Mária Terézia 1754-es vámrendelete kettős vámhatárt hozott, a Habsburg birodalom külső határain lévőt, mely korlátozta és vámmal sújtotta a kívülről érkező ipari, textilipari termékeket és egy belsőt, Magyarország és Ausztria között, amely viszont elősegítette, vámmentessé tette a magyar mezőgazdasági termékek kivitelét Ausztriába, s hasonlóan kedvezményesen támogatta az Ausztriából Magyarországra irányuló iparcikk beáramlást. Az eredmény ismert: A magyar ipar szinte teljesen eltűnt, míg a mezőgazdaságunk sokat fejlődött, piacokat kapott a tartományokban. Ennek persze voltak pozitív elemei is, hiszen fejlődhetett a mindig is erős mezőgazdasági árutermelés, de ugyanakkor eléggé egyoldalúvá is tette a magyar gazdaságot. Ráadásul ennek hozományaként erősödött a nemesi birtokok koncentrációja, a majorsági gazdálkodás, s akarva akaratlanul nőttek a jobbágyi terhek. Utólag ezeket is szabályozni, korlátozni kellett az úgynevezett Urbárium rendeletben 1767-ben. Mindez mellett látszólag a magyar bortermelés nem járt annyira rosszul, hisz az osztrák tartományok, Cseh és Morvaország még így is komoly bort vásárolt tőlünk, de ennek a jó világnak is hamar vége szakadt.
június 2, 2011 Készítő: doraa23 Mária Terézia az 1722/23 Pragmatica Sanctió alapján került a trónra. Intézkedései: – 1754-ben kiadta a vámrendelet et. Ez kettős vámhatárt húzott. Ez kedvezett a mezőgazdaságnak, viszont a piacnak nem. A külső vámhatár az egész Habsburg Birodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket. A belső vámhatár azonban Magyarországot és az örökös tartományokat is elválasztotta. Az intézkedések célja az volt, hogy a birodalmon belül tartsák az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot, a cseh és osztrák manufaktúráknak viszont ne legyen versenytársa. A belső vámhatár 1850-ig fennmaradt és súlyos torzulásokat okozott a magyar gazdaság szerkezetében. -1767 – úrbér rendelet – urbárium. Célja: csökkenteni a jobbágyi terheket a földesúr felé, növelni az állam felé. Egy jobbágytelek után 52 nap igásrobot vagy 104 nap gyalogrobot. -1777 – oktatási rendelet – Ratió Educationis. 6 -tól 12 éves korig kötelező iskolába járni. Államilag előírt tanterveket vezettek be. Mária Terézi felsőfokú intézményeket is létrehozott.
A XVIII. sz. elejére Magyarország lakossága erősen megfogyatkozik, egyes területek pedig teljesen elnéptelenednek a török uralom következtében. A benépesítést III. Károly (1711-1740) kezdi meg. A nemzetiségek számaránya ekkor növekszik 50%-ra. Egyúttal sajnos be is építi Magyarországot a Habsburg birodalomba. Ehhez nagyban hozzájárul a Pragmatica Sanctio, amelyben elfogadtatta a magyar nemesekkel a Habsburg-háznak a magyar trónra való örökös jogát, és elfogadtatja velük a leányági örökösödést is (a Habsburg-ház nőágának uralkodási joga). Erre azért volt szüksége, mert nem volt fia. Így 1740-től lánya, Mária Terézia uralkodott 1780-ig, mint magyar királynő és mint osztrák császárné. Az európai hatalmak nem akarták elismerni trónigényét, ezért 1740-től 1748-ig folyik az osztrák örökösödési háború. Fő ellenfelei a poroszok és a franciák. Végül elismerik, de elveszíti Sziléziát. 1756-1763: Szilézia visszaszerzéséért bekapcsolódik a 7 éves háborúba, de terve nem sikerül. Belpolitikája: Bécsből a titkos konferencia és az államtanács bevonásával irányította Magyarországot.
Mária Terézia jó szakembereket alkalmazott. A III. Károly halálára kiürült kincstárat kellett megtöltenie. Nemcsak a bevételeket növelte, hanem takarékoskodni is próbált: megszüntette az udvari könyveléssel való visszaéléseket. 1754-ben látott napvilágot a vámrendelet. Ebben kettős vámhatárt állit fel: a belső vámhatár Magyarországot választja el az örökös tartományoktól, a külső vámhatár pedig a birodalmat Európától. A vámok úgy voltak megállapítva, hogy ha Magyarország az osztrákoknak adja el a mezőgazdasági termékeit és nyersanyagait, úgy kevesebb vámot kellett fizetnie. Ha viszont az osztrákok vagy a csehek iparcikkeket akartak eladni, akkor Magyarországon eladva kevesebb vámot kelljen fizetniük, mint ha Európába adják el, mert Magyarország ebből a szempontból nagyon fontos felvevőpiac volt. Ennek a vámrendeletnek nagyon fontos az utóélete, mert ennek következtében a magyar gazdaság szorosan összefonódik a birodalom gazdaságával, annak függvényévé válik, és ami a leghátrányosabb, hogy csak a mezőgazdaságot fejleszti, és az ipart gátolja.
Kérdezz nyugodtan, ha valami nem volt világos! Remélem segíthettem! 2010. 18:48 Hasznos számodra ez a válasz? 3/4 A kérdező kommentje: Köszi szépen a gyors választ, nagyon jól leírtad! 4/4 pancitarkinca válasza: 0% megtudnád fogalmazni kicsit rövidebben vagyis tömorebben 2011. nov. 22. 13:40 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Idénysalátát, ecetes savanyúságot kínálhatunk mellé.
A sült hagymakarikákkal beborítjuk a csülköket és a burgonyát, végül meglocsoljuk a pecsenye levével.
A honlapot készítette: Balance Media