Hatását 2000 km-ig fejti ki. Hozzáadásakor a tank legalább 3/4-részig legyen töltve. Minőségét korlátlan ideig megőrzi. 3 255 Ft Liqui Moly Pro-Line Diesel System Reiniger Dízel Rendszer Tisztító 500 ml Műszaki vizsgáztatás előtt mindenképp javasolt a használata, mivel csökkenti az emissziós értékeket és a kipufogógáz koncentrációját. Liqui moly adalékok top. Tisztítja a motort és a befecskendező berendezéseket valamint meggátolja a fúvókatűk beégését és beforrását. Optimalizálja az égési folyamatot, a motor visszanyeri eredeti teljesítményét. Tulajdonságok: Tisztítja az üzemanyag-ellátó rendszert, Mérsékli az alkatrészek kopását, Eltávolítja a lerakódásokat a befecskendező fúvókákból, Javítja a gázolaj égési teljesítményét, Megakadályozza a részleges terhelésnél jelentkező kopogás, Véd a rozsda és a korrózió ellen, Biztosítja az optimális égést és a motor teljesítményét helyreállítja, Csökkenti a károsanyag-kibocsátást, a füst átlátszatlanságát és dízelolaj-fogyasztást, Növeli a működési megbízhatóságot és a gazdaságosságot.
liqui moly szerviz Siófoki szervizünkben saját gépjárművén is tesztelheti a Liqui Moly termékek minőségét. Műhelyünkben kizárólag Liqui Moly termékekkel dolgozunk, és kimagasló szakértelemmel állunk rendelkezésére. liqui moly webshop Oldalunkon ismertetett termékeink bármelyikét meg is vásárolhatja tőlünk webáruházunkban.
Az itt bemutatott adatokat, különösen az egész adatbázist, nem szabad másolni. Az adatokat vagy a teljes adatbázist a TecDoc előzetes beleegyezése nélkül tilos reprodukálni, terjeszteni és/vagy ezt harmadik félnek lehetővé tenni. A fentiek be nem tartása a szerzői jog megsértése, amely bírósági eljárást von maga után.
Motorkerékpárok, oldtimerek és motoros kerti szerszámok konzerválásához üzemen kívül helyezés esetén. 25 ml benzin-stabilizátor 5 liter üzemanyaghoz elegendő. Adagoljuk a tankba, majd járassuk a motort kb. 10 percig. HATÁS: KONZERVÁLÁS. – Megóvja az üzemanyagot az oxidációtól. – Tartós hatás. Liqui moly adalékok en. – Tartós üzembiztonság. A Speed benzinadalék egy hamumentes, önmagától elegyedő hatóanyag-kombináció a legkorszerűbb adalék- és üzemanyag technológia szerint kifejlesztve. A Speed benzinadalék tisztítja és óvja az üzemanyag-rendszert. Adagolás: 1:400. A kupakja 25 ml-es mérőpohár amely 10 liter üzemanyaghoz elegendő. A Speed benzinadalékot tankoláskor adjuk az üzemanyaghoz. HATÁS: – Korrózióvédelem. – Tisztítja az üzemanyag-rendszert. – Tartós alkalmazása kiküszöböli a lerakódásokat. – Szabálytalan motorüzem – Kompresszió vesztés a rosszul záródó beömlő szelep miatt – Pro-Line fojtószelep tisztító spray – Pro-Line benzin rendszer tisztító adalék Leírás: A két termék külön-külön is eltávolítja az üzemanyag és szívórendszer lerakódásait, így biztosítva a motor kifogástalan működését.
Termék ára: A oldalon feltüntetett árak, kizárólag a webáruházban történő vásárlásra érvényesek. Kiskereskedelmi üzleteinkben az árak eltérhetnek az oldalon megadott ártól. A oldalon feltüntetett árak, kizárólag a webáruházban történő vásárlásra érvényesek. Kiskereskedelmi üzleteinkben az árak eltérhetnek az oldalon megadott ártól.
A Valhallában - vélhetően a hasonlóság kedvéért - szintén in medias res indul a történet, de nincs meg benne az az erő, ami a Vikingek 6 évadát végigkísérte. Tény, hogy a Ragnar-Lagertha-Rollo-Floki és Athlestan által alakított csapat ikonikussá nőtte ki magát, de ők az első évadban is sokkal karizmatikusabbak voltak, mint a Valhalla színészei - akiről nem lehet azt mondani, hogy ne lennének jók. Talán a hiba a 4 író által négyféleképpen megírt forgatókönyvében is keresendő. Az írók ugyanis nem engednek teret a karakterek mélyebb megismerésének, pedig a Harald Sigurdssont játszó Leo Suter és a dán Kanute királyt megformáló (Barber shopba illően jó fizimiskájú) Bradley Freegard is megérdemelné. Remekül teljesít az álszent Olafot alakító Jóhannes Haukur Jóhannesson, és a pszichopata Kare jarlt játszó (és megszólalásig Assassin's Creed figurának kinéző) Asbjørn Krogh Nissen, továbbá a zsúrpubi Edmund királyfi képében tetszelgő Louis Davison, akit szívből meggyűlölünk és a halálát akarjuk látni minden egyes színrelépésekor - de ez csak az ifjú színész tehetségét dicséri.
Címlap Bűnesetek Sose lesz vége a Hableány-pernek? A Viking szakértői szerint mindenki más hibás, csak a turistahajó nem Tovább folytatódik a Hableány-per: a múlt héten a Fővárosi Törvényszéken arról a 40 oldalas szakértői anyagról volt szó, amit a Viking szállodahajót működtető céget védő ügyvédcsapat készíttetett. E szerint a szakértői anyag szerint pedig mindenki hibás a balesetért, csak éppen az a szállodahajó nem, amely a videófelvételek tanulsága szerint áthajtott a Hableányon és a Dunába mélyére "gyűrte". A jelen lévő ügyvédek szerint, akik a Budapest környékének is nyilatkoztak, messze van még a jogerős ítélet, elsőfokon talán év végére születhet ítélet. A Hableányt, rajta a dél-koreai turistákkal és a magyar személyzettel, lassan már három éve érte a katasztrófa. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Ezért sok történelmi kutatást folytatott a témában, és ekkor olvasott az 1002. november 3-i Szent Brice-napi mészárlásról, mely során Æthelred angol király tömeggyilkosságot követett el a dánok ellen. A Valhalla első évada ennél az eseménynél veszi fel a fonalat, de Stuartnak több évadra való ötlete is van. A februárban érkező, a Vikingekhez hasonlóan véresnek ígérkező történelmi sorozat egyik főhőse Vörös Erik fia, Leif Eriksson felfedező lesz, akit Sam Corlett formál meg, a másik féltestvére, Freydís Eiríksdóttir, aki egy múltbeli traumája miatt a régi vallás elkötelezettje, a kereszténységnek pedig nagy ellensége (Frida Gustavsson játssza). Rajtuk kívül a fontosabb szerepekben többek között Bosco Hogant (Æthelred király), Leo Sutert (Harald Hardrada, norvég király), Bradley Freegardot (Nagy Knut, dán király), Caroline Hendersont (Haakon Ericsson), Jóhannes Haukur Jóhannessont (Olaf Haraldsson) és Pollyanna McIntosht (Ælfgifu, dán királyné) láthatjuk.
A csonkítással járó rituális kivégzés a viking társadalom elit köreiben gyakori volt. A kutatók elmondták, hogy erre utal az is, hogy a vérsasról szóló írásos beszámolók olyan eseményeket írnak le, amelyek valóban megtörténtek, és társadalmi jelentőséggel bírtak az ellenség felett aratott győzelmet ünneplő vezetők számára. "A vérsas tehát nem egyszerű kínzási módszer volt, komoly jelentéssel bírt" – írták a tanulmányban. A szakértők szerint az áldozatok valószínűleg már akkor elveszítették az eszméletüket, amikor a húst eltávolították a hátukról. A hatalmas mennyiségű vérveszteség miatt az áldozat már jóval azelőtt meghalt, hogy a kínzás végére értek volna. "Semmilyen lehetőség nincs arra, hogy az áldozat az eljárás végéig életben maradt volna" – szögezték le a kutatók. Hozzátették, hogy a vérsasnak alávetett áldozat már a bordák deformálása és a tüdő csonkolása előtt meghalt volna. A címlapfotó illusztráció.
Hová tűntek a vikingek Grönland déli részéről? Az évszázados rejtélyt egy amerikai kutatócsoport oldotta meg egy napokban publikált tanulmányában. A vikingek hanyatlását gyakran a középkori kis jégkorszak kezdetével hozzák összefüggésbe, de egy új kutatás szerint nagy valószínűséggel más áll az elnéptelenedés háttérben. Nagyjából ezer éve a vikingek Grönland déli csücskén telepedtek le, ahol a fagyos, zord körülmények ellenére évszázadokon keresztül virágzó társadalmat építettek fel. A grönlandi vikingek valamikor a 15. század derekán eltűntek a hatalmas szigetről, csak romok és emberi maradványok maradtak utánuk. Mi történt a vikingekkel? A kutatók a grönlandi vikingek eltűnését gyakran a középkori kis jégkorszak kezdetével hozzák összefüggésbe, de egy új kutatás szerint nagy valószínűséggel más áll az elnéptelenedés háttérben. Az egykor virágzó társadalom legnépesebb csomópontjai sokszor szó szerint a földdel váltak egyenlővé, ilyen például a Keleti településnek nevezett, egykor több mint kétezer lakost számláló kisváros is, amelyből mára nem maradt szinte semmi.
-? Mikor volt ez a csata? -- 81. 182. 46. 155 2006. augusztus 28., 23:36 (CEST) [ válasz] Idehoztam az ezzel kapcsolatos hozzászólásokat: # ellene, mert a táblázat ronda (kicserélném, de nem tudom, hogy tetszene-e az a szerzőnek) βΔανεΕ/бДанеЕ@ 2006. szeptember 8., 17:17 (CEST) Hogy én mennyit dolgoztam rajta, hogy ne legyen szürke és színtelen? És mennyit kerestem két olyan színt, ami patinát, ódonságot sugároz, s emellett természetes színek? :(( Lily15 2006. szeptember 8., 18:50 (CEST) Szerintem is elég ronda volt szegényke és kicseréltem az általánosan használt prettytable alias {{ széptáblázat}} (? ) -ra. A border=3 az nagyon gyilkos, agresszív retró 90-es évek szerintem. -- nyenyec ☎ 2006. szeptember 8., 19:17 (CEST) [ válasz] Az előző állapot itt tekinthető meg. -- nyenyec ☎ 2006. szeptember 8., 19:21 (CEST) [ válasz] Nem indokolt, hogy ilyen markáns különbséget tegyünk a korabeli svéd, norvég és dán viszonyok között; meglehetősen azonos alapokra épültek, a kalandozásaik közötti különbségek elsősorban földrajzi okokra vezethetők vissza.
A kutatásban a szakértők lebontották a teljes kínzási rituálét, és elemenként vizsgálták meg aszerint, hogy anatómiailag lehetséges-e, milyen fegyverek álltak hozzá a rendelkezésre, és hogyan hajthatták végre egy-egy nyilvános szertartáson a vérsast. Viking temetkezési helyen találtak például olyan egyélű, merev markolatú késeket, melyek egy része hasonlított a modern kori boncoláskor használt szikéhez. A szakértők szerint ez alkalmas lehetett arra, hogy a bőr- és izomrétegeket felvágják. A kínzás egyik legnehezebb része a bordák leválasztása volt, különösen akkor, ha a tüdőt sértetlenül akarták hagyni. Ehhez a lépéshez kis pengéjű, lándzsahegyszerű kések szükségesek, a kutatók beszámolója szerint ehhez hasonló fegyvereket is találtak már. A régészeti kutatások során azonban eddig nem találtak olyan emberi maradványokat, amik azt mutatták volna, hogy az áldozat egykor átesett a vérsason. A tanulmány szerint a kegyetlen rituáléról szóló írásos beszámolókban a kínzást elrendelő személy és az áldozat is magas társadalmi rangú férfi volt, legtöbbjük királyi családból származott.