2021. szept 3. 21:17 Schmidt Mária a mai napig gyarmatosítóknak tartja az angolokat /Fotó:RAS-Archivum Schmidt Mária, a Terror Háza és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója, nyílt levélben ment neki Boris Johnson brit miniszterelnöknek, amikor az szóvá tette a magyar szurkolók nagy felháborodást kiváltó viselkedését. Schmidt Mária kibukott Johnson véleményén, amely elítélte a Puskás Aréna kemény magjának rasszista megnyilvánulásait és nem elsősorban focirajongóként, hanem történészként tette helyre az angol kormányfőt. ( A legfrissebb hírek itt) Így kezdi és első mondatával azonnal idézőjelbe is teszi a mindenki számára nyilvánvalót, azt hogy a magukról megfeledkezett drukkerek rasszista módon viselkedtek: "Megdöbbentett az az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése, ami elítéli a magyar drukkereket állítólagos rasszizmusukért". Majd így folytatja: "A britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit, a mai napig egy kasztrendszeren alapuló, elaggott világot működtetnek.
Nyílt levélben válaszolt Boris Johnsonnak Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, miután a brit miniszterelnök a magyar szurkolókat bírálta, és "faji alapú támadásról" beszélt. "Megdöbbentett (.... ) az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése" - írta a főigazgató. A nyílt levél szövege: Tisztelt Miniszterelnök Úr! Megdöbbentett az az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése, ami elítéli a magyar drukkereket állítólagos rasszizmusukért. A britek vendégként jöttek fővárosunkba, és egy olyan gesztussal hergelték a magyar szurkolókat, amit mi álságos pótcselekvésnek érzünk. A britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit, a mai napig egy kasztrendszeren alapuló elaggott világot működtetnek. Mi soha nem gyarmatosítottunk senkit. Ezért azt tanácsolom, hogy olyan országban térdelgessenek, ahol erre igény van. Álságos és hivalkodó, a brit moralizálást kifejező gesztusukkal nem tesznek semmit sem meg nem történté, sem jóvá.
Schmidt Mária rátámadt Boris Johnsonra 20:47 | Hírklikk - Johnson Schmidt Mária "Boris Johnson, maga egy kis, széteső ország élén áll. Törődjön bele és söprögessen a saját háza táján. Van mit" - reagált Schmidt Mária a brit miniszterelnök mai Twitter posztjára.
Úgy viselkedtek, ahogy szoktak. Azóta is várom, hogy milyen büntetést kapnak, mert minket persze példásan megreguláznak majd – fogalmazott. Hozzátette: Boris Johnson, maga egy kis, széteső ország élén áll. Törődjön bele és söprögessen a saját háza táján. Van mit. Arra is kitért: mi soha nem gyarmatosítottunk senkit. Ezért azt tanácsolom, hogy olyan országban térdelgessenek, ahol erre igény van. Álságos és hivalkodó, a brit moralizálást kifejező gesztusukkal nem tesznek semmit sem meg nem történté, sem jóvá. Schmidt Mária arról is ír: megdöbbentett az az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése, ami elítéli a magyar drukkereket állítólagos rasszizmusukért. A britek vendégként jöttek fővárosunkba, és egy olyan gesztussal hergelték a magyar szurkolókat, amit mi álságos pótcselekvésnek érzünk. És akkor arról még nem beszéltem, hogy mi magyarok a britektől soha, semmi jót nem kaptunk. Trianon felelősségét, ahogy az egész elhibázott bűnös versailles-i szerződést ugyan a brit PR-felelősök mintegy száz évre át tudták tolni a franciákra, de ma már senki nem gondolja, hogy az akkori világ vezető hatalmát, a brit világbirodalmat a tönkrevert és megrogyott franciák utasítgatták.
Schmidt Mária történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja a Petőfi-díjak átadása alkalmából a Terror Háza Múzeumban tartott ünnepségen 2019. december 2-án. MTI/Balogh Zoltán Megdöbbentett az az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése, ami elítéli a magyar drukkereket állítólagos rasszizmusukért – ezzel a felütéssel indul Schmidt Mária kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának Facebookon közzétett nyílt levele, amelyet Boris Johnson brit miniszterelnöknek címzett. A magyar politikus szerint "a britek vendégként jöttek fővárosunkba, és egy olyan gesztussal hergelték a magyar szurkolókat, amit mi álságos pótcselekvésnek érzünk". Élénk sajtóvisszhangot váltottak ki Angliában a Puskás Ferenc Stadion lelátóján történtek. A nyílt levél tárgya egyébként a csütörtök esti budapesti magyar-angol vb-selejtező mérkőzés, amelyen – mint megírtuk – az angol játékosokat több durva inzultus is érte: a magyar szurkolók egy része majomhuhogásba kezdett, ha Rahemm Sterlinghez került a labda és a játékost gólja után poharakkal dobálták meg a magyar ultrák.
A kormánybiztos szerint "a britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit", a magyarok azonban "soha nem gyarmatosítottak senkit". Ezért azt tanácsolja, hogy "olyan országban térdelgessenek, ahol erre igény van". A kormánybiztos ezután álságosnak és hivalkodónak nevezi a gesztust, majd úgy folytatja, hogy "mi magyarok a britektől soha, semmi jót nem kaptunk". Trianon felelősségét, ahogy az egész elhibázott bűnös versailles-i szerződést ugyan a brit PR-felelősök mintegy száz évre át tudták tolni a franciákra, de ma már senki nem gondolja, hogy az akkori világ vezető hatalmát, a brit világbirodalmat a tönkrevert és megrogyott franciák utasítgatták" – írta. Schmidt Mára ezután azzal folytatja, hogy "az Eb-döntőn a britek, ahogy évtizedek óta mindig, csürheként viselkedtek. Megvertek több szurkolót, 11-est hibázó fekete bőrű focistáikat rasszista támadások érték. A meccsen jelen levő Vilmos herceg és Ön sem gratulált a győztes olasz köztársasági elnöknek, ami igazán bunkó dolog".
És akkor arról még nem beszéltem, hogy mi magyarok a britektől soha, semmi jót nem kaptunk. Trianon felelősségét, ahogy az egész elhibázott bűnös versailles-i szerződést ugyan a brit PR-felelősök mintegy száz évre át tudták tolni a franciákra, de ma már senki nem gondolja, hogy az akkori világ vezető hatalmát, a brit világbirodalmat a tönkrevert és megrogyott franciák utasítgatták. Az 1918-as fegyverszünet utáni közel 1 millió németet éheztetett a brit blokád halálra, ami persze a németek dolga lenne, ha lenne bennük civil kurázsi, én csak jelzem, hogy tudjuk. Ahogy azt is tudjuk, hogy a II. világháború alatt több millió indiait is halálra éheztettek, mert elvették a gabonájukat, hogy a felsőbbrendű briteknek legyen. Churchill rasszista indoklása persze nem okoz Önnek problémát, különben nem őt tartaná példaképének. Soha, ismétlem, soha nem fogjuk megbocsátani, hogy 1944 őszén egy sajtpapíron osztották fel Sztálinnal térségünket és toltak át minket Ázsiába! De most térjünk vissza a focihoz.
Mély tartalmú apostoli levelet adott ki a Mária-tiszteletről, a rózsafüzér imádságról. Írásaiban és megnyilatkozásaiban tekintete a Boldogságos Szűz Máriára és rajta keresztül mindig Krisztusra szegeződött. Ugyanakkor számtalanszor megtapasztalta, hogy Szűz Mária közbenjárása segíti és vezeti papi, püspöki és pápai szolgálatában. Kezdetben meglepetésszerű, később azonban szinte már magától értetődő volt, hogy minden egyes megnyilatkozását Szűz Máriára való utalással fejezte be. II. János Pál pápa tanítása és imaélete útmutató számunkra a helyes Mária-tisztelethez. Szoros emberfogás – II. János Pál és a kommunista országok titkosszolgálatai – 777. Segít bennünket Máriával való élő kapcsolatunk elmélyítésében, hogy ezen keresztül tapasztalhassuk meg közbenjárásának hatékonyságát a mindennapi életünkben. Mária zarándoka A nagy pápa Mária-tisztelete szempontjából nagy jelentőséggel bírtak a különböző Mária-kegyhelyek. Bármerre is zarándokolt pápaságának 27 esztendeje alatt, mindig igyekezett útba ejteni egy-egy híres búcsújáróhelyet, hogy ott megerősítse testvéreit, és Márián keresztül közelebb vigye őket Jézushoz és az ő Egyházához.
II. János Pál később meglepően jó kapcsolatot ápolt Agcával, 1983-ban meg is látogatta börtönében támadóját, aki hamarosan katolizált. A pápa kérésére a török férfi 2000-ben kegyelmet kapott Carolo Ciampi köztársasági elnöktől, balszerencséjére azonban Törökországban ismét börtönbe vetették egykori bűntettei miatt. A Vatikánt okolja Ali Agca a II. János Pál elleni merénylet miatt. Innen 2010-ben szabadult, fogsága alatt számos – alaptalan – figyelmeztető levelet írt XIII. Benedek pápának, hogy visszatartsa őt az országba tervezett látogatásától. A merénylet idején 23 éves Agca Belső-Törökországból származott, szegény család gyermekeként már fiatalon bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe, mely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Mivel Karol Wojtyla, a történelem első lengyel pápája közismerten antikommunista és hazája ellenzéki mozgalmának, a Szolidaritásnak nyílt támogatója volt, a merénylet moszkvai szála egyáltalán nem elképzelhetetlen. A lengyel származású pápa komoly ellenfél volt a szocialista blokk ateizmusa számára – írja a Rubicon –, II.
A merénylet idején 23 esztendős Agca Malatya tartományból, Belső-Törökországból származott, egy szegény család gyermekeként már fiatalon bűnözésre adta a fejét. A fiatalember kezdetben bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe, mely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Egyes feltételezések szerint Agca idővel a Palesztin Népi Felszabadítási Szervezet ügynöke is lett, de ezt ő fogságba esése után végig tagadta. A török férfi részt vett abban a merényletben, mely során a Szürke Farkasok megölték Abdi Ipekci baloldali újságírót Isztambul közeli otthonában. A gyilkosságot követően Agca 1979 februárjában rendőrkézre került, az év novemberében azonban megszökött börtönéből és Bulgáriába menekült, majd két éven keresztül utazgatott a Mediterráneumban. A terrorista 1981. május 10-én érkezett egy Milánóból induló vonattal Rómába, azzal a céllal, hogy meggyilkolja II. János Pál pápát, akit már törökországi börtönében készített feljegyzéseiben is az iszlám testvériség ellenségeként és a kapitalizmus egyik jelképes alakjaként írt le.
Agca azt állította, hogy 40-50 ezer dollárt kapott a merényletért. A török férfi azt is elmondta, hogy eredetileg Olaszországban akarta megvásárolni a pisztolyt. "De ők azt mondták, nem, valahol másutt vedd meg, Belgiumban, vagy ahol akarod. Ezért szereztem be Ausztriából a fegyvert" – mondta, anélkül, hogy további részleteket elárult volna. Agcát a pápa elleni merényletért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amelyből csaknem 20 évet ült le Olaszországban, majd 2000-ben Törökországba toloncolták ki, ahol egy újságíró korábbi meggyilkolásáért további tíz évet kellett börtönben töltenie. Az elmúlt években újra és újra magára vonta a közfigyelmet a pápamerényletről elmondott, olykor regényes történeteivel. Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
Átfogó képet kapunk a Vatikánról mint kémek tanyájáról, megismerjük a II. János Pál pápa elleni merénylet hátterét, és még sok száz elképesztően izgalmas eset leírását: vagyis a 20. század történelmét. " Bernard Lecomte francia újságíró korábban a La Croix külügyi rovatának vezetője volt, de a L'Express számára tudósított kimondottan a keleti blokk eseményeiről, írt átfogó életrajzot II. János Pál pápáról, és Mihail Gorbacsovról is, művei központi témája szinte minden esetben a Szovjetunió története és a kommunizmus. Jelenlegi kötetét mintegy életműve összegzésének is szánja. Kapcsolódó cikkek Kiemelt téma Legutóbbi cikkek