is. Borítókép: A legendás Aranycsapat tagjai 1953-ban: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László, guggol: Lantos Mihály, Puskás Ferenc és Grosics Gyula (fotó: Fortepan/Adományozó: Erky-Nagy Tibor)
Kevés olyan magyar asszony lehet, akiről királyi diploma ennyi magasztalót írna, mint Kanizsai Dorottyáról. De vajon melyek azok az erények, melyek Kanizsai Dorottyát a magyar asszonyok örökös ékességévé tették? II. Lajos király különösen hangsúlyozza azt a mélységes hálát és kegyeletet, amely Kanizsai Dorottya minden tettében megnyilvánul. Történeti adatok bizonyítják, hogy Dorottya asszony minden szolgálatot, minden kapott jót sokszorosan igyekezett viszonozni. A nála szolgáló szegény lányokat kiházasította; a nemes ifjakat szolgálatukért birtokkal jutalmazta; érdemes atyafiainak emléket állított, s a javukra misealapítványokat tett stb. Nyilvános iskola híján a nemesi családok leányaikat híres főúri asszonyokhoz adták nevelőbe – Kanizsai Dorottya háza messze földön ismertté lett. Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya kínjai. A lányok nemcsak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségre, helytállásra is nevelte a nagyasszony példája őket. De Istent is híven szolgálta. Templomokat és kápolnákat építtetett, s azok javára alapítványokat tett.
Adatkezelési áttekintés Ez a honlap cookiekat használ annak érdekében, hogy a legjobb felhasználói élményben legyen része böngészés közben. A cookie információk a böngészőjében kerülnek tárolásra, és olyan funkciókat hajt végre, mint például felismeri Önt, amikor visszatér a weboldalunkra, vagy segít a csapatunknak annak megértésében, hogy a webhely mely részeit találta érdekesnek és hasznosnak. A cookie-beállításokat a bal oldalon található fülek navigálásával szabhatja személyre.
- Sokszor várom, de csalódom, Sokszor látom, de nincs módom. Szól, szól, de egy hév dámának Kényei többre vágynának. Azt veszem már észre éppen, Hogy nem tűrhet semmiképpen: Mert minden fordúlásinál Vélem ellenkezőt csinál. Elfordúl, ha mégyek felé: Feláll, mihelyt űlök mellé: Ha mit célzok, mindjárt felsüt. Majd hogy a guta meg nem üt! Ha valamely társaságba Kezdek véle nyájasságba: Mindjárt szérióz s valódi. Az sem szívesség, sem módi! - Ezer kínom ha meglátná S újját sebembe bocsátná: Tudom, hozzám lágyabb lenne, Szükségemről mindjárt tenne. Jaj, be nagy kín a hevesség, Még nagyobb a szemérmesség! Ez hallgatna, ama' szólna; Csak mindkettő baj ne vólna. Kőszív volt abb' a férfiba, Ki béhozta a módiba, Hogy ő bátran szóljon s járjon, A dáma csak kéztől várjon. Ha kivalljuk, hogy szeretünk, Az ifjaktól megvettetünk; Ha szólni meg nem kívánunk, Az ördög sem jár utánunk. Égni kínos: szólni szégyen, Már hát az ember mit tégyen? Óh, férfiak vas törvényje, Mely alatt nyög sok szív kényje! De én bizony nem bánom már, Szóljon akárki a tatár: Mégis az úrnak megvallom, Mert a sok tűrést sokallom.