Fotó: ShutterStock/Truba7113 Mun szerint a lehető leghamarabb újra kell indítani a párbeszédet Szöul és Phenjan, illetve Washington és Phenjan között. Kijelentette, hogy amennyiben a két Korea és a környező országok is együtt tudnának dolgozni, úgy tartós békét sikerülhetne teremteni a régióban. Hangsúlyozta, hogy Dél-Korea mindig is készen fog állni arra, hogy az együttműködés szellemében kezet nyújtson Észak-Koreának. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a phenjani vezetésnek alkalmazkodnia kell "egy új, közösségi korszakhoz". Az újabb észak-koreai rakétateszteket követően ismét feszültebbé vált a viszony Szöul és a kommunista állam vezetése között. Újraindult az építkezés egy korábban bezárt észak-koreai nukleáris telephelye | 168.hu. Az észak-koreai fegyverkísérletek a nemzetközi közösség éles bírálatát, illetve aggodalmát váltották ki. Washington hangsúlyozta, hogy mindez sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és fenyegetést jelent a kommunista ország szomszédaira.
Az elhunyt vezető helyét minden bizonnyal legkisebb fia, a 28 - más források szerint 27 - éves Kim Dzsong Un foglalja el. Kim Dzsong Il tavaly félreérthetetlenül utalt rá, hogy őt jelölte ki utódjául. A KCNA hírügynökség "nagy utódnak" nevezte Kim Dzsong Unt - írja a Reuters. "Kim Dzsong Un a dzsucse forradalmi ügyének nagy utódja, pártunk, népünk, hadseregünk kiváló vezetője" - olvasható a KCNA jelentésében. A dzsucse az önellátás észak-koreai politikai ideológiája. Észak-Korea a történelem első "kommunista dinasztiája". Kim Dzsong Il 1994-ben lett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetője, miután apja, Kim Ir Szen korábbi vezető meghalt. Kim Dzsong Il egyszerre volt a Nemzetvédelmi Bizottság elnöke, a Koreai Néphadsereg főparancsnoka és a Koreai Munkáspárt főtitkára. Magasabb katonai készültség Dél-Koreában Az észak-koreai bejelentés után magasabb készültségbe helyezték a dél-koreai haderőket, és Szöulban közölték, hogy rendkívüli ülést tart a nemzetbiztonsági tanács. Meghalt Kim Dzsong Il észak-koreai vezető. A BBC szerint egyelőre nincs jele katonai tevékenységnek a határon.
2022. 04. 08. Péntek Dénes napja Jelenleg a TV-ben: Napi aktuális Következik: Radar ráadás 00:00 Külföld 2022. március 05., szombat 06:38 | MTI Észak-Korea újabb, idén már a kilencedik rakétakísérletet hajtotta végre, minden valószínűség szerint ballisztikus rakétával - tudatta szombaton a japán kormány. A dél-koreai hadsereg tájékoztatása szerint Phenjan azonosítatlan fegyvert lőtt ki a Japán-tenger irányába. A szöuli vezérkar erről szöveges üzenetben értesítette a sajtót, részleteket nem közölt. Kim Il-Sung - Észak-Korea alapító elnöke. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megtiltotta Észak-Koreának, hogy ballisztikus rakétákkal kísérletezzen, de csak idén ez már a kilencedik hasonló kilövés volt. Fotó: MTI/EPA/KCNA MTI Top10 - Térjünk a lényegre!
A szokatlanul gyors ütem arra utal, hogy nyomást akarnak gyakorolni Joe Biden amerikai elnök kormányára, amely ugyan mutatott tárgyalási hajlandóságot, de nem hajlandó a szankciókkal kapcsolatos engedményekre. Januárban a kormányzó Munkapárt ülésén, amelyen Kim Dzsong Un elnökölt, burkolt fenyegetést fogalmaztak meg a nukleáris robbanóanyagok és nagy hatótávolságú rakéták tesztelésének folytatásáról. A Punggje-riben folyó új építkezésekről először a Maxar Technologies által készített műholdfelvételek elemzésében számolt be Jeffrey Lewis és Dave Schmerler, a Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetének szakértője. A Planet Labs PBC műholdfelvételei, amelyeket az AP amerikai hírügynökség kedden elemzett, azt mutatják, hogy a helyszíntől délre két új építményt húztak fel február és március eleje között. Ezek a képek március 6-án készültek, két nappal a Lewis és Schmerler által használt Maxar-felvételek után. Az elemzők szerint az építkezés az első olyan tevékenység, amelyet a helyszínen észleltek 2018 májusa óta.
"Az új helyszínen a tevékenység nagyon korai jeleit látjuk, beleértve egy új épület építését, egy másik épület javítását. " –írta Lewis és Schmerler. "Észak-Korea jelentős mennyiségű fát használ fel a helyszínen mind épületek építéséhez, mind az alagutak betonozásához. Ezek a változások csak az elmúlt néhány napban történtek". – tették hozzá. Ez azt jelzi, hogy Észak-Korea döntést hozott a helyszín állapotáról, és valószínűleg azt tervezi, hogy újra készen áll a nukleáris kísérletek folytatására – mondták az elemzők. "A kísérleti telep sok hónapra, ha csak nem évekre van attól, hogy Észak-Korea készen álljon arra, hogy nukleáris robbantásokat hajtson végre ott" – írták. Hozzátették: " Az, hogy mennyi időbe telik, amíg Észak-Korea újra megkezdi a robbantásos kísérleteket a helyszínen, az alagutak sérülésének mértékétől függ, amit nem tudunk biztosan. Az is lehetséges, hogy Észak-Korea egy másik helyszínen folytatja a nukleáris kísérleteket". Egyes dél-koreai elemzők szerint Észak-Korea a következő hónapokban esetleg újrakezdheti a nukleáris teszteket, hogy mozgásba hozza a Biden-kormányzatot, amelyet jelenleg leköt Oroszország fokozódó ukrajnai inváziója és a Kínával való regionális konfrontáció.
Elemzők szerint Észak-Korea döntése, hogy a fővárosához közeli nemzetközi repülőteret használja nagyméretű rakéták tesztlövészetének helyszínéül, "teljesen őrült", és lehet, hogy Kim Dzsongun vezető így tartja szemmel a legértékesebb fegyvereit, írja a Reuters. Törmelék hullott az égbőlPhenjanban és annak közelében a repülőtérről szerdán végrehajtott sikertelen próbalövés után, jelentette a szöuli székhelyű NK News meg nem nevezett szemtanúkra és a tesztről készült fényképre hivatkozva, amelyen egy vörösre színezett füstgomolyag látható a város feletti égbolton egy cikk-cakkos rakétaindítási nyomvonal végén. Károkról vagy áldozatokról nem érkezett azonnali megerősítés. A kilövéssel bebizonyosodott, hogy a repülőteret nagyméretű rakéták tesztkilövésének fő helyszíneként használja. A repülőtér az észak-koreai fővárostól mintegy 17 kilométerre északnyugatra, Szunanban található. "Az ötlet, hogy Észak-Korea nagy nemzetközi repülőterén egy fejlesztési célú rakétakísérleteket lebonyolító létesítményt helyezzenek el, teljesen őrült" – mondta Jeffrey Lewis, a James Martin Nonproliferációs Tanulmányok Központjának (CNS) rakétakutatója egy vasárnapi jelentésében.
A Covid-19-világjárvány kezelésével megbízott WHO-vezető, Maria Van Kerkhove szintén óvott a korlátozó intézkedések gyors feloldásától. "Óvatosságra szólítunk fel, mert sok ország még nem érte el az omikron csúcsát, sok országban pedig alacsony az átoltottság" - mondta. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz pedig emlékeztetett arra, hogy a vírus további terjedése újabb halálesetekhez vezet. Van Kerkhove hozzátette: a vírus nagyon "dinamikus és még sokat kell megtudni róla". Legutóbb Dánia és Ausztria a múlt héten enyhített a korlátozásokon, korábban Nagy-Britannia, Írország, és Hollandia tett így, pedig Európa más országaiban újabb járványhullámokra és rekordokra számítanak. Azóta, hogy pontosan tíz hete először azonosították a SARS-CoV-2 nevű vírus omikron variánsát, közel 90 millió fertőzöttet jelentettek a WHO-nak. "Aggaszt bennünket az a tény, hogy egyes országokban az a nézet alakult ki, hogy miután van védőoltás, az omikron nagyon fertőző és kevésbé veszélyes, nem lehet megakadályozni a terjedését.
Az Egészségügyi Világszervezet vezetője szerint legyőzhető a koronavírus-járvány 2022-ben, de ehhez az szükséges, hogy az országok együttműködjenek – írja Telex a BBC cikke nyomán. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz úgy látja, ma már sokkal több eszközzel lehet küzdeni a koronavírus ellen, mint egy évvel korábban, de az oltóanyag-elosztásban tapasztalható egyenlőtlenség nem kedvez a járvány elleni harcnak. A WHO első embere emiatt óva intett az oltóanyag-felhalmozástól és a nacionalizmustól. "Minél tovább tart ez az egyenlőtlenség, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a vírus úgy mutálódik, hogy már nem tudjuk megelőzni vagy előre jelezni. Ha véget vetünk az egyenlőtlenségnek, véget vetünk a járványnak" – jelentette ki. Tedrosz arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában és az Egyesült Államokban a lakosság többsége kapott már legalább egy oltást, ugyanakkor azt nem sikerült teljesíteni, hogy 2021 végére minden országban legalább 40 százalékos legyen az átoltottság. Ez főként Afrika államaiban nem sikerült.
A koronavírus-világjárvány olyan katasztrófa, amelynek hatásait sokáig fogjuk érezni a jövőben – jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója pénteken Genfben. Az országoknak nem határzárral, hanem belső szigorral kell többet tenniük a járvány ellen - közölte hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO), miközben világszerte felgyorsult az új koronavírus terjedése. "Döntő ponthoz" érkezett a COVID-19 koronavírus-járvány, és ezért a kórokozó terjedésének feltartóztatására irányuló erőfeszítések megkettőzésére lenne szükség – jelentette ki az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) főigazgatója csütörtökön. FB Live - Bucsa csak csepp a tengerben (2022. 04. 07. ) Mariupolban a bucsai kegyetlenkedések sokszorosa valósulhat meg. Mégis megnyerheti Ukrajna a háborút? Mi lesz, ha szervizeljük az ukrán haditechnikát? A csallóköznádasdi származású Sátor Balázs nemzetközi fejlesztési szakértővel beszélgettünk. Tovább... Percről percre Legolvasottabb 6 óra 24 óra 3 nap 2022.
Tedrosz Adhanom (ቴዎድሮስ አድሓኖም ገብረኢየሱስ) Született 1965. március 3. (57 éves) Aszmara, Eritrea Állampolgársága etióp [1] Nemzetisége tigré Gyermekei öt gyermek Foglalkozása politikus mikrobiológus malariologist Tisztség főigazgató Iskolái Aszmarai Egyetemen Umeåi Egyetem Nottinghami Egyetem Kitüntetései Grand Officer of the National Order of Benin (2018) [2] Commander of the National Order of the Lion (2018. augusztus) [3] Nature's 10 (2020) [4] az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója Hivatalban Hivatalba lépés: 2017. január 1. Előd Margaret Chan Etiópia külügyminisztere Hivatali idő 2012. november 29. – 2016. november 1. Előd Berhane Gebre-Christos, ideiglenesen Utód Workneh Gebeyehu Etiópia egészségügyi minisztere Hivatali idő 2005. október 12. – 2012. Előd Kebede Tadesse Utód Kesetebirhan Admasu weboldal Facebook IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Tedrosz Adhanom témájú médiaállományokat. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz ( Aszmara, 1965. március 3. –) tigré származású etióp politikus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2017 óta.