Kazal László (Bp., 1911. febr. 27. – Bp., 1983. máj. 10. ): színész, érdemes művész (1966). Rákosi Szidi színiiskoláját végezte 1929-ben. Két éven át kisebb társulatokkal járta az országot, majd Bp. -en táncdalokat énekelt és kartáncos lett a Király Színházban. Kazal László » Múlt-kor történelmi magazin » Ki kicsoda. Ezután a Bethlen téri Színházban lépett fel. Vidéki állomásai: Miskolc, ahol Az ember tragédiája Ádám szerepét is játszotta és az 1940-es években Nagykőrös. Visszatérve a fővárosba játszott a Városi Színházban, a Budai Színkörben, a Royal Orfeumban és a Fővárosi Operettszínházban. 1949 után a Fővárosi Vígszínház szerződtette, majd 1950-ben a Vidám Színpad, amelynek haláláig tagja volt. A Vidám Színpad egykori kamaraszínpadán, a Kis Színpadon sok zenés vígjálék főszerepét alakította, és Molnár Ferenc: A doktor úr c. darabja zenés változatának rendezője is volt. Népszerű komikus, a politikai kabarénak is egyik főszereplője, de a harsány eszközök mellett a komoly jellemábrázolásban is kitűnt. Kabaré konferansziéként is sikerrel szerepelt.
:) Kedves közönség elmondok önöknek egy esetet, Amely az elmúlt napokban Budapesten megesett. Egy férfi állt, vádlottként a járásbíróság előtt, Mert a villamoson egy idegen nőt pofon ütött. Szólt a bíró: "Egy nőt pofon ütni bizony nem való" Mire a vádlott ajkáról válaszul így szállt a szó: "Az adott helyzetben az ember mást meg nem tehetett elmondom a bíró úrnak, úgy, ahogyan megesett. Villamoson üldögéltem, nyugodtan, önfeledten, Felszállt e nő, s helyet foglalt, pontosan én mellettem. Izgett-mozgott, hogy a padon kényelmesen ülhessen, Mikor jött a kalauz, és kérte, hogy jegyet vegyen. Erre a nő elővette a nagy kézi táskáját, Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját. Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette, A táskán a cipzárat összehúzta és letette. Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat, Kivette a pénzt, azután behúzta a cipzárat. Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját, Beletette a kis erszényt, a cipzárat behúzta, Azután a táskáját a hóna alá eldugta. Pénzt adott a kalauznak, s mikor jegyét megkapta, A következőképpen a táskájába elrakta: Hóna alól elővette a nagy kézi táskáját, Betette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat.
Már tanulmányai kezdetén színpadon játszhatott, egy operettben statisztált a Király Színházban. A színiiskola után a Bethlen téri színházban lépett fel. Később Miskolcon jutott segédszínészi álláshoz. Táncos bonviván szerepeket kapott és eljátszhatta Ádám szerepét is Az ember tragédiájában, de miután összeverekedett az ügyelővel, elbocsátották. Küszködve jutott újra álláshoz, Csongrádon, ahol komolyan vették és két év alatt rengeteg szerepet játszott el. 1936-tól egy beugró szerep eljátszása után (Bársony Rózsival és Latabár Kálmánnal) Budapesten lett szabadúszó. Állandó szerződést a siker ellenére sem kapott, ezért mellékállásokból kellett fenntartania magát: nyakkendőket készített, dzsesszdobos volt, parkett-táncos és bárénekes. Egy énekes szereplése során "felfedezték" és az 1930-as évek második felére ismert slágerénekes lett. Fellépései megszaporodtak a színpadon is. 1938-ban a Tonalit Gramophon Rt. hivatásos "gramofon-énekese" lett. Az 1940-es évek elején egy időre Nagykőrösre költözött, zenés-műsoros esteket adott vidéken és a fővárosban is.
Piusz pápa ennek adott intézményes formát. Az intézetalapító XII. Piusz pápa pártolta a bátor kutatást: közel az emberekhez. Kép forrása: a Vatican News Facebook-oldala A Bizottság célkitűzése először is a vatikáni történeti kutatás belekapcsolása a nemzetközi intézményrendszerbe, másodjára tanácsadás a Szentszék számára a történettudomány világában, harmadrészt pedig a bizottság összefogja azokat a katolikus történészeket, akiket meghív a tagjai közé, hogy szakmailag és tanúságtevő módon képviseljék a Szentszéket. A bizottságnak 30 tagja van, területileg arányosan lefedi a földrészeket. Molnár Antal - Ujkor.hu. Molnár Antal az első magyar történész a bizottság 67 éves történetében. Témájában úgyszintén arányosan kutatja a bizottság a katolikus egyház egyetemes történetének különböző korszakait és értelemszerűen nemcsak a Szentszék, a Vatikán történetét kutatja. Az egyes bizottsági ülésekre az állandó tagokon kívül alkalmi jelleggel meghívnak külsős történészeket is. A bizottság történettudományi témákkal kapcsolatban szervez konferenciákat, ad ki köteteket, az üléseken ezeket a kezdeményezéseket is megvitatják.
November 18-án és 19-án, múlt hét péntek-szombatján tartotta ülését a Vatikánban a Pápai Történettudományi Bizottság, melyen Molnár Antal történész, a február 22-i kinevezése óta most első alkalommal vett részt. Molnár Antal – aki Budapesten a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója - Rádiónk mikrofonja előtt nyilatkozott kinevezése jelentőségéről, a Pápai Történettudományi Bizottság küldetéséről és a mostani tanácskozásukról. P. Vértesaljai László SJ – Vatikán Az elismerésről… Nagyon ritkán érte ekkora öröm az életében, hiszen 1994 óta jár Rómába viszonylag gyakran és kezdettől fogva a jezsuitákhoz kötődött ez a kutatómunkája. 1991-ben ismerkedett meg P. Molnár Antal. Lukács Lászlóval, aki akkor tért haza Rómából, hogy rendezze a hazai jezsuita levéltárat. Ebből mester-tanítványi kapcsolat és barátság született, majd 1994-ben meglátogatta őt Rómában és attól kezdve folyamatosan járt 2011-ig Rómába, amikor kinevezték a római Magyar Akadémia igazgatójává. Római tanulmányai szakmai életének legnagyobb örömét jelentették.
Forrás: 2021. 03. 02. 12:00 Ezzel Molnár Antal a Történettudományok Pápai Bizottságának első magyar tagja lett – számolt be róla cikkében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Ferenc pápa a Történettudományok Pápai Bizottságának (Pontificio Comitato di Scienze Storiche) tagjává nevezte ki Molnár Antalt, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóját. Ő az első magyar tag a rangos vatikáni testület 67 éves fennállása óta. Molnár Antal negyedszázada foglalkozik a katolikus egyháztörténelem kutatásával, ezalatt 18 könyve és több mint 200 tanulmánya látott napvilágot itthon és külföldön. 2011 és 2016 között a Római Magyar Akadémia igazgatójaként számos nemzetközi tudományos rendezvényt szervezett, többek között a Vatikánnal együttműködésben. A Történettudományok Pápai Bizottságát XII. Kategória:Magyar történészek – Wikipédia. Pius pápa alapította 1954-ben a Történettudományok Nemzetközi Bizottságának (Comité International des Sciences Historiques) vatikáni "nemzeti" bizottságaként. A bizottság elődje egy bíborosi testület volt, amelyet még XIII.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Egy régi csata esetében svungosabb dolog leegyszerűsített tételmondattal indulatokat kiváltani az átlagműveltségű férfilakosságnál, mint bonyolult etnikai-demográfiai kérdések kapcsán. Az egyszerű hazugság mindig vonzóbb az összetett igazságnál – fejtette ki.
A török uralom alatti katolikus egyháztörténet legnagyobb máig ható tanulsága elődeink szilárd ragaszkodása a középkori Magyar Királyság eszméjéhez. Az oszmán hódítás ellenére minden kortárs számára egyértelmű volt a "három ország, egy haza" valósága. Ennek érdekében sohasem mondtak le az ország egyesítéséről, a török alatti magyarság lényegében a magyar jogrend szerint élte életét, a töröknek való adózás és az oszmán törvények bizonyos elemeinek betartása mellett. Ennek köszönhető, hogy 1686 után a felszabadult országrészek integrációja, százötven év török uralom után és a magyarság hatalmas vérvesztesége ellenére, természetes módon zajlott le. Forrás: Vatikáni Rádió Fotó: Vatican News Magyar Kurír
2000 és 2004 között az ELTE-n török szakos tanulmányokat folytatott. 2007-ben szintén az ELTE-n habilitált, 2019-ben pedig akadémiai doktori címet szerzett. 1998 és 2000 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történeti Intézetének adjunktusa, 2000-től az ELTE Történeti Intézetének adjunktusa, 2009-től docense. Ezenfelül 1995 és 1996 között óraadó, 2002 és 2005 között pedig a Történész Műhely vezetője volt az Eötvös Collegiumban. Egyetemi munkája mellett 2005-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, 2010-től osztályvezetője. 2008-tól 2011-ig a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának titkára, 2018-tól alelnöke. 1997-től 2011-ig a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya levéltárosaként dolgozott. Továbbá 2011 és 2016 között a Római Magyar Akadémia igazgatója volt. 2016-tól ismét a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, majd 2019. január 1-jétől igazgatója, illetve az ELTE Történeti Intézetének docense.