Rohan az idő énekelte annak idején Koncz Zsuzsa. Ha a 60-as években igaz volt, hogy ilyen "izgága időket" élünk, akkor most még inkább igaz. Manapság ugyanis jobban rohan az idő, mint valaha, mi pedig együtt rohanunk vele. Ma is igaza van Villonnak, amikor így fohászkodik: "az évek szállnak, mint a percek, Véred kiontott harmatával irgalmazz nekünk Jézus herceg. " Kérdés persze, hogy az idő szárnyal, rohan-e, vagy mi magunk, akik érezzük, hogy az idő foglyai vagyunk. Ha meggondoljuk, hogy 4 milliárd éve kezdődött el a földi élet, akkor nem mondhatjuk, hogy olyan sietős lenne az időnek. Sőt inkább olykor megállt az idő, vagy mint ama "négy ökör, mely az országúton végig a szekérrel, lassacskán ballagott". Bizton állíthatjuk tehát, hogy mi rohanunk és nem az idő. Szeretnénk egyszerre mindenütt jelen lenni, és minden tőlünk telhetőt megtenni, úgymond sikeresek lenni. Ezzel csak az a baj, hogy közben átrohanunk az életen, és igazán sehol sem vagyunk jelen, vagyis a Hosszú távfutó magányosságát éljük át.
Ne félj, mert én szeretlek, és megértelek. Veled vagyok, és veled maradok mindig, bármi történjék is ezután. " Ha a Csend ilyen, vagy ehhez hasonló szavakat muzsikál nekünk, akkor többé nem rohanunk, és menekülünk, se önmagunk, se mások elől. Sőt olykor megállunk, megérintjük egymást, azokat, akik közel vannak hozzánk és a szívünkhöz, s elismételjük nekik ezeket az ajándékokba kapott szavakat. "Jó hogy élsz, fontos vagy nekem. Veled vagyok és veled maradok bármi történjék is ezután. " Így lehetne valahogy egymást megszelídíteni, vagyis köteléket teremteni, ahogy a róka mondja a Kis hercegnek. Jézus szerint: "Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a Földet. " Mi a boldogság? Az, hogy jól érezzük magunkat, otthon érezzük magunkat a bőrünkben, és eközben mások sem érzik rosszul magukat a körünkben. Kell-e ennél több? Rohan az idő? Lehetséges, de félő, hogy mi az időnél is jobban rohanunk. Jó lenne, ha 2011-ben nem rohannánk, csak együtt vándorolnánk a közös úton, hiszen Te meg én útitársak vagyunk.
MEGJELENT: 2015. május 21., csütörtök | SZERZŐ: Oxi Ha csak annyi írunk, mondunk, hogy a magyar beat, a magyar rock egyik alapköve, akkor is mindent elmondtunk róla. Nélküle nem tartana ott a hazai könnyűzene, ahol tart, szerzeményeit, dalait generációk ismerik, szeretik, nem egy dala valóságos himnusz lett. Szörényi Levente minden idők egyik legmegkerülhetetlenebb könnyűzenei előadó-szerzője. Életéről, munkásságáról most hetvenedik születésnapjára – egyfajta ajándékul – életrajzi kötetet adta ki. Az Omega mellett az Illés zenekar volt az, amelyik a legrégebben vitte, viszi a magyar beat, a magyar rock zászlaját. Az Illés alapítója, aki "anyazenekara" mellett a Fonográfban majd szólóban és a rock musicalek világában is a lehető legnagyobb népszerűséggel övezve végezte alkotói munkáját – Szörényi Levente, aki idén hetven éves. És persze a Rohan az idő című Stumpf András által írt, szerkesztett könyv újra kimondatja velünk: az nem lehet, hogy a Levi ennyi idős! Tényleg így elrohant az idő?
A Rohan az idő készítője, egyrészt közel hasonló kérdésekre keresett és kapott választ. A kötet kiindulópontja, hogy a beatlegenda önmaga meséli el az eltelt hetven év minden fontos állomását, epizódját, mélységét és magasságát. Az pedig, hogy a kötet olvasása közben a lejátszóban Szörényi dalai szólnak – magától értetődik. Ugye? Megosztás
Áldásokban gazdag új esztendőt kívánunk. Áldjon meg téged utadon az Úr, Szegődjön temelléd társadul, Minden lépéshez adjon erőt, Hogy meg ne állhass a cél előtt. Simon István református lelkész
Különösen a halál philosophiájá nak a megfogalmazását találhatja furcsának a mai olvasó. A pataki szokások szerint a beiktatott új professzor egyik első kötelme volt az elődje fölötti emlékbeszéd. Attól az idősebb kollégától kellett minden új embernek őszinte gyásszal búcsúznia, akit alig ismert, hiszen soha nem dolgoztak együtt, sőt, éppen az ő halála adott neki esélyt, hogy katedrája legyen. Nyiri tanár úr szándéka szerint becsülettel megemlékezik elődjéről, Rozgonyi Józsefről, aki azonban aligha örült volna e tisztességnek. Rozgonyit úgy szoktuk emlegetni, mint akinek Kant-kritikájával megújul, és újra fölveszi az európai fonalat a magyar filozófia a 18. század kemény katolikus cenzúrája után, ugyanakkor – éppen az élete folyamán egyre monomániásabbá váló Kant-ellenességéből eredően – a klasszikus, vagy szinte még az úgynevezett korai felvilágosodás utolsó nagy formátumú képviselője is nálunk. A józan ész skót iskolájának legkeletibb tanítványa, akinek a szemében a kanti szemléleti formák is csak afféle spekulatív germán hókuszpókuszoknak tűntek, bizonyára nem üdvözölte volna az érzékelő szubjektum fogalmának relativizálását egy olyan filozófia keretén belül, amely a maga részéről e kanti szemléleti formákat, vagyis azt, hogy a tér és az idő mint az ember szemléleti formája létezik, már evidenciának, ha nem éppen unalmas közhelynek tekinti.
A szövegek rohangálnak csak, a rájuk vonatkozó magyarázó elméleteket létük nemigen zavarja. elrohantam mellettük A tovarohanó szövegek között ilyen régi desideratumom nékem az egykori jó nevű sárospataki professzor, Nyiri István néhány írása a reformkorból. Ezekre persze nagyjából olvasatlanul utalok most is, hiszen beléjük sohasem mélyedtem, csak elrohantam mellettük a könyvtárban bolyongván, azok meg, jórészt hiába keresve más olvasót, odaintettek csúfondárosan. Nem csoda, hogy ilyen rakoncátlanul viselkednek ezek az írások, hiszen Nyiri tanár úr szabadabb pillanataiban, amikor nem kellett éppen tankönyveket kompilálnia, alig írt egyébről, mint a szubjektum sorsáról a modernitás világának látványosan rohanó idejében. Mindig a megélt szubjektív tapasztalatról beszélt, de ezeket a szubjektumokat mindig végletesen bizonytalanoknak láttatta. Tapasztalat és tapasztaló határhelyzetbe lépnek, elhomályosulnak, hiszen Nyiri professzor a romantika korának jó gyermeke lévén folyton az önelsajátítás limeséig taszítja a vizsgált megismerő szubjektumot, az álom és a halál philosophiájá n keresztül.
A legtöbb sütemény 200 és 300 Ft között mozog, ami szinte a hihetetlen kategória. Nyilván Rigó Jancsit kellett volna kérnem, de mindenképpen ki akartam próbálni, mit tud egy 250 Ft-os krémes, így azzal indítottam. Kértem hozzá még egy almás rétest (300 Ft) és keksztekercset (200 Ft). A három szelet sütemény összesen 750 Ft-ba került. A tortaszeletek ára is 3-400 Ft között mozog, kivéve az ország tortáját, ami 800 Ft. Sajnos csodák még sincsenek, 250 Ft-ért nem lehet jó süteményt csinálni. A krémes hatalmas csalódás, kocsonyás állagú, borzalmas utóízzel. Az almás rétes sem sokkal jobb, néhány almadarab lisztes pudingba főzve. A keksztekercset legalább nem lehet elrontani: kakaós darált keksz margarinos kókuszkrémmel. A házi krémes, ami 450 forint, fotó: Kalas Györgyi Távozáskor derül ki, hogy van ám házi krémes is, csak rejtegetik! Nincs kitéve a pultba, hanem hátul van a hűtőben. Ezerszer jobban néz ki, mint a sima krémes, az ára is magasabb, 450 Ft, így gondoltam, adok ennek is egy esélyt.
Megmutatom, én hogy szeretem a Rigó Jancsit! 1. lépés A piskótához a puha vajat robotgép segítségével habosra keverjük a porcukorral. A tojásokat elhabarjuk, és több részletben, állandó keverés mellett a vajas krémhez adjuk. Amikor az összes tojás elkeveredett, beleszitáljuk a lisztet és a kakaót. Simára keverjük, majd egy sütőpapírral bélelt gáztepsire simítjuk. 180 fokra előmelegített sütőben, kb. 10-12 perc alatt készre sütjük a vajas piskótalapot. 2. lépés Amíg sül a piskóta, elkészítjük a krémet. Ehhez a hideg habtejszínt a porcukorral és a zselatin fixszel habbá verjük. A végén beleszitáljuk a kakaóport, majd óvatosan egyenletesen eloszlatjuk benne. Ilyenkor visszakapcsolhatjuk alacsony fokozaton a robotgépet, de ne keverjük sokáig! 3. lépés A kisült piskótáról lehúzzuk a sütőpapírt, és keresztben megfelezzük. Hogy könnyebb legyen majd kiemelni a süteményt, egy kisebb tepsit kibélelünk sütőpapírral. 4. lépés A csokoládét és az olajat mikróban vagy vízgőz felett összeolvasztjuk, és megkenjük vele az egyik piskótát.
Piskótás, krémes, minden elemében nagyon csokis finomság, sokunk egyik kedvenc süteménye. A névadó Rigó János pákozdi roma hegedűs volt, akinek életét zenei sikerek és egy botrányos szerelem tette izgalmassá. Ismeritek a történetet? Ki volt Rigó Jancsi? Szerelemből sütemény Rigó Jancsi a leánykéréskor állítólag ezt a finomságot rendelte - egyes források szerint ő maga készítette - hercegnő szerelmének. A cukrász nevezte el a süteményt Rigó Jancsinak. Miután Clara elvált herceg férjétől, a pár állítólag Magyarországra, majd Egyiptomba utazott, ahol Clara például írni és olvasni tanította Jancsit. Chimay hercegnéről egyébként még Jancsival való megismerkedése előtt két ételt is elneveztek, ezek Franciaországban azóta is ismertek (Oeufs a Chimay – gombás töltött tojás és Poularde Chimay - szósszal leöntött töltött csirke). Állítólag több millió dollár nyakára hágtak kettesben. Később Párizsban Clara a családi kasszát a Folies Bergere (ejtsd: folí berzser) és a Moulin Rouge (ejtsd: mulen rúzs) színpadán áttetsző ruhákban szerepelve egészítette ki, és egész Európa tele volt a róla készült képeslapokkal.