A két kapufa nem ért gólt 2022. 6. 18:43 A játékra alkalmatlan pálya miatt vasárnapról elhalasztott bajnoki találkozóját pótolta az NB III-as FC Nagykanizsa legénysége, Gombos Zsolt tanítványai Tatabányára látogattak. ÉLŐ: Tatabányai SC-FC Nagykanizsa NB III-as labdarúgó-mérkőzés 2022. 16:05 Vasárnap havazás miatt nem tudták lejátszani a Tatabánya-Nagykanizsa mérkőzést az NB III. Nyugati csoportjában. A találkozót szerdára halasztották és ma már zavartalanul küzdhet meg egymással a két gárda. Ősszel a bajnokságban tatabányai, a kupában viszont zalai győzelem született Nagykanizsán. Mai pápai hitek.fr. Ismét egy lépés és ellépés 2022. 5. 16:47 Egy újabb lépést tett a Tungsram SE férfi NB II-es csapata az elsőségért, míg a nőknél a kanizsai megyei rangadón a Hévíz győzelmével ellépett kissé nagykanizsai riválisától.
Május 15. 14:47, péntek | Helyi Figyelem! Ismét unokázós csalók garázdálkodnak megyénkben! Egy csopaki, egy herendi és két balatonfüredi idős asszonyt ejtettek tévedésbe az elkövetők a napokban. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság a megelőzés lehetőségeire hívja fel a lakosság figyelmét. HÍREK VEZETŐ HÍREK RENDŐRSÉGI HÍREK ARCHÍVUM BESZÉLGETÉS OLVASÓI LEVELEK SPORT APRAJA PROGRAMAJÁNLÓ KÖZLEMÉNY Nyilvános illemhelyek zárva tartása Ingyenes parkolás A Pápai Vízmű Zrt. Közleménye Sajtóközlemény - VEMKH - Koronavírus miatti további intézkedések PVÖ Városgondnoksága és Közterület-felügyeletének közleménye a játszóterekről -hirdetés- -szavazás- -közlemény- -állásajánlat- Közkedvelt társasági kutya, csak ezzel éppen ő nincsen tisztában. Szíve mélyén őseihez hasonlatos vadászkutya, és amint alkalma adódik, ezt be is bizonyítja. Lehetőséget pedig mindig adjunk számára, mert a hosszas bezártságot nehezen tűri. Pápa és Vidéke. A szálkásszőrű tacskó szeret kirándulni, lételeme a szaladgálás és természet felfedezése.
A katolikus Pápa – pápai katolikusok A katolikus beszélgetések sorozatszerkesztője: Mátyus Aliz író, szociológus, a Szélesvíz folyóirat főszerkesztője, a Pápai Művelődéstörténeti Társaság alelnöke és az Esterházy-kastély képviseletében Boros Katalin. Mai pápai hire london. A sorozatot köszönti és megnyitja: Áldozó Tamás polgármester Az […] Az Esterházy-kastély kapuja – átadásra várva Posted: 2019-09-18 Átadásra várva 2019-09-18 06:42:23 | cikk: HuHa | Az alább látható felvételt tegnap délután osztotta meg velünk Lehoczky Tivadar fém-szakrestaurátor, a timelapse a Lehoczky Kft. szentendrei műhelyében készült és azt ábrázolja, miként állítják fel a szakemberek az Esterházy-kastély kapuit tartó, több mint 5 méter magas kaputartó oszlopszerkezetet. Lehoczky János kovács iparművész és Lehoczky Tivadar arról is tájékoztatott, […] Csoóri Sándor Alap pályázati támogatásával megvalósult: Közösségi táncházak Pápán Posted: 2019-08-05 Csoóri Sándor Alap pályázati támogatásával megvalósult Közösségi táncházak Pápán KÖZÉPISKOLÁS TÁNCHÁZAK A Pápai Művelődéstörténeti Társaság a Pápai Középiskolások Képzőtársaságával együtt és annak érdekében, hogy a város hat iskolája szabadidős értéktelített együttlétre közös alkalmakat találjon, a hat iskola közös táncházait szervezte meg, mindig más-más iskolában.
Hozzátette, a "mai gazdagoknak, újgazdagoknak, bankároknak van még mint tanulni a pápai Esterházyaktól". Az eseményen készült képek megtekinthetők a Kapcsolódó galériában. (MTI)
A XX. század derekáig nyomós ok kellett, hogy a Szentatya elhagyja Rómát, a mai értelemben vett pápai utazások VI. Pállal kezdődtek. Magyarországon először 1052-ben járt egyházfő, aki békét közvetített a császárral. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapján, szeptember 12-én Budapestre látogat Ferenc pápa. Délelőtt szentmisét celebrál a Hősök terén, délután pedig indul tovább Pozsonyba – ezt megelőzően II. János Pál utazott Magyarországra először 1991-ben, majd 1996-ban. Mai pápai hírek. Ma már természetesnek vesszük, hogy a Szentatya gyakran elhagyja Rómát, de ez nem volt mindig így: a pápák mai értelemben vett "utazásai" csak az 1960-as években kezdődtek. Kevesen tudják azt is, hogy: Csaknem ezer éve, 1052-ben egy alkalommal járt már pápa magyar földön, pontosabban az akkori Magyar Királyság területén, Pozsonyban – mondja a Dr. Fejérdy András történész, az Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Újkori Történeti Tanszékének docense.
A 2005-2006-os tanévben, amikor már a kollégiumi épületet visszaszolgáltatták az egyháznak, a Benedek Elek Tanítóképző szorongatott helyzetbe került, a kiköltöztetés veszélye fenyegette. Ekkor került újból napirendre a Mária Valéria felújításának szükségessége, annál is inkább, mivel ingatlanproblémái miatt az akkori döntéshozók komolyan fontolgatta a Képző beolvasztásának lehetőségét a Református Gimnáziumba. Az épület bekerült az Országos Beruházási Hivatal (Consiliul Naţional de Investiţii) programjába, Kirmayer Márta tervezőnő a régi tervek aktualizálásával elkezdte az épület udvar felőli részének kibővítésének, és a bal szárnynak a jobb szárnnyal történő szintre hozásának tervezését. A Megyei Műemlékvédelmi Hivatal többszöri visszautasítása következtében csak 2006 decemberére váltak véglegessé a felújítási tervek. Azáltal, hogy kezdett körvonalazódni az ingatlankérdés megoldása, az intézmény megmaradása is biztosítottnak tűnt. A versenytárgyalást követően a munkálatok 2007 decemberében kezdődtek el.
Állnak: Lengyel Dénes, Benedek Rózsa, Lengyel Tamás, Lengyel Éva, Benedek András és Benedek Flóra) (Fotó:) BENEDEK ELEK: MARCINAK Megírom már most a végrendeletemet, fiam. Szeretném megérni bár azt a pillanatot, melyben szárnyadra eresztlek. Ha kisebb testvéreid szárnyrakelését is megérhetném, Istennek különös kegyelmét látnám e nagy jótéteményben. De nem is merek reményleni ennyi jót. Pedig, mikor e sorokat irom, a legszebb férfikorban vagyok. Tele élet- és munkakedvvel. Szeretném, ha száz kezem volna, hogy dolgozhatnám sokat, megmérhetetlen sokat. De vannak napok (eleinte csak pillanatok, később órák, most már napok), mikor lelkemre nehezedik valami megmagyarázhatatlan, sejtelmes borongás, s a két kezemet is sokallom; a mikor sötétnek, hidegnek látom az egész világot; a mikor csak egyetlenegy gondolatom van: a halál. A halál, mely orozva lep meg. Talán épp abban a pillanatban rántja ki kezemből a tollat, mikor áradozó szívvel írom: de szép az élet, ó de szép! Az élet semmilyen körülményei közt nem értem magam gyávaságon, fiam.
Benedek Elek ( 1859- 1929) Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Első iskoláit kisbaconban járja, később azonban már székelyudvarhelyen készül egyetemi tanulmányaira. A kollégiumban köt életre szóló barátságot a kultúrával, nyelveket tanul, lelkes tagja az önképző köröknek. Érettségi Budapestre költözik, ahol bölcsész szakon tanul, tanárnak készül, de lelke mélyén írói babérokra tör. Ekkor mutatja be diákévei alatt, székelyudvarhelyi barátjával, Sebesi Jóbbal, összegyűjtött népköltészeti alkotásokat Gyulai Pálnak. A híres kritikusnak azonnal elnyerte a tetszését a székely népköltési gyűjtemény, ekkor szakította félbe egyetemi tanulmányait, hogy újságírónak álljon. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy. -i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
1929. augusztus 17-én, 69 évesen éppen az írók feladatáról írt, amikor agyvérzést kapott, és összeesett. Utolsó leírt szavai ezek voltak: "fő, hogy dolgozzanak". A férfi többé nem tért magához, három orvos is megállapította, hogy Benedek Eleknek nem sok ideje maradt hátra. Családja halálos ágya köré gyűlt, Mária a kezét fogta, aztán hirtelen felállt, kiment a kertbe, és amikor visszatért, a gyerekeihez fordult, és ezt mondta: "Édeseim, azt hiszem, most kifogytok belőlünk. " Kilenc Veronált vett be, mielőtt elbúcsúzott a gyerekeitől. Elvesztette eszméletét, és másnap ő is meghalt. Férjével, élete szerelmével együtt, egyszerre temették el a faluban.
Benedek Eleket, "a nagy mesemondót" a hétfejű sárkányok, hétszépségű királykisasszonyok és a legkisebb királyfik csodálatos kalandjainak világából ismerjük. Mesébe illő életéről azonban keveset tudunk, pedig ő is elnyerte a legszebb királykisasszony szívét és megküzdött a saját sárkányaival. A fiatal tehetség nem született Elek apó nak. Újságíróként és országgyűlési képviselőként is szerencsét próbált, mielőtt elnyerte volna a mesemondói címet. 1882 őszén a Budapesti Hírlap nak dolgozott. Egy nap főszerkesztőjével, Rákosi Jenővel betértek egy trafikba szivart venni, közben egy élénk beszélgetésbe kezdtek egy aznap megjelent cikkről. Egyikük sem számított rá, hogy a trafikos ott gubbasztó lánya nemhogy közbeszól, de még vitába is száll a tekintélyes főszerkesztővel. Benedeket annyira meglepte a lány bátor viselkedése, hogy elfelejtett fizetni, másnap azonban egy ibolyacsokorral együtt adta meg a tartozását. A hétszépségű királykisasszony Az elszegényedett székely nemesi családból származó Benedek Elek ekkor 23, a zsidó Fischer Mária 19 éves volt.
Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. " A magyar népköltés gyöngyei a legszebb népdalok gyűjteménye. Ebben Benedek apó a legszebb dalokat válogatta ki, amelyekről azt írta a bevezetőben, hogy: "igazi költői becsük van". Mesekönyvei egymás után jelentek meg. "Vége jó, minden jó, Világszép Nádszál kisasszony, a Vitéz szabólegény, a Pengő királyfi, a Nagyapó meséi Évikének, az Aranyalmafa, Deszkavári királyfi, Furulyás Palkó, Kék liliom és más mesék, Rókáné mézes-mázos kalácsa és más mesék", A táltos asszony, Többsincs királyfi, Szélike királykisasszony. Majd a "Világ legszebb meséi négy kötetben: a Csodalámpa címmel; Kék, Piros, Arany és Ezüst mesekönyv. " A legkisebbeknek írta: Az "Apa mesél, a Nagyapó mesél, Évikének, Tündérmesék, Kalandos mesék, Öcsike levelei, Virágoskert, Vidám állattörténetek, Tálos Jankó, Elek apó meséi, A csodafa". Benedek Elek korában még eleven volt a szájhagyomány, a különböző társas munkák alatt: a fonóban, a tollfosztóban, a kukoricafosztóban, a morzsolóban tavasztól őszig, az állatőrzés közben, nyáron a kapálások alkalmával, a pihenőórákban is mesélték; tréfálkoztak, daloltak.
Amikor a mesének végire jutott az asszony, akkor jutott eszébe megkérdezni, hogy: – Ugyan bizony kinek a gyermökei vagytok, lelkem? – Benedek Huszár János édesapámé, szolgálatjára – felelt illendően Anikó. – Azé a nagy gazdáé?! – Azé – erősítettük mind a ketten. – Halljon ide, komámasszony – csapta össze tenyerét a mesemondó asszony. – Az a nagygazda gombászni küldi a gyermekeit! Hát akkor a szegény hogy éljen?! Na, éppen ideje volt, hogy édesapám nagy nevetve elébújjon a fa mögül. Bezzeg szégyenkeztek az asszonyok, a mesemondó néni kérte az "engedelmet" (a székely bocsánat helyett engedelmet kér), hogy így meg úgy, de hát ki is hitte volna. – Jól volt ez így – nevetett édesapám. – Nem árt egy kicsi tréfa, igaz-e? Nagy jókedvvel s tele kosarakkal indultunk hazafelé. Amint mentünk, mendegéltünk, egyszerre csak egy cserfának az odvából kiröppen egy vadgalamb, s mindjárt le is száll egy ágra, ott elkezd búgni, burukkolni. – Láttátok-e – kérdi édesapám –, honnét repült ki az a galamb? – Láttuk!