). A Nyugat első száma a "Figyelő" új folyamaként jelent meg. A Nyugat már címével is jelezte a tájékozódás irányát, a világirodalmi mértéket. Létét olyan iparmágnások pénzügyi támogatásának köszönhette, mint báró Hatvany Lajos, aki Ady Endrét, József Attilát, Tóth Árpádot is támogatta anyagilag. 1929-ig a Nyugat főszerkesztője Ignotus (Veigelsberg Hugó) szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A lap legfőbb szerkesztői szempontja az érték, a líra forradalmasítása. Példaképpen Ady, de az ő politikai és társadalmi radikalizmusát csak óvatosan követte. Osvát legfontosabb szerkesztői elve a tehetség tisztelete. Véleménye szerint a tehetséget hagyni kell a saját törvényei szerint alkotni. A Nyugatban való megjelenés az íróvá, költővé avatás feltételévé vált hamarosan. A folyóirat emblémáját Beck Ő. Fülöp készítette, amely a bujdosó magyar irodalmat jelképezte Mikes Kelemen emlékérmével. (Talán az is szimbólumnak tekinthető, hogy a bujdosó megrajzolt alakja mellett a toll és a mécses megmaradt. )
Második nemzedék 1920-as évek – Illyés Gyula – Szabó Lőrinc – Márai Sándor – Németh László Harmadik nemzedék 1930-as évek – Radnóti Miklós – Weöres Sándor – Vass István – Szerb Antal A Nyugat az új irodalmi irányzatok közül a szimbolizmus, impresszionizmus és a naturalizmust jelenítette meg az avantgárdot nem fogadta el. A magyar avantgárdot legelsőként Kassák Lajos két folyóirata propagálta A Tett és A Ma. A körülötte felsorakozott alkotok, írok, és képzőművészek tudatosan szembefordultak a művészeti-irodalmi hagyományokkal és a kortás irodalommal, támadták a Nyugat szimbolizmusát. Realizmus A 19 században a romantikával szemben 1830 táján megjelenő stílusirányzat, amely a valóságot akarja ábrázolni, ahogy az tényszerűségében, jelenik meg, a romantika a képzelet, a fantáziavilágból indul ki, a realizmus a tényleges valóságból, a romantika szélsőséges figurákat jelenít meg, a realista tipikus alakokat formál, akikre jellemző egy réteg egy osztály valamennyi alakjára nézve, sajátságosan.
A konzervatív irodalmi köröknek a "modernekre" zúduló támadásával mit sem törődve csatlakoztak a folyóirathoz azok a tehetséges fiatalok, Móricz, Babits, Kosztolányi, Karinthy, Füst Milán, Tóth Árpád, akik később e hasábokon váltak a magyar irodalom meghatározó alkotóivá. A folyóirat mindig mecénásokra szorult, támogató segítség nélkül létre se jöhetett volna. Meglepően alacsony, néha csak háromszáz, többnyire hat-nyolcszáz példányban jelent meg, a világháború alatt. A harmincas évek legelején lépte át csupán a bűvös, kétezres határt. Szellemi kisugárzása azonban annál jelentősebb volt. 1929-ben, Osvát Ernő öngyilkossága után, a szerkesztést Móricz Zsigmond és Babits Mihály, 1933-tól pedig Babits előbb Gellért Oszkárral, majd egyedül vitte tovább. A Nyugat 33 év után, 1941 augusztusában Babits Mihály halálával szűnt meg. A nevére szóló lapengedély megújításához a hatóságok nem járultak hozzá. Azonban Illyés Gyula vezetésével azonos formában, csak épp Magyar Csillag néven 1944-ig mégis tovább élt a Nyugat.
Az Egyenlőség belmunkatársa (1894–1911), az Új Hírek tulajdonos-szerkesztője (1901–1918). A századelő népszerű szerkesztője, humoristája, a politikai szatíra egyik magyarországi megteremtője. Ő alapította meg a Borsszem Jankó c. lap Mucsa rovatát, ahol a vidéki életet kigúnyoló írásai jelentek meg. A rovat annyira ismertté vált, hogy Aczél Endre publicisztikai munkássága révén terjedtek el a mucsai, mucsaiság kifejezések. Súlyos nyomás alatt Kiss László és mentegetői. Valójában Mucsa nevű falu nem létezett, a szerző a 'mucsaiság' alatt 'faragatlanságot, parlagiságot, provincialitást' értett. Élete utolsó éveiben a Budapest Hírlap ban A nagy kerekasztal meséi (1931) címmel népszerű tárcarovatot indított, amelyben elmúlt korok híres és kevéssé közismert szereplőiről közölt "humorisztikus" történeteket. Potifárné néven egy operettszövegkönyvet (zeneszerző: Major J. Gyula, bemutatta: Népszínház, 1890) és néhány humoros regényt is írt. Emlékezet Eredetileg Alter Hermann Endrének hívták, magyarosításáig az Alter Ármin nevet használta (az Ármin a Hermann utónév egy régies változata).
1893-tól szerkesztette a Honvéd című napilapot, [4] 1894-től pedig a Fővárosi Lapok főmunkatársa volt. Írásai megjelentek az Egyenlőség hasábjain is. 1896-tól felelős szerkesztője volt a Rendőri Lapok nak, 1901-ben a Pesti Újság, később pedig az Új Hírek című bulvárlap szerkesztő-tulajdonosaként működött 1918-ig. 1901–02-ben a Közélelmezés című lap szerkesztőjeként is dolgozott. Szerkesztette – Szabó Endrével közösen – az Üstökös című lapot, majd Lenkei Henrikkel együtt az Élet et. Aczél endre apja neve. Két humoros regénye is megjelent, melyekkel nagy sikert aratott. Felesége Widder Hedvig (1873–1946) [5] volt, Widder Péter orvos és Widder Katalin lánya, akivel 1895. április 18-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot. [6] Gyermekei Aczél Magda (1897–1965), István és György. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik. Művei [ szerkesztés] Potifárné [m 1] Megjegyzések [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában Magyar életrajzi lexikon I–IV.
Egy könyve van: Híradópuccs (1990). Újságírói elismerések: Rózsa Ferenc-díj (1986), Magyar Sajtópáholy díj ("az év publicistája" – 1996), Bossányi Katalin emlékdíj (2004), Szabad Sajtó Alapítvány díja (2005). Aczél endre apja a tv. 1969 óta nős, egy gyermek apja. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!