Aki ismeri Babits pályáját, költészetét, az nagyon jól tudja, hogy egyáltalán nem vádolhatta magát "cinkos némasággal". A költemény ironikus-komikus és patetikus hangnemének kettőssége végig jelen van a műhelyben. Szinte megszámlálhatatlan azoknak a szavaknak, szókapcsolatoknak, mondatoknak a száma, melyek a nyelv hétköznapi, nyersebb rétegéből való, s ezek egyértelműen az irónia eszközei. Jones imja elemzés . Ilyenek például a rühellé a prófétaságot, szakadós ruháját. A stílus emeltebb, patetikus jellegét elsősorban a nyelv bibliai ódonsága adja. Igen bőven találhatók a mai beszédben már nem használatos, elavult múlt idejű igealakok, például: méne, elbocsátá, fölkele. A -ván, -vén képzős határozói igenevek gyakori használata is az archaizálást szolgálja. A versforma is a tárgyhoz s a kettős hangnemhez alkalmazkodik: egyenetlen hosszúságú, páros rímű, laza jambikus sorokból áll a költemény; gyakoriak a sorátlépések, s a rímekre sem fordít különösebb gondot a költő, pontosabban: rendszeresek a virtuózan pongyola rímek.
Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s ugy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelzőkarókat gátakat.
A két mű közötti legfontosabb eltérések: a bibliai Jónás könyvében a niniveiek hallgatnak a próféta feddő szavára. Maga a király rendeli el, hogy mindenki böjtöljön, öltsön zsákruhát és tartson bűnbánatot. Ott érthető és logikus, hogy az Úr megkegyelmezett a városnak és a megtért embereinek. A babitsi Jónás könyvében gúnyos közöny fogadja a próféta fenyegető jóslatát, s ezért indokoltabbnak tűnik Jónás keserű kifakadása az Úr ellen. A szörnyű látomás nem teljesedik be: az Úr mégsem pusztítja el Ninivét, s ebben a befejezésben ott rejlik valami remény is: az emberiség nagy alkotásai, maradandó értékei (talán) túl fogják élni a megáradt gonoszságot. Babits Mihály költői szerepvállalása a Jónás könyve és a Jónás imája című verseiben -. 1911. után Fogarast követően tabári pályáját Budapesten folytatja. 1921. -ben veszi feleségül Tanner Ilonát, aki az irodalomban Török Sophie írói álnéven ismert. Az 1920. -as évek végétől Babity a Baumgarten alapítvány elnöke volt (Baumgartren Ferenc: Németországban élő, magyar író volt aki vagyonát irodalmi alapítvány céljaira hagyta, az alapítvány elnöke Babity volt, a díjjat 1929 és 1949 között évente osztották ki a szegény sorsú írók között. )
A Debrecennek erős a kerete, de valamiért eddig nem tudtuk stabilizálni, és emiatt vagyunk középcsapat. Vannak tehetségeink, de kell, hogy a csapat higgyen magában. Picit a tökösség hiányzik a csapatból, és kell, hogy merjük vállalni önmagunkat. Ha ebből ki tudunk lépni, akkor igenis többre lehetnénk hivatottak. Ez egy folyamat, és amíg én a csapatnál leszek, azért küzdök, hogy ez megváltozzon – nyilatkozta Dzsudzsák Balázs, aki többek között arról is beszélt, mennyire tervez hosszú távra Debrecenben. – Eleve azért jöttem haza, mert a Debrecenben akarom befejezni. De ahogy már korábban mondtam, soha nem lehet tudni, hogy mikor jön egy telefon, egy jó ajánlattal. Amíg a játéktudásomra, karakteremre szükség van, addig soha nem mondom azt, hogy már nem megyek. Kik lehetnénk mi casa. Nyilván annak az ajánlatnak olyannak kell lennie, hogy el tudjam hagyni a Debrecent, amit ma már nagyon nehezen tennék meg. Már csak azért is, mert 36 leszek decemberben. Tényleg annyira jó itthon. Megtaláltam a számításomat, az összhangot csapattal.
A portál egyébként is néhány éve még a Jobbik üzenőfüzeteként funkcionált, itt élesítették a legdurvább karaktergyilkosságokhoz szükséges, álnéven megírt anyagokat. Így aztán mondanunk sem kell, szinte teljesen elképzelhetetlen volt, hogy mondjuk az Index bármilyen hírt is átvegyen az "újságtól". Ennek a gyakorlatnak van most vége, mert mint azt fentebb említettük, ebben a támadásban elsősorban a "honnan indították" kérdés a legmegdöbbentőbb. Történt ugyanis, hogy a Karikó Katalinról szóló kurucinfós írást átvette a Telex is. Kik lehetnénk mi vida. A feltalálót, aki napjainkban vitathatatlanul a magyarság egyik legnagyobb hőse, a cikk szerint 43 évvel ezelőtt szervezték be, '56-os hős édesapja miatt. Természetesen Karikó nem jelentett, nem ártott senkinek, és nem végzett semmilyen ügynöki munkát sem, a dolog egyébként is 43 év távlatából teljesen irreleváns, de mindez nem is fontos, hiszen a kabátlopási ügy megtörtént, a szélsőjobbos Kurucinfó után a mainstream lapok is sorra fogják címlapon harsogni, hogy a Pfizer-vakcina feltalálóját 1978-ban beszervezték.
Minden párkapcsolatnak szükséges velejárója a veszekedés? 2022. február 16., szerda, 5:10 A vitázás, a veszekedés sokszor mumusként van jelen a párkapcsolatokban. A veszekedés rossz. A nézeteltérés rossz. Csak fájdalomhoz vezet. Inkább nem mondom ki, ha valami nem tetszik, nehogy feszültség legyen belőle, vagy megbántsam a másikat. Pedig a vitázás, veszekedés ugyanúgy az élet része. Nézeteltérések minden társas kapcsolatban előfordulnak, így meglepő lenne, ha pont a párkapcsolatokban nem kerülne ilyenre sor. Egy barátnőmmel, Lujzával sokat szoktunk beszélgetni a párkapcsolatainkról. A mindennapok apró bosszúságairól, vagy épp a szépségekről. Nem telt sok időbe, hogy rájöjjünk, kettőnk párkapcsolati dinamikája nem is különbözhetne jobban egymástól. Ők a "veszekedős pár". Lehetnénk egyszer végre magyarok?. Mindennapjaik része a vita, lényegében minden apróságon képesek összekapni egymással. Amikor még viszonylag friss pár voltak, sosem értettem, min tudnak annyit balhézni. Sorozatos félrekommunikálások, ráadásul a világnézetük is egymás szöges ellentétei.