Ezek mellett a neveléssel kapcsolatos tágabb témakörök, például a pedagógus mint professzionális segítő; a tanulási motiváció és a szociális környezet kapcsolata; az erkölcsi fejlődés és fejlesztés; az iskolai értékközvetítés komplex vizsgálata szintén részét képezik a kutatási programnak. A képzési program a Neveléstudományi Intézet mellett szoros együttműködésben áll a Szegedi Tudományegyetem két másik intézete, a Pszichológiai Intézet és a Magatartástudományi Intézet, valamint a Szociális Kompetencia Kutatócsoport által koordinált kutatásokkal. Fontosabb kutatási témák 1. Események | Debreceni Egyetem. A társas viselkedés fejlettsége, fejlődése és fejlesztése A társas viselkedés jellemzőit és változását a biológiai sajátosságok mellett egyrészt a személyiség pszichikus (kognitív, emocionális és szociális) jellemzői, másrészt a környezet tényezői határozzák meg együttesen, egymással kölcsönhatásban. A pszichikus jellemzők köre nagyon tág, míg a környezeti tényezők közé a kulturális, intézményi, tárgyi és személyi hatások tartoznak.
Másrészt kisebb mintákon elvégzett, sok változóra kiterjedő felmérésekkel lehetőség kínálkozik az összefüggésék sokoldalú elemzésére. Az iskolai tanítási-tanulási folyamatok módszereinek fejlesztése, hatékonyságának javítása terén elsősorban az iskolában végzett fejlesztő kísérletek jöhetnek számításba, melyek módszertani keretei, technikái az intézetben ugyancsak kialakultak. Fontosabb kutatási témák 1. A képességek fejlődése Az 1990-es évek végén számos képesség és készség felmérésére sor került, nagyrészt országos reprezentatív mintákon, keresztmetszeti adatgyűjtési technikát alkalmazva. Doktori Iskola | Pécsi Tudományegyetem. A képességek nagyobb mintákon történő felmérését minden esetben az adott képesség elméleti tanulmányozása, szerkezetének leírása, az iskolai tanulásban és a tudás alkalmazásában betöltött szerepének elemzése, majd kisebb mintákon végzett pilot-study jellegű vizsgálatok előzték meg. A felmért fontosabb képességek és készségek például a kombinatív, a rendszerezési és a logikai képesség, az induktív gondolkodás, a szöveges feladatmegoldó készség és a mértékváltás valamint a különböző idegen nyelvi készségek.
Ilyenek például a Problem Based Learning és a Content Based Language Learning. Mindegyiket számos tantárgyban ki lehet próbálni. A tudás minőségében bekövetkezett változások mérésére fel lehet használni a korábban kidolgozott mérőeszközöket. Neveléstudományi doktori iskola elte. (b) A tanulás-szervezés megváltoztatása a tudás minősége és a tanuláshoz való viszony javítása érdekében. A fogalmi térképek használata, a metakognitív effektusok, az egyéni és csoportos projektek módszere, a csoport-munka, a kooperatív tanulás, a megtanító stratégiák, a differenciáció és az individualizáció alkalmazása az említett célok megvalósítása érdekében. Fejlesztő programok kidolgozása, kísérleti kipróbálása. (c) Az új tudáskoncepciókra épülő, konstruktivista szemléletű, a tudás minőségét, a tantárgyi attitűdöket és a tanuláshoz való általános viszonyt javító taneszközök (tankönyvek, multimédiás eszközök) kidolgozása, kísérleti kipróbálása. A taneszközök ilyen szempontú fejlesztésével és elemzésével kapcsolatos elméleti keretek és technikák kidolgozása és alkalmazása.
Mivel az érzelmek az élet minden területén jelen vannak, létfontosságú képességnek számít az érzelmek felismerése, megértése, szabályozása és megfelelő működtetése, mivel hatással vannak a gondolatok, a célvezérelt tevékenységek és az egész viselkedés megnyilvánulására. A program keretében lehetőség van a) a különböző érzelmek korai megnyilvánulásának, felismerésének, megértésének és működtetésének életkori vizsgálatára, b) az érzelmek verbális és nonverbális eszközrendszerének kutatására, c) az érzelmek kutatási módszereinek feltárására, d) az érzelmi tudatosság fejlődését meghatározó tényezők, e) az érzelmek más affektív és kognitív területekkel való összefüggéseinek, valamint f) az érzelmi tudatosság fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára. 3. Neveléstudományi doktori iskola pécs. Az önszabályozás folyamatai és fejlődését meghatározó tényezői Az iskolai és mindennapi feladatok hatékony megoldásában az önszabályozás képessége alapvető szerepet tölt be. Az önszabályozás révén valósul meg a gondolatok, érzelmek és a viselkedés tudatos irányítása és kontrollja.
A képzési program keretében hasonló készségek és képességek meghatározására, értelmezésére és a fejlődési folyamatok felmérésére kerülhet sor. 2. Az iskolában elsajátított tudás szerveződése, minőségének jellemzése Az elmúlt években több egymást követő koncentrált vizsgálat irányult az iskolában elsajátított tudás minőségének, alkalmazhatóságának mérésére alkalmas eszközök (a természettudományi tudás alkalmazása, természettudományos tévképzetek, matematikai megértés, írásbeli szövegalkotás, történelmi gondolkodás, kritikai gondolkodás, valószínűségi gondolkodás, komplex problémamegoldás, bizonyítási képesség, következtetési sémák) kidolgozására, majd az empirikus elemzésekre. A PhD képzés keretében végezhető kutatási témák mindenekelőtt a következő területekre terjedhetnek ki. Doktori Iskoláról | Pécsi Tudományegyetem. (a) A korábbi vizsgálatok kiterjesztése: új területek, tantárgyak és életkorok vizsgálata, újabb kontextusban, a háttérváltozók szélesebb körének elemzésével. (b) A komplex problémamegoldás képességének vizsgálata további életszerű helyzetekben, az iskolában elsajátított tudás és a problémamegoldás kapcsolata, a transzfer részletes elemzése, a kontextus és a strukturális tényezők szerepének vizsgálata.
Mikor ajánlom fel nekik? Kutatás (különböző kérdésekkel irányítva) Milyen különböző beavatkozások teszik lehetővé a CEA-kat? Felhívják-e ezeket a beavatkozásokat felnőttek számára? Milyen hozzájárulás van az életminőség szempontjából? Milyen gondot? Mi a személy megfelelőségi/gondozási menedzsmentje? Mikor ajánljuk fel ezeket a beavatkozásokat? Miért ezek a kérdések? Használjon bizonyítékokat, hogy kiképezzem magam, és támogassam a betegekkel kapcsolatos információkat az Anterográd beöntést (ACE) lehetővé tevő sebészeti beavatkozások? Malone appendicocaecostomia A Monti technika = Monti Malone technikája A perkután caecostomia = CHAIT gomb Az ileoplasztika/ileo-neo-appendicostomia/ilealis csatorna/kontinens ileostomia "Colostomia versus colic irrigáció" Malone appendicocaecostomia Függelék a bőrön Monti technika A leszálló vastagbél egy részének tubulizációja> sztóma Perkutánan végzett caecostomia A vakbél endoszkópos kapcsolata a hasfalhoz + CHAIT szonda (Demarche, M. A sztóma kezelése. (nd). A caecostomia gomb.
Ileosztóma Az ileosztómaműtét során az ileumnak nevezett vékonybél egy részét a hasfal felszínére hozzák sztóma kialakításához. Ileosztómát jellemzően akkor hoznak létre, ha a vékonybél végső szakasza betegedett meg, és általában a hasfal jobb felén alakítják ki. A bélrendszer ezen részében található széklet általában folyékony, és mivel a sztóma nem rendelkezik a székelést irányítani tudó izmokkal, a székletet sztómazacskó segítségével kell összegyűjteni. A sztóma ápolása, kezelése. Kétféle ileosztómaműtét létezik: Végileosztómia Végileosztómát akkor hoznak létre, amikor a vastagbél (colon) egy részét eltávolítják (vagy pihennie kell), és a vékonybélszakasz végét a hasfal felszínére hozzák sztóma kialakításához. Egy végileosztóma lehet átmeneti vagy végleges. Az átmeneti megoldás azokban az esetekben szokásos, amikor a beteg bélszakaszt eltávolítják, és a megmaradt bélszakasznak pihennie kell, mielőtt a végeket egyesítenék egymással. A végleges megoldást azokban az esetekben választják, amikor túlságosan kockázatos vagy nem lehetséges a két bélszakasz újraegyesítése.
Miért? Egyszerű a válasz, nem reklámozhatják a termékeiket. Pedig egy ilyen termékismertető nem nevezhető reklám tevékenységnek, az ilyen ismertető előadásnak a termék biztonságos használatára kell(ene) szorítkoznia, ezzel is segítve a termék megismerését, biztonságos, rendeltetésének megfelelő használatát, ezáltal biztosítva a sztómás személy komfortérzésének, az élet elviselhetőségének növelését. Minőségi követelmények Az előbbiekben említettem, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű segédeszközök hiányában a sztómások élete teljes egészében ellehetetlenülne. Nézzük meg, milyen minőségi követelményei vannak a sztómazsákoknak? Jól ragadjon a bőrre, a széklet súlya alatt ne váljon le a beteg testéről. Legyen megfelelő űrtartalmú, vízálló, ne zörögjön, ne eressze át a hangokat, illatokat. Sztóma mellett széklet lazító. Levételkor ne roncsolja a bőr felületét. Legyen diszkrét, ruhán, fehérneműn keresztül ne látszódjon. Hogy csak a legfontosabbakat említsem. Látszik, sok követelménynek kell megfelelni a jó segédeszköznek.
Mindezek együttesen indokolják a több darabszámot. Az idő előrehaladtával javul(hat) a helyzet, -majd a colosztómások esetében az irrigálás elkezdésével- normalizálódik(hat) a darabszám igénye. A hazai ellátás nemzetközi összehasonlításban, nem a legrosszabb, de nem is a legjobb. Mindenesetre Európában van jobb ellátású ország -több is-, és nekünk is abba az irányba kellene haladnunk. A segédeszköz használata során kritikus kérdés az egyén életkora, a korszerű segédeszköz használatának elsajátítására való hajlandósága. Mert hiába az új, modern eszköz, ha a használó csak a régi, de megszokott, de ugyanakkor elavult termékhez ragaszkodik. Sztóma mellett széklet vér. Akkor van nagyon nagy baj, ha ezeket az elavult termékeket a gyártó kivonja a további gyártásból, megszűnik a további beszerezhetőségének lehetősége, és a sztómaviselő személy akkor szembesül vele, és kénytelen "beletanulni" az új termék használatába. (Németh Károly, aki tizennégy éve él sztómával) Hozzászólások (0) Cikkajánló Kólika Mit tehetünk szülőként, hogy mielőbb rendbe jöjjön a babapocak?